Intsen búcsút a káros szenvedélyeknek!
A depresszióval és más pszichés problémákkal gyakran együtt jár valamilyen szenvedély betegség. Magának árt, aki szorongásait, bánatát alkohollal igyekszik oldani. A mértékletes italozás a társasági élet része, ám a mértéktelen alkoholizálás tönkreteszi a testi-lelki egészséget. Aki képtelen korlátozni magát az ivásban, forduljon orvoshoz, segélyszervezethez, például az Anonim Alkoholistákhoz.
Mi számít mértékletes fogyasztásnak?
A mértékletesség a szakemberek szerint naponta legfeljebb 3-4 (nők esetében 2-3) egységnyi szeszes ital elfogyasztását jelenti (egy egység = 8-12 g alkohol; ennyit tud a máj 1 óra alatt lebontani). Ennyi az alkoholtartalma 1 dl bornak, egy pohár sörnek, egy koktélnak, egy kétcentes röviditalnak. Az iszákos embert nemcsak májzsugor és májrák, hanem emlő-, gyomor- és vastagbélrák is fenyegeti. A korhely férfiak körében négyszer gyakoribb a magas vérnyomás, nők között majdnem ugyanennyivel az agyvérzés és a szívinfarktus.
Tegye meg az első lépéseket a füstmentes élet felé!
A dohányosok első dolga az legyen, hogy megpróbálnak leszokni a cigarettáról, és a stresszoldás más módjait választják, például a sportolást, egy új hobbit, társasági programokat. A világhálón számos közösséget találhat, amelyek segítséget nyújthatnak a leszokáshoz. Ilyen többek között a Névtelen Dohányosok (NICA-Nicotine Anonymous) önsegítő csoportja. Az orvos is segíthet, egyrészt nikotinpótló terápiával, vagyis nikotinos tapasz, spray, cukorka vagy rágógumi alkalmazásával. Sok országban gyógyszeres kezelést is „bevetnek”.
Nálunk is előfordul, hogy ilyenkor antidepresszánst, bupropiont írnak fel. Tudományos vizsgálatok szerint e módszerek kombinált módon történő alkalmazása esetén négyszer nagyobb az esély a sikeres leszokásra. Általában könnyebb kibírni rágyújtás nélkül, ha nem a megszokott élethelyzetben van valaki, például éppen utazik vagy nyaral. Célszerű tehát efféle eseményekhez kötni a leszokást. Nagy lökést jelenthet az is, ha társat talál a vállalkozásához. A kölcsönös támogatás mellett példát és erőt adhatnak egymásnak, megoszthatják a nehézségeiket.
Stresszes szituációkban – konfliktus, idegesség, feszített munkatempó -, amikor automatikusan nyúlna a cigarettáért, máshogy kell levezetni a feszültséget. Eleinte célszerű az ilyen helyzeteket kerülni vagy hatásukat mérsékelni, majd elkezdeni a nikotinpótlást. Aki ebéd vagy vacsora után menetrend-szerűen rágyújtana, fogyasszon inkább gyümölcsöt, szopogasson nikotinos cukorkát.
Csak azért cigizik, hogy legyen valami a szájában?
Majszoljon nyers zöldséget (sárgarépát, karalábét), diót, mogyorót, nikotinos rágót. Bármi legyen is a módszer, a lényeg, hogy nem szabad feladni. A leszokás nem egyszerű, főleg annak, aki régóta füstöl. Előfordulhat, hogy csak a sokadik nekifutás hoz eredményt. A dohányzás abbahagyása azonban hatalmas lépés az egészség megőrzése és az életminőség javítása felé.
Dohányzás és stressz
Világszerte elterjedt tévhit, hogy a dohányzás kisimítja az idegeket. A Kelet-Londoni Egyetem professzora, Andy Parrott szerint azonban inkább fordítva van; vagyis a nikotinfüggőség éppen hogy fokozza a stresszt. A szakember számos vizsgálat eredményeiből kimutatta, hogy a rágyújtás látszólagos nyugtató hatása nem más, mint a két füstölés közötti nikotinéhségből fakadó feszültség és ingerlékenység feloldása.
Ez a káros szenvedély tehát csak annyiban relaxál, amennyiben kielégíti az újabb cigaretta utáni vágyat. Márpedig a fokozott nikotinéhség és az annak megszüntetésére való törekvés állandó stresszt jelent a szervezet számára. Leszokás esetén a stresszterhelés nagymértékben csökken.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.