Az altatók mellékhatásai
Csak bekap egy tablettát, és már jön is az édes álom. Ha Önt állandóan vagy csak néha-néha álmatlanság gyötri, akkor tudja, hogy ez túl szépen hangzik ahhoz, hogy igaz legyen – és sajnos rendszerint nem is az. Akik csak időnként vesznek be elalvást segítő szereket, azokat általában azok hozzásegíthetik egy kicsivel több alváshoz (a kulcsszó itt a kicsi), mások viszont úgy találják, hogy a mellékhatások rosszabbak, mint az álmatlanság.
Veszélyesek lehetnek az altatók?
IGEN Bár a mellékhatások többsége inkább csak bosszantó, nem pedig veszélyes.
Az altatók forgalmának alakulásából ítélve jóval többen választják a tablettákat, mint a bárányszámlálást. Egyvalamit azonban nagyon fontos tudni: e gyógyszerek (vénykötelesek és vény nélkül kapható altatók) nem valók hosszú távú szedésre.
Az altatók általában biztonságosak.
„Szedésük leggyakoribb velejárója a nappali álmosság vagy a másnaposság”
mondja dr. Kari Doghramji, a philadelphiai egyetemi kórház Jefferson Alvászavar Központjának igazgatója. „A tabletta bevétele utáni reggelen az emberek álmosnak, bódultnak, szédülősnek és feledékenynek élezhetik magukat, s olykor némileg a hangulatuk is levert lehet. Más szóval, úgy érezheti, az agya fele még alszik, s a másik fele sem örül, hogy föl kellett ébrednie.
A rövid felezési idejű altatók (amelyek gyorsabban ürülnek ki a szervezetből) kisebb valószínűséggel okoznak gyógyszermásnaposságot a következő reggel, s ezekkel általában hamarabb sikerül elaludni. A rövid (három óránál rövidebb) felezési idejű altatók közé tartozik a zolpidem és a zaleplon. Ezek azok számára a legmegfelelőbbek, akik nehezen tudnak elaludni, de azután már nem nagyon ébrednek föl. Mind közül a zaleplon felezési ideje a legrövidebb.
Elég ritkák azok a valóban bizarr mellékhatások, amelyek nagy sajtóvisszhangot kaptak. A zolpidem egyes felhasználói például állítólag olykor alva jártak, esetleg teleették magukat, vagy autót is vezettek, ám másnap reggel egyáltalán nem emlékeztek erre. Mások hallu-cinációkra panaszkodtak. Ha kerültek elő a triazolámot, a zaleplont és az egyéb tablettákat szedőktől is. Az e különös mellékhatásokat tapasztalok aránya 1 százaléknál is kisebb.
Valóban függőséget okoznak?
IGEN De csak lelki, nem pedig testi jellegű függőséget.
A klinikai vizsgálatok – amelyek többnyire bevallottan rövid távúak, s legföljebb néhány hónapos időtartamúak – azt mutatják, hogy az altatók általában nem alakítanak ki fizikai függőséget, az alvást segítő gyógyszerek mindegyike kapcsán jelentkezhet azonban ún. visszacsapásos álmatlanság. Ez azt jelenti, hogy ha a gyógyszert túl sok ideig szedi valaki folyamatosan, az abbahagyása után talán még nehezebben fog elaludni, mint előtte. Emiatt az emberek hajlamosak egyre újabb gyógyszerekkel és növekvő adagokkal kísérletezni. Az állapot furcsa mód gyakoribb a rövid felezési idejű altatókat szedők körében.
Az altatók valóban veszélyesebbek az idősek számára?
IGEN Az altatók sok változata tartalmaz valamilyen benzo-diazepint, amely a központi idegrendszer működését gátolja. A gyenge, rossz egészségi állapotú személyek különösen érzékenyek lehetnek erre. Amíg azonban valaki nem adagolja túl az altatókat, a légzésleállás veszélye csak az idős vagy nagyon beteg, már eleve legyengült embereket fenyegeti a leginkább.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.