Jóga – pár egyszerű gyakorlat, mely erősebbé tesz!
Álljunk fel! Tényleg álljunk fel! Vegyünk mély lélegzetet, és nyújtózkodjunk az ég felé, amilyen magasra csak tudunk. Ezután lassan fújjuk ki a levegőt, s ahogy a tüdőnk kiürül, karunkat kétoldalt széles mozdulattal leengedve hajoljunk mélyen előre. Most megint szívjuk be a levegőt, és lassan, egyenletes mozdulattal egyenesedjünk fel, miközben karunkat a testünk mellett tartjuk. Ugye, kellemes érzés volt?
Összhangban a belső énnel
Amit most tettünk, az egy kis kóstoló volt a jóga egyszerű tudományából, amelynek lényege a test mozgatása és az elme ezzel egy időben való kiürítése.
A hagyományos keleti orvoslás gyakran alkalmaz a jógához hasonló holisztikus módszereket az elme és a test együttes kezelésére. A szanszkrit eredetű jóga szó egyébként „egyesülést” jelent, és a belső énnel való egységre vagy egyesülésre utal. A jógának több változata is van, amelyek közül Nyugaton a hathajóga a legelterjedtebb. Ez a módszer testi gyakorlatokat és pózokat (ászanákat) egyesít a légzési technikákkal (pránájama) ésa meditációval. Célja a tökéletes testi és szellemi egészség, boldogság és nyugalom elérése.
Ha már elszántuk magunkat
A jóga lelkes hívei közé tartozik például Madonna, GeriHaliwell és Sting – valamint rengeteg tanár, szerelő, politikus, tudós, orvos, szakács… és több ezer hozzánk hasonló ember.
Vannak, akik csak az izomtónus és az edzettség javítása céljából jógáznak. Ám legalább egy évtizednyi orvosi kutatás igazolja, hogy ez az évezredes hagyományokkal rendelkező – és mostanában divatos – test-és-elmekezelés enyhítheti a krónikus betegségek, így a rák, az ízületi gyulladás és a szívbetegség tüneteit. Indiában végzett vizsgálatokból az is kiderült, hogy egészséges önkénteseknél a rendszeres jógázás javítja a szív teljesítményét és a szívritmus alkalmazkodóképességét, cukorbetegeknél pedig még a vércukorszint szinten tartásában is segít.
Visszafordított betegségek
Valószínűleg dr. Dean Ornish, a kaliforniai Preventív Gyógyászati Kutatóintézet nemzetközi hírű szívbetegség-kutatója volt az első nyugati orvos, aki a helyes étrend és a rendszeres testmozgás mellett a jógát is a szívbarát életmód központi elemei közé sorolta.
Dr. Ornish 1990-ben 48 olyan férfival és nővel kezdett vizsgálatot, akiknek korábban már volt koszorúér-betegségük. 28 alanyát életmód-változtatásra kérte fel, amelynek keretében jógáztak, csoportterápiára jártak, és igen zsírszegény, vegetáriánus étrenden éltek. A többiek a megszokott orvosi ellátásban részesültek, ám életmódjukat nem változtatták meg.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.