Szívbetegség

Az “eszkimó-rejtély” közelebb visz a szívbetegség megértéséhez

Az eszkimó-rejtély

Ez a zsír tápláléklánc magyarázatul szolgál az eszkimók rejtélyére. A hagyományos eszkimó étrend a világon az egyik legzsírosabb és a legmagasabb koleszterinben, mégis, a szív- és érrendszeri betegségek gyakorlatilag ismeretlen fogalomnak számítanak a körükben. Dr. Hugh Sinclair, az Oxford Egyetem tudósa ezt annyira furcsának és érthetetlennek találta, hogy 1974-ben felkereste az eszkimókat, hogy kivizsgálja, vajon mi áll a dolog hátterében.

Száz napig eszkimó étrenden élt!

Annyi fókahússal, hallal, rákfélével és kagylóval felszerelkezve tért vissza Angliába, amennyi lehetővé tette számára, hogy száz napig ezen az étrenden éljen. Ez alatt az idő alatt a vérsűrűsége csökkent, akárcsak vérének trigliceridszintje, míg a HDL- („jó” koleszterin) szintje nőtt. Megtalálta az elixírt, ami védelmet nyújtott az eszkimók számára – az étrendet, mely különösen gazdag volt az EPA nevű alapvető zsírsavban.

Eszkimó étrend, mégis egészséges!
Eszkimó étrend, mégis egészséges!

Sir Hugh Sinclari – akit azóta lovaggá ütöttek az orvostudományban elért eredményeinek elismeréseképp – szokatlan étrendjének köszönhetően az 1980-as években több kutatás keretében is vizsgálni kezdték az EPA egészségre – főképp a szívre és az artériákra – gyakorolt jótékony hatásait.

Ezek a kutatások két kategóriába sorolhatók: az egyik a magas, illetve az alacsony EPA tartalmú étrendet fogyasztó alanyok közti különbségeket vizsgálja a szívbetegségek kialakulásának tekintetében, míg a másik kategóriába tartozó felmérések keretében EPA-t adtak a pácienseknek hal vagy kapszula formájában, hogy megmérjék a szívbetegségek megelőzésére, illetve visszafordítására gyakorolt hatását.

Egy 1980-ban, Japánban végzett vizsgálat a következőket mutatta ki: Annak ellenére, hogy a japánok az átlagosnál több alkoholt isznak, illetve többet dohányoznak, várható élettartamuk messze túllépi bármely iparosodott országét.

Az eszkimókhoz hasonlóan, az egyik étrendbeli különbség a nagymértékű halfogyasztás.

Fogyassz halat és egészséges leszel!
Fogyassz halat és egészséges leszel!

A vér EPA-szintjének elemzése kimutatta, hogy a japánok vérében sokkal nagyobb mennyiségű EPA található, mint a brit vagy az amerikai populációéban. Ez még inkább jellemző azokra a közösségekre, amelyeknek fő tápláléka a halfélékből tevődik össze. Ennek következtében az ott élők hosszabb élettartamra számíthatnak, és közülük kevesebben szenvednek szívbetegségekben.

A dániai Zutphenben 1985-ben kezdődött vizsgálat során – amely 850 férfi egészségi állapotát kísérte figyelemmel húsz éven át – kimutatták, hogy azok körében, akik hetente kétszer fogyasztottak halat, kisebb volt a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulásának aránya.

A kutatók arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy az omega-3 zsírsavak megóvnak a szív- és ér-rendszeri betegségektől.

Egy kisebb – 306 edinburghi lakoson (nőkön és férfiakon egyaránt) végzett – vizsgálat 1994-ben közzétett eredményei szerint szintén szoros összefüggést találtak a vér alacsony EPA-szintje és a kardiovaszkuláris betegségek magas kockázata között. A fentieken kívül számos egyéb kutatási eredmény is bizonyítja, hogy érdemes volt tanulmányozni a halolaj, különösen az EPA fogyasztásának a szív- és érrendszeri betegségekre gyakorolt hatását.

Az omega-3 halolajak bizonyított hatásai

Dr. Hugh Sinclair felfedezése óta több tucat egészségügyi kísérlet bizonyította a halolajak jótékony hatását. íme, néhány példa:

  • Az Egészségügyi Kutatások Tanácsa számára végzett, két évig tartó kísérletben kétezer, szívinfarktuson átesett férfit három különböző étrendre fogtak. Négy év elteltével a halálozási arány azoknak a körében, akiknek az étrendje olajban gazdag halféléket, illetve halolaj kapszulákat tartalmazott, egyharmaddal alacsonyabb volt, mint a csökkentett zsírtartalmú, illetve a magas rosttartalmú étrendet követők között.
  • Egy nőkön végzett kísérlet során azt tapasztalták, hogy a halolaj fogyasztása csökkentette a trigliceridek – a kardiovaszkuláris betegségek egyik kockázati tényezőjének – szintjét.
  • Más vizsgálatok is megerősítették, hogy az EPA táplálék kiegészítők csökkentik a trigliceridek és az LDL-koleszterin szintjét, hígítják a vért, és megemelik a HDL („jó”) koleszterin mennyiségét, valamint megóvják a vérzsírokat az oxidálódástól – e tényezők mindegyike tudvalevőleg csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
  • Sanders és Younger a két anyag hatását összehasonlító vizsgálatai szerint az EPA hatékonyabb, mint a lenmagolaj (ami gazdag forrása a linolénsavnak, melyből EPA készülhet). A kísérletet úgy folytatták, hogy a vizsgált alanyoknak három héten keresztül 5, 10, illetve 20 g-os EPA táplálék kiegészítőt adtak. Még a kisebb dózis is pozitív hatásokat produkált, különösen a vér trigliceridjeinek csökkentése terén.
  • Reg Saynor, az Észak-Sheffieldi Kórház Szív- és Mellkasi Egységének orvosa öt héten keresztül napi 20 ml EPA-t adott önkénteseknek, és ő is azt állapította meg, hogy a trigliceridek szintjében csökkenés, míg a HDL (jó) koleszterin szintjében növekedés volt tapasztalható. A vizsgálatot tovább folytatva több mint 100 szívbeteg állapotát követte egy éven keresztül. Az EPA táplálék kiegészítő szedése gyakorlatilag minden egyes páciens esetében normális szintre csökkentette a vérzsírok szintjét, valamint nagymértékben csökkentette az anginagyógyszerek iránti igényüket.
Omega 3 halolaj kapszula, melyet drogériákba könnyen beszerezhetünk.
Omega 3 halolaj kapszula, melyet drogériákba könnyen beszerezhetünk.

 Összefoglalásképp kijelenthetjük, hogy a halolajból származó EPA öt bizonyított pozitív hatással rendelkezik:

  1. Az EPA csökkenti a vér triglicerid- (zsír-) szintjét.
  2. Az EPA csökkenti a vér „ragadósságát”.*
  3. Az EPA csökkenti az LDL- (rossz) koleszterin szintjét.
  4. Az EPA növeli a HDL- (jó) koleszterin) szintjét.
  5. Az EPA csökkenti az antianginás gyógyszerek szükségességét.

Nincs olyan gyógyszer, mely a felsorolt összes jótékony hatással rendelkezne. Az EPA-nak ezenfelül létfontosságú szerepe van az artériák falának gyulladáscsökkentésében és az inzulinrezisztencia szabályozásában, amely szintén a szíves érrendszeri betegségek egyik rizikófaktora.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.