Szívbetegség – szerzett vagy örökletes?
A kardiovaszkuláris betegségek gyakran öröklődnek, emiatt felvetődik a kérdés, hogy vajon a génjeinknek vagy az étrendbeli és életmódbeli szokásainknak köszönhetjük-e.
A válasz: mindkét tényező közrejátszik a kialakulásukban
Korábbiakban láthattuk, hogy a túlzott mennyiségű koleszterin, trigliceridek, homocisztein és lipoprotein mind növelik a szív- és érrendszerbeli betegségek kockázatát. A hajlam ezeknek az anyagoknak a túltermelésére részben öröklöttnek tűnik, ám az étrendünk nemcsak megakadályozhatja ezeknek a rizikófaktoroknak a megjelenését, hanem a már kialakult kockázatot is csökkentheti.
Ez azt jelenti, hogy még ha a családunkban elő is fordul ez a betegség, nem szükségszerű, hogy mi is ebben szenvedjünk. Ami azt illeti, a családokban előforduló betegségek gyakran nem a genetikai hajlam öröklődésével állnak kapcsolatban: sokkal inkább bizonyos életmód- és étrendbeli szokások átvétele az, ami növeli a kockázatukat. A jó hír az, hogy ezen tudunk változtatni. Ez főleg azért biztató, mert sokkal könnyebb javítani az étrendünkön, mint megváltoztatni a génjeinket. És minél korábban kezdjük, annál jobb.
A szívbetegség a méhben kezdődik?
Kis súllyal születettek
A szív- és érrendszeri betegségek legnagyobb arányban azoknál a férfiaknál jelentek meg, akik kis súllyal születtek, akiknél a méhlepény súlya elmaradt az átlagostól, és akiknek az anyja alacsony volt és túlsúlyos. Barker professzor ezt a következőképp magyarázta: ha az anya nagymértékben alultáplált a saját magzati fejlődése során és csecsemőkorában, akkor felnőttkorában alacsonyabb lesz.
- A szívbetegség alternatív terápiás gyógyítása
- Szívbetegek gyógyszeres terápiája
- Szívbetegség – rehabilitáció, diéta, szex
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ahogy a táplálkozása javul, a testsúlya növekedni fog, ám a testmagassága már nem, vagyis alacsony lesz és kövér. A képessége, hogy nagyméretű, egészséges méhlepényt fejlesszen ki, sokkal inkább függ a saját korai fejlődésétől, mint a terhesség alatti táplálkozásától. Vagyis az utódja nem fog megfelelő tápanyag-ellátásban részesülni. Következésképp a kisbabája nagyobb valószínűséggel lesz kisebb és soványabb, illetve nagyobb lesz a kockázata, hogy későbbi életében cukorbetegségben vagy kardiovaszkuláris betegségben fog szenvedni.
És fordítva is igaz: egy magasabb, jól táplált anya nagyobb valószínűséggel hoz egy duci kisbabát a világra, akinek később minimális kockázata lesz csak a szív- és érrendszeri betegségekre.
A legkövérebbek fennmaradnak
De pontosan mi is zajlik le az anyaméhben, ami beprogramozza az évtizedekkel későbbi betegségeket? Az elmélet szerint a fejlődő magzat alkalmazkodik az elégtelen tápanyagokhoz azáltal, hogy megváltoztatja az anyagcseréjét és a szerveinek struktúráját, hogy megvédje a fejlődő agyat. Ez azt jelenti, hogy a kisbaba gyakorlatilag már születésekor inzulin rezisztens lesz.
A glükóz megváltozott metabolizmusa és az inzulinrezisztencia arra programozza be az újszülöttet, hogy későbbi életében vércukor- és kardiovaszkuláris problémákat fejlesszen ki. Bár ez a teória még nem bizonyított, egybevág mindazzal, amit az alultáplált kísérleti állatok ivadékairól tudunk.
Természetesen, ha születésünkkor a testhosszunk és a testsúlyunk kisebb volt az átlagosnál, illetve az anyánk alacsony volt és túlsúlyos, nem igazán fogunk örülni ennek a hírnek. Azonban tudjuk, hogy egy bizonyos táplálkozási stratégia, mely megfelelő arányban tartalmaz fehérjéket és szénhidrátokat, valamint magában foglalja a legfontosabb aminosavakat, vitaminokat és ásványi anyagokat, képes arra, hogy újraprogramozza az anyagcserét, és ezáltal csökkentse az inzulinrezisztencia kockázatát.
De ha ezt figyelembe véve biztosítjuk, hogy a viszonylag kis testsúllyal született csecsemők már egész korán a megfelelő étrendben részesüljenek, akkor jelentősen csökkenthetjük a későbbi életükben fellépő rizikót.
A táplálkozási környezet fontosabb, mint a gének
Ma már tudjuk, hogy a környezet, aminek ki vagyunk téve – különösen a táplálkozási környezet a magzati fejlődés időszakában – fontosabb szerepet játszik, mint az örökölt gének. Még a genetikai hajlammal rendelkező egyének is csökkenthetik a kockázatukat egy megfelelő táplálkozási programmal. Igenis van valami, amit megtehetünk, hogy megváltoztassuk életünk minőségét és hosszát.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.