A légszennyezettség és a zaj hatása a szívbetegekre
A légszennyezés megemeli a vérnyomást, szívinfarktust és stroke-ot válthat ki, különösen azoknál, akik veszélyeztetettek ebből a szempontból. A kipufogógázt az epidemiológusok az egyik fő szennyező anyagnak tartják: károsítja az artériákat, és csökkenti a szív oxigénellátását.
Mi van a levegőben?
A szennyezett levegő káros hatását a benne található, a járművek, a gyárak és az erőművek által kibocsátott apró részecskék okozzák. Ezek a tüdőbe kerülve gyulladást okozhatnak. A nagy részük nem jut tovább a tüdőnél, de kis mennyiségben eljuthatnak a szervezet más részeibe is.
A szennyezett levegő még az egészséges emberek ereit is beszűkíti, s ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért emeli meg a magas szintű levegőszennyezettség a szívinfarktusok számát a szív- és érrendszeri betegek körében. A finom részecskéket és ózont tartalmazó szennyezett levegő csupán két órán át tartó belélegzése 2-4 százalékkal szűkítette be a vizsgált 25 egészséges önkéntes vérereit.
A dízelmotorokból származó kipufogógáz csökkenti a szív testmozgás közben oxigénellátottságát. Egy csoport szívinfarktuson átesett férfit arra kértek, hogy egy órán át végezzenek testmozgást egy olyan szobában, amelynek a levegőjéhez kis mennyiségű dízel kipufogógázt kevertek.
Az olyan amerikai nagyvárosok lakói, amelyekben levegőtisztasági intézkedéseket vezettek be, öt hónappal hosszabb élettartamra számíthatnak, mint azok, akiknek a lakóhelyén szennyezettebb a levegő.
- A szívbetegség alternatív terápiás gyógyítása
- Szívbetegek gyógyszeres terápiája
- Szívbetegség – rehabilitáció, diéta, szex
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az Európai Unió új levegőminőségi szabályozása 2011-től bünteti az előírások be nem tartását. Ma hazánk nagyvárosaiban, de főleg Budapesten a lakosok 20 százaléka jelentős, 60 százaléka mérsékelt szennyezettségű környezetben él.
Az orvosok a szívinfarktus után lábadozóknak gyakorta javasolják, hogy néhány hétig ne vezessenek autót a túlzott stressz miatt, de ezek szerint van más indok is, amiért érdemes elkerülni a nagy forgalmat.
Figyelje az időjárás-jelentést
Nem mindig lehet elkerülni a szennyezett levegőt, de lehetősége van csökkenteni a szervezetét – és a környezetét – érő terhelést. A részletes időjárás-jelentésből megtudhatja az aznapi légszennyezettségi mutatókat. Tartsa zárva autója ablakait, amikor a városközpontban vezet, biciklivel pedig csak maszkban induljon útnak. Ha teheti, autó helyett válassza a tömegközlekedést, de minden esetben úgy tervezze meg az útvonalat, hogy elkerülje a legforgalmasabb csomópontokat.
Óvatosság a testmozgásban
A szennyezett levegő különösen veszélyes testedzés közben, hiszen ilyenkor szaporábban és mélyebbeket lélegzünk, ezért több szennyező anyag kerül a tüdőnkbe. Sportolás közben hajlamosak vagyunk a szájunkon át lélegezni, amikor is a levegő kikerüli az orr szőrökből és nyákból álló szűrőrendszerét. Ezért, amikor csak lehetséges, az orrán át vegyen levegőt.
Fontos, hogy a mozgással ne hagyjon fel, de próbálja kerülni a legforgalmasabb időszakokat, és lehetőség szerint csak parkokban vagy zöldövezetekben kerékpározzon, gyalogoljon vagy fusson.
Gyakori kérdések
Valószínűleg nem. Ismételt vizsgálatok sem mutatták ki egyértelműen a rádiófrekvenciás sugárzások esetleges káros hatását általában az egészségre vagy a szív- és érrendszer állapotára.
A zaj ártalmai
A légszennyezettségen kívül van még egy ok, amiért érdemes kerülni a forgalmas helyeket – ez pedig a zaj, aminek ugyancsak vannak ártalmai. Az állandó nagy zaj növeli a szívinfarktus kockázatát, és az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetése szerint a 67-70 dB erősségű zaj (például közepes forgalom, motoros fűnyíró zaja) hosszú távon magas vérnyomáshoz vezethet.
Ennek az lehet a magyarázata, hogy a zaj növeli a stresszt, és ingerültté tesz, ennek hatására a szervezet több stresszhormont termel, megemelkedik a pulzus, a vérnyomás és a vérzsírok szintje. A szívbetegek különösen veszélyeztetettek, ráadásul a zaj szívritmuszavart is okozhat.
Hallásvédelem
Ha erősen zajos környezetben dolgozik, mindenképpen érdemes munka közben füldugót használni vagy a fültoknak nevezett munkavédelmi eszközt viselni. Akkor is gondoskodjon védelemről, ha zajjal járó sporttevékenységet végez, ilyen például a sportlövészet.
A károsodás azonban már alacsony zajszintnél bekövetkezhet, és mi magunk is számtalan olyan hangos tevékenységet végzünk, amelyekkel kapcsolatban nem is gondolunk a szív- és érrendszeri kockázatokra vagy a hallásvédelemre.
Egy ágyban az ellenséggel – horkolás
Amennyiben Ön vagy a partnere horkol, olyan mértékű zajártalomnak vannak kitéve éjszakánként, amely zavarja az alvást, és növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát Az Imperial London College egyik vizsgálata szerint a horkoló partner mellett alvóknak magasabb a vérnyomása is. A hangos horkolás 95 dB-es zajt is okozhat – olyan erősségűt, mint egy közvetlenül mellettünk elhúzó teherautó.
A probléma megoldásának legjobb módja, hogy felkeresik a háziorvost vizsgálat és kezelés céljából. Lehetőség van speciális, „horkolásszűrő” füldugók vásárlására is. (További segítségért és ötletekért ellátogathat az alábbi honlapokra: www.horkolas.hu, www.alvastarsasag.hu, www.alvascentrum.hu)
Halkítsa le!
Ha ismételten, hosszú időszakokon át ki van téve erős háttérzajnak, próbálja mérsékelni a zajszintet, vagy minimálisra csökkenteni azt az időt, amíg a zajt el kell szenvednie. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a halálos kimenetelű szívrohamok két-három százalékát okozza a közlekedés által előidézett zaj, és évente mintegy 200 000 ember halhat meg zajártalom következtében
Túl hangos?
Hogyan tudja megállapítani, hogy a zajok, amelynek ki van téve, veszélyeztetik-e a hallását, illetve a szíve és az érrendszere egészségét? Valószínűleg káros hatásokkal kell számolnia, ha:
- Rendszeresen ki van téve erős zajoknak, például légkalapácsot használnak a közelében.
- Naponta több mint 30 percig használ nagy erejű falfúrót vagy hasonló gépeket.
- Napközben állandóan zajnak van kitéve a munkahelyén, a reptéren, egy építkezésen, egy gyárban, ahol hangos gépeket és eszközöket használnak, illetve az estéit hangos szórakozóhelyeken, diszkókban tölti.
- A zajhatás következtében cseng a füle.
Éjszakai zajok
Az 50 dB feletti állandó éjszakai zajhatás – ennyi felel meg a viszonylag kis közlekedési forgalomnak – kockázatot jelent a szív- és érrendszeri egészség szempontjából, állítja az Egészségügyi Világszervezet. Más vizsgálatok szerint már a 30 dB-nél hangosabb forgalom is megzavarhatja éjszakai nyugalmunkat, ami már önmagában is kockázati tényező. Európában az embereknek kb. a fele él zajos környezetben, és háromból egy ki van téve olyan mértékű zajártalomnak, amely megzavarja az éjszakai pihenést.
Mérgező anyagok
A környezetünkben jelen lévő kémiai anyagok egyre több betegség kialakulásában játszanak szerepet. Ilyen például a rák, az asztma, az allergia, a bőrbajok, az autoimmun betegségek – mint a sokízületi gyulladás és a szklerózis multiplex -, valamint a szív- és érrendszeri problémák is.
Ismert, hogy a nehézfémek: az ólom, a higany és a kadmium kapcsolatba hozhatók a szívbántalmak és a stroke kockázatával. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a magas vérnyomásúak, szívbetegek, keringési problémával küzdők esetében ki kell vizsgálni a nehézfém mérgezés lehetőségét.
- Az ólom sok helyen előfordul a környezetben, és ha valaki hosszú ideig ki van téve kisebb mértékű szennyeződésnek, az összefügghet a kialakult érelmeszesedéssel, trombózissal, magas vérnyomással, szív- és érrendszeri betegségekkel. Ha régi házban él, ellenőrizze, hogy a vízvezetékek nem ólomból készültek-e, mert az ólom belemosódhat az ivóvízbe. Festéskor is legyen óvatos: egyes régi festékek tartalmazhatnak ólmot.
- A higany gyulladáskeltő, vérrögképző hatású, és károsítja az artériák belső falát. A higanymérgezés magas vérnyomást, szív- és érrendszeri betegségeket okoz, és növeli a stroke és a szívinfarktus kockázatát. Szelén szedésével ellensúlyozni lehet a higany toxikus hatását.
- A főként ipari fémötvözetekben használt kadmium vesekárosodást és magas vérnyomást okozhat, továbbá ingadozást a vércukor és a testzsírok szintjében. Hatására cinkhiány is felléphet. A kalciumban gazdag ételek fogyasztása mérsékli a mérgező hatást.
- A vas súlyosbíthatja az érelmeszesedést, ezért ajánlatos visszafogottan fogyasztani a vasban gazdag élelmiszereket, például a vörös húsokat. Egy vizsgálat során korlátozták a szívinfarktuson vagy stroke-on átesett betegek vasbevitelét, s ez csökkenteni látszott egy második roham kockázatát. A megfelelő mennyiségű vas bevitele azonban létfontosságú a szervezet normális működéséhez, és véd az angina ellen, ezért beszélje meg az orvosával, mielőtt változtat az étrendjén.
Veszélyes műanyagok
A bifenol A egy ftalát, a műanyaggyártásban lágyítószerként alkalmazott vegyületek csoportjába tartozó anyag, amelyet elsősorban a PVC és más műanyagok rugalmasabbá tételére használnak. Az ételek és italok csomagolásánál alkalmazott kemény műanyag (palackok, cumisüvegek, a konzervdobozok belső bevonata) előállításához széles körben használnak bifenol A-t, de még nem teljesen világos, milyen mértékben kerülhet át a vegyület a csomagolásból az ételbe vagy italba.
Hazánkban nem, de több országban is betiltották a BPA-t tartalmazó cumisüvegek forgalmazását. A brit élelmiszer-biztonsági hivatal szerint a bifenol A mennyisége a műanyag termékekben Jóval a károsnak tartott szint alatt van”, de nem javasolt a műanyagból készült ételdobozok, palackok és cumisüvegek forró vízzel való megtöltése vagy kimosása, mikrohullámú sütőbe, mosogatógépbe helyezése, illetve a sérült, kopott darabok további használata. Az üvegből vagy a BPA-mentes műanyagból készült cumisüvegek mindenesetre biztonságosabbak a csecsemők számára.
Ftalátok mindenütt
Gyakorlatilag lehetetlen a ftalátokat teljesen elkerülni. Sok ételt műanyag fóliába csomagolva árulnak, de lehetnek ftalátok kozmetikumokban, samponokban, ragasztókban, mosószerekben és festékekben is. A hajók festésére használt festékek általában tartalmaznak ftalátot, ami egyre nagyobb mennyiségben van jelen a halak szervezetében is. Az ivóvíz és a bőrünk sem feltétlenül mentes tőle, így a házi por sem, amit nagy részben a lehullott bőrsejtek alkotnak. Egy brit vizsgálat szerint az emberek több mint 90 százalékának szervezete kimutatható mennyiségben tartalmaz bifenol A-t.
Hizlaló vegyületek? Igen!
És ez csak egy a számos mechanizmus közül, amelyek révén a bifenol A és más vegyületek hatással lehetnek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására. Kapcsolatot mutattak ki a vizeletben található, a ftalátok lebomlásából származó anyagok és a magasabb testtömegindex, valamint az inzulinrezisztencia között.
Tízszer biztonságosabb
A fentiekben vázolt károsító hatásokkal szemben úgy lehet a legjobban védekezni, ha tudatosan kerüli őket, és szembeszáll a függést okozó szokások kialakulásával. A javasolt stratégiák ebben hatékony segítséget nyújtanak.
Már csaknem kész a személyre szabott önvédelmi terve. De, amint látni fogja, nem csupán fizikai veszélyek leselkednek az emberre, mentális síkon is meg kell vívni a harcot.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.