Tanácsok az egészséges szívért

Jógával a könnyű alvásért! Hasznos gyakorlatok mindenkinek!

Jógázni bármikor lehet, de azt ajánljuk, végezzük a gyakorlatokat lefekvés előtt, hogy eltűnjön a nap folya­mán felgyülemlett stressz. Az alábbi négy – bevezető jellegű – jógapóz nagyszerűen serkenti a vérkerin­gést a szív körül, és segíti a relaxációt is. Már pizsamába bújva, az ágyban is elvégezhetjük őket, közvetle­nül elalvás előtt. Az egyes pózokat legalább 30 másodpercig tartsuk meg!

Feküdjünk hasra, zárjuk össze a lábunkat, lábujjaink hátrafelé mutassanak, tenyerünket pedig lefelé fordítva tegyük a vállunk alá. Emeljük meg az állat, majd lassan a fejet és a mellkast is, hogy felsőtestünk az alkaron támaszkodjon. Ügyeljünk arra, hogy a vállat ne húzzuk fel a fülünk felé. Mindvégig las­san, mélyen lélegezzünk. Sokan vissza­tartják a lélegzetüket e gyakorlat köz­ben, ami azonban nem jó akkor, ha a szívük nem egészséges.

Törzscsavarás

Feküdjünk a hátunkra úgy, hogy térdünket behajlítjuk, talpunk a padlóhoz simul, karunk pedig a testünk mellett nyugszik. Lassan eresszük le balra mindkét térdet, s ezzel egy időben nyújtsuk jobbra mindkét kart, amennyire még kényelmesen tudjuk. Vállunk mindvégig maradjon a padlón vagy az ágyon. Maradjunk így 15 mp-ig, majd ismé­teljük meg a gyakorlatot a másik oldalon is.

Imádkozó póz

Térdeljünk le úgy, hogy kinyújtott lábfejünk felső oldala a padlóra vagy ágyra simul, s láb­ujjaink hátrafelé mutatnak. Üljünk le a sarkunkra, majd eresszük mellkasunkat a com­bunkra. Nyújtsuk előre a karunkat, s tegyük homlokunkat és tenyerünket a padlóra vagy az ágyra.

Halottpóz

Feküdjünk a hátunkra, kezünket tenyérrel felfelé nyugtassuk magunk mellett. A lábunk legyen enyhe terpeszben, és engedjük, hogy lábfejünk magától kifelé forduljon. A lábfejtől elindulva sorban feszítsük meg, majd ernyesszük el az összes izmunkat – tehát a lábujja­kat, a bokát, a lábszárat, a térdet, a combot és így tovább, egészen a fejünk búbjáig. Végül la­zítsunk, lélegezzünk mélyeket – és aludjunk el.

Kutatási eredmények: 2003-ban Indiában 113, koszorúér-betegségben szenvedő férfi és nő (a koruk 35 és 70 év között volt) bevonásával végeztek kísérletet. 71 résztvevőt arra kértek, hogy térjen át jógából, stresszkezelésből, testmozgásból és vegetáriánus étrendből álló életmódra, a többi önkéntes pedig szívgyógyszereket szedett, és csak a nyugati orvoslásban megszokott étrend- és életmódbeli változtatásokat hajtotta végre.

Egy évvel később a jógázó csoport tagjainak egészségi állapota már sokkal jobb volt. Koleszterinszintjük átlagosan 23 százalékkal csökkent, míg a gyógyszert szedőknél mindössze 4 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A jógázók 44 százalékánál kimutatható volt a szívbetegség visszafejlődése, s 47 százalékuknál teljesen leállt az artériák elmeszesedése.

Kapcsoljuk ki a „Menekülj vagy harcolj” funkciót!

Noha az étrend tagadhatatlanul fontos eleme a „jógaéletmódnak”, a jóga szívbetegség elleni hatékonysága valószínűleg az egybefüggő, komoly gyakorlatok stresszoszlató képességének tulajdonítható. Nyilván jól ismerjük a „Menekülj vagy harcolj” reakciót, amelynek során a szervezet védekező rendszere a veszély legkisebb jelére adrenalint és kortizolt juttat a vérbe, hogy a zsírtartalékokat mobilizálva üzemanyaggal lássa el az izmokat, és lehetővé tegye a harcot vagy a menekülést.

A modern társadalomban azonban sokkal nagyobb valószínűséggel kerülünk szembe egy feldühödött főnökkel, mint egy támadó mamuttal, s így, mivel sem harcolni, sem menekülni nincs módunk, csak tovább fövünk a mérgező önvédelmi levesben. Az eredmény emelkedett vérnyomás, magasabb koleszterinszint és nagyobb vérrögképződési kockázat.

Ami a dolog pozitív oldalát illeti, szervezetünk a vészhelyzetben alkalmazható üss – vagy-fuss reflexhez hasonlóan a békésebb időszakokra is fel van készítve – ez az úgynevezett relaxációs válasz, amely pihenteti a kimerült idegrendszert.

Ám ahogy az olyan napok is ritkák, amikor lábujjainkat a meleg homokba fúrva belefeledkezhetünk egy jó regénybe, a relaxációs válasz sem jön magától a zaklatott mindennapokban. Tudatosan kell keresnünk – és erre a jóga az egyik legjobb megoldás.

Ahogy mély, hasi lélegzeteket veszünk, és végtagjainkat teljes mozgástartományukban megmozgatva kiengedjük a feszültséget, miközben gondolatainkat mindig az adott pózra összpontosítjuk, „kikapcsoljuk” a „Menekülj vagy harcolj!” funkciót, és előidézzük a relaxációs választ. Ennek eredményeként szívverésünk lelassul, vérnyomásunk csökken.

Jegyezzük meg! Ha rendszeresen gyakoroljuk, idővel csökkenteni tudjuk vegetatív idegrendszerünk riasztási szintjét, s ennek köszönhetően állandóan nyugodtabb, ellazultabb állapotban lehetünk.

A közönséges nyújtáshoz hasonlóan a jóga is serkenti a vérkeringést és javítja a szív vérellátását. A jobb véráramlás következtében szívünknek nem kell annyira keményen dolgoznia ahhoz, hogy a szerveket és izmokat friss oxigénnel és tápanyagokkal lássa el. Relaxált állapotba kerülve a koszorúerekben is fokozódik a vér áramlása, mivel az artériák is ellazulnak.

Az már csak bónuszajándék, hogy a rendszeres jóganyújtás hosszabbá teszi az izmokat és a kötőszöveteket, javítja a hajlékonyságot és az ízületek mozgástartományát, így sokkal kevesebb izomlázzal és fájdalommal tudjuk végezni a szívbarát aerob jellegű és erősítő gyakorlatokat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.