A napfény hiánya növeli a szívbetegség kockázatát?
A napfény létfontosságú az egészségünk szempontjából!
Természetesen nem szabad megfeledkezni a túlzásba vitt napozás, illetve az UV-sugárzás káros hatásairól sem, de az óvatos sütkérezés télen-nyáron ajánlott. A téli hónapokban a hangulatjavítás és a szezonális kedélybetegség elkerülése érdekében is kifejezetten javasolt a napfürdőzés.
Az alacsony vitaminszintet kapcsolatba hozták a szív- és érrendszeri megbetegedések megnövekedett számával, a több náthás és influenzás esettel, valamint számos egyéb betegséggel. Egy tíz évig tartó kutatássorozat keretében 18 000 40 és 75 év közötti férfit vizsgáltak, akik a vizsgálatok megkezdésekor nem szenvedtek semmilyen szív- és érrendszeri megbetegedésben.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy nemcsak az eltérő étkezési szokások okozzák a szívbántalmak jóval magasabb arányát az északi országokban a déliekhez képest, mint ahogyan általában magyarázni szokták ezt a különbséget, hanem – sok egyéb tényező mellett – a napsütéses órák száma is befolyásolja a megbetegedések gyakoriságát.
Télen érdemes több D-vitamin-tartalmú ételt, például dúsított tejet fogyasztani.
D-Vitamint tartalmazó ételek
A szervezetünkben lévő D-vitamin legnagyobb részét a napfény segítségével magunk állítjuk elő, de kis mennyiségben táplálékkal, például zsíros húsú halak fogyasztásával is hozzájuthatunk. Ezért, főleg télen, érdemes növelni a D-vitamint tartalmazó ételek fogyasztását.
- A szívbetegség alternatív terápiás gyógyítása
- Szívbetegek gyógyszeres terápiája
- Szívbetegség – rehabilitáció, diéta, szex
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ilyenek a zsíros húsú halakon (lazac, friss tonhal, szardínia, hering) kívül a csukamájolaj, a tojás, a D-vitaminnal dúsított tej és sajt, valamint a többféle vitaminnal dúsított élelmiszerek, például a reggeli gabonapelyhek és a margarinok. A fokozott védettséghez szükséges D-vitamin-mennyiséget azonban nem tudjuk kizárólag napozás útján vagy az étrendből beszerezni.
D-Vitamin –tartalmú étrendkiegészítők
A D-vitamint tartalmazó étrendi kiegészítők szedése jó hatással lehet az egészségünkre. A vizsgálatok szerint e szerek mérséklik a gyulladásokat, amelyekről úgy vélik, hogy szoros kapcsolatban vannak a szívbetegséggel. Azt is megállapították, hogy a kalcium és a D-vitamin együttesen csökkenthetik a magas vérnyomást.
Egy európai, 18 kutatássorozat összegzésére támaszkodó tanulmány szerint pedig a hat évig tartó D-vitamin-pótlás 6 százalékkal csökkentette a bármilyen okból bekövetkező halálozás mértékét.
Ha úgy elönt, hogy szed D-vitamin-tartalmú étrendi kiegészítőt, tudnia kell, hogy az Európai Unióban az ajánlott napi adag felnőttek számára 5 mikrogramm. Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, könnyen felhalmozódhat a szervezetben, így a túlzott szedése káros lehet, valójában szíves érrendszeri károsodáshoz is vezethet, és a csontrendszert is károsítja.
Napfürdőzés mint megoldás?
A szervezetben található D-vitamin több mint 90 százaléka a bőrben termelődik a Nap ultraibolya sugarainak hatására. Amint a bőr elegendő ultraibolya sugarat „szívott” magába a D-vitamin-termeléshez, a folyamat leáll. Igaz tehát, hogy napfürdőzés révén a D-vitamint nem lehet túladagolni, és a napfény a legjobb D-vitamin-forrás, a napozás egyéb ártalmai miatt azonban igen óvatosnak kell lenni.
Napozáskor gondosan és rendszeresen kenje be magát magas faktorú naptejjel, nehogy az UV-sugarak károsítsák a bőrét, és bőrrák alakuljon ki.
Ha a tavasz, a nyár és az ősz folyamán sikerült elegendő D-vitamint felhalmoznia, a tél első heteiben még kitarthatnak a tartalékok. Ezután azonban kénytelen lesz élelmiszerekből és étrendi kiegészítőkből pótolni a hiányt, amíg ismét ki nem tavaszodik.
Hogyan hat a kánikula a szívbetegekre?
A forró nyári napokban kismértékben megemelkedik a halálozások száma, különösen a szív- és érrendszeri, illetve a légzőszervi eredetiteké. Bár a kánikula nem olyan veszélyes, mint a nagy hideg, érdemes felkészülni a kánikulai napok során alkalmazandó védekezésre.
A hőguta az idősebbeket fenyegeti leginkább, de a fiatalabbak sem védettek. A nők gyakrabban esnek áldozatul, mint a férfiak: egy londoni vizsgálat szerint a 75 és 84 év közöttiek esetében 20 °C fölött minden 1 °C-os hőmérséklet-emelkedés átlagosan 3 százalékkal emelte meg a halálozási rátát a férfiak, és 7 százalékkal a nők körében.
A városokban élőket különösen veszélyeztetik a hőség okozta egészségügyi problémák, mert az utak és az épületek rendkívüli módon átforrósodnak, „forró szigeteket” alkotnak, ahol a hőmérséklet több fokkal magasabb lehet, mint a többi területen.
Amennyiben városi lakos, valószínűleg nem teheti meg, hogy nyaranta vidékre költözzék, de azért, bárhol is tartózkodik, ajánlott bizonyos óvintézkedéseket tenni.
A szélsőségesen meleg időjárás okozta halálesetek mintegy harmadáról vélik úgy, hogy a légszennyezettség is szerepet játszik bennük, ezért érdemes elkerülni a nagy forgalmú, vagy egyéb módon káros gázoknak kitett helyeket.
A városokban élőket különösen veszélyeztetik a nagy meleg okozta egészségügyi problémák, mert az utak és az épületek rendkívüli módon felforrósodnak.
Hogyan védekezzünk a nagy meleg ellen?
A nap legmelegebb óráiban ne menjen ki az utcára. Sötétítse el a szobákat, igyekezzen minél jobban kizárni a Nap sugarait. Ha mégis ki kell mennie, viseljen széles karimájú szalmakalapot, világos színű, könnyű öltözéket, és lehetőleg maradjon az árnyékban.
Kellemesen hűsít a legyező vagy az elemes kézi ventilátor
Próbáljon betérni olyan helyekre, ahol van légkondicionálás, például bevásárlóközpontokba. Ügyeljen az elégséges folyadékbevitelre, nehogy kiszáradjon. A vizelet színe elárulja, elegendő mennyiséget iszik-e: ha az a megszokott halványsárga helyett sötétebb árnyalatú, több folyadékot kell fogyasztania.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.