Szív- és érrendszeri betegségek

Az elhízás mint rizikófaktor, BMI

Amikor az elhízás és a szívbetegségek kapcsolatát csak a testsúly alap­ján próbálták megállapítani, akkor az eredmény nem volt egyértelmű, hiszen az elhízást a testsúly önmagában nem jellemzi. Azt, hogy egy adott testtömeg sok vagy éppen kevés, alapvetően befolyásolja az egyén testmagassága. Ennek figyelembevételéhez többfajta indexet dolgoztak ki.

Broca-index

Régebben a Broca-indexet használták (ideális testsúly = testmagas­ság centiméterben – 100). Ennél pontosabb az ún. testtömegindex (BMI):

BMI = testsúly (kilogrammban) /testmagasság a négyzeten (méterben)

A BMI 18,5 és 25 között normális, 25-30 között túlsúlyról, 30 felett el­hízásról, 40 felett súlyos elhízásról beszélünk (lásd a könyv belső borító­ján látható táblázatot).

A BMI számítása és kategóriái
Súlyos alultápláltság>18,5a fehérje-energia státus nagyon alacsony
Alultápláltság18,6-20a fehérje-energia státus alacsony
Normál testalkat20,1-25ideális állapot
I.fokú elhízás25,1-30a szövődmények kockázata valószínűsíthető
II. fokú elhízás30,1-35a kockázat megjelenésének valószínűsége nagy
III. fokú elhízás35,1-40jelentős kockázat
IV. fokú elhízás<40nagyon magas a kockázata az elhízáshoz kapcsolódó szövődményeknek
Extrém elhízás<60szinte mozgásképtelen, a kísérő betegségek már megjelentek

Az elhízás mértékét pontosabban is meghatározhatjuk testzsírmérő készülékekkel. Férfiaknál 20%, nőknél 30% a testzsír-határérték. Ma­gyarországon a két legnagyobb felmérést 17 000 főnél az I. Magyar Táplálkozási Vizsgálat és 20 000 főnél a Policemen Study keretében vé­gezték.

Ezek szerint a felnőttek kb. 40%-a túlsúlyos és további 20%-a el­hízott. Emellett valószínű, hogy még 20% azoknak az aránya, akik ha nem figyelnének oda a táplálkozásukra, a testsúlyukra, szintén beke­rülnének a túlsúlyosak csoportjába. Ez a probléma tehát országos mé­retű, és a XXI. század nagy kihívásává vált Magyarországon is.

Az elhízás okai

A XX. század utolsó évtizedeiben igen eredményes harcot folytattak a fejlett országokban a dohányzás, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás visszaszorításáért. Elsősorban a koleszterinszint csökkené­se miatt igen jelentősen csökkent a szívinfarktus miatti halálozás. A koleszterinszint csökkenését elsősorban az állati eredetű zsírok fo­gyasztásának korlátozása eredményezte, ezzel egy időben viszont nőtt a szénhidrátfogyasztás.

Az elfogyasztott táplálék összességében több energiát tartalmazott, miközben az egyének mozgásszegény életmódot folytattak. Mindez az átlagos testtömeg növekedéséhez vezetett.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.