Cukorbetegség

Az alvás fontossága

A túl sok stressz egyik következménye, hogy megjelennek az alvásproblémák. Ez a cukorbetegeknél hihetetlenül gyakori. Sok diabéteszes szenved alvási apnoében, egy betegségben, amikor a torokban lévő akadály miatt leáll a légzés, amitől felébrednek. az-alvas fontossaga

Vigyázat! Az alvási apnoé valójában növeli is a diabétesz kialakulásának valószínűségét, és összefüggésbe hozható a metabolikus szindrómával, inzulinrezisztenciával és a vércukorszint-szabályozás képességének elvesztésével. Időleges oxigénhiányt hoz létre, amelynek oxidatív stressz és gyulladás lesz a következménye. Az alváshiány az egész szervezetet a metabolikus szindróma felé taszítja.

A jelenség egyik tényezője a torkot összeszorító zsírfelesleg, így a fogyás nagy változást hozhat.

A megfelelő mennyiségű alvás legalább olyan fontos, mint a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása. Aki nem alszik eleget, az kétszer akkora valószínűséggel szokik rá valamire, kétszer nagyobb valószínűséggel szorong és négyszer nagyobb valószínűséggel depressziós. Az alvásra való képtelenség miatti szorongás hozzáadódik a bajokhoz.

A szorongás és a depresszió növeli a cukoréhséget, a sóvárgás csillapítása miatt megevett édességek felborítják a vércukor egyensúlyát, hozzájárulva a metabolikus szindrómához, amiről már tudjuk, hogy a diabétesz kockázatát növeli.

Ön is alváselmaradással küzd?

Aludni muszáj, méghozzá mélyen, ha ez nem sikerül, „adósságot” halmozunk fel az alvást illetően. Ezt az adósságot úgy kapjuk meg, hogy a szükséges alvás mennyiségéből kivonjuk az alvással töltött időt. Ha valakinek például 8 óra alvásra van szüksége, de csak 5-öt alszik, akkor 3 órányi adóssága van.

Az alvásadósság jelei

A legegyszerűbben úgy tudhatjuk meg, eleget alszunk-e, hogy egyszerűen megfigyeljük, napközben elálmosodunk-e – vezetés, tévénézés, megbeszélések vagy előadások közben. Ha így történik, valószínűleg tekintélyes adósságunk halmozódott már föl.

Az alvásmegvonás más jelei a gyakori pislogás, a tekintet fókuszálásának nehézségei, a szemhéjak elnehezülése, napközbeni álmosság, türelmetlenség, ingerlékenység, vagy ha hamar feldühödünk, nehezünkre esik odafigyelnünk a többiekre, nehezen értjük meg az utasításokat, alig vagyunk képesek megjegyezni vagy felidézni az információkat, gyakran követünk el hibákat, depresszióval küzdünk, rossz vagy negatív a hangulatunk. alvashiany-okai

Az alváshiány és az álmatlanság okai

A legtöbb kutató ma már egyetért abban, hogy nagyjából 7-9 órányi, megszakítás nélküli alvásra van szükségünk minden éjjel, lehetőleg este 11 és reggel 7 óra között, A kedélyállapotunkra ható anyagok – mint az alkohol és a koffein -hatással vannak az alvásunkra, akárcsak az, ha lemondunk ezekről az anyagokról, de egyéb okok is hozzáadódhatnak az alváshiányunkhoz és hatással vannak a visszaszerzési lehetőségeinkre. Az alvási apnoén kívül más rendellenes-ségek és betegségek is alváshiányt eredményeznek, mint az inszomnia, a nyugtalan láb szindróma és a bruxizmus (alvás közbeni fogcsikorgatás).

A 84 különböző alvási rendellenesség közül a leggyakoribb az álmatlanság vagy inszomnia, amit a következőképpen definiálnak:

  • Nehézséget jelent az elalvás (átlagosan 30 percnél tovább tart).
  • Éjszaka gyakori ébredések, nehézséget jelent a visszaalvá
  • Reggel túl korai ébredés, visszaalvásra való képtelenség.
  • Fáradtan vagy kimerülten ébredés – ami egész nap megmaradhat, ingerlékenységgel, szorongással vagy levertséggel tá

A hosszú távon jelentkező álmatlanságnak, fokozott éberség is lehet az oka. Az inszomniásoknak gyakran gyorsabb a szívverésük és magasabb náluk a stressz-hormon, a kortizol szintje, ami hozzájárul az inzulinrezisztencia kialakulásához, mint már láttuk. Élénkítő anyagok, köztük a koffein is okozhatják ezt a fokozott éber állapotot, és nehézzé teszik az elalvást és azt, hogy ebben az állapotban maradjunk.

Erre válaszként sokan szednek altató anyagokat, így belekerülnek egy olyan körbe, amikor stimulánsokat szednek azért, hogy ébren legyenek, majd nyugtatókat azért, hogy elaludjanak. Emiatt több kortizol termelődik, ami elősegíti az inzulinrezisztencia kialakulását.

Az altatók amúgy sem orvosolják az alvásproblémákat.

Ha valaki nem tud aludni és orvoshoz fordul, jó eséllyel altatót, nyugtatót, szedatívumot vagy hipnotikumot írnak fel neki. A nyugodt alvás, a REM-fázis és a mély alvás hiánya meggátolja a megújulást és a stresszoldást. A stressz és a fáradtság növeli a cukor, az alkohol, az élénkítő- és nyugtatószerek iránti vágyat, ami a nyugodt alvásra való képtelenséghez vezet.

Ennek ellenére az altatótabletták eladása 4,5 milliárd dollárt tesz ki az Egyesült Államokban: a páciensek nagyon szívesen használják, mert azt hiszik, sokkal jobban hatnak, mint valójában. Ennek az lehet az oka, hogy egyik mellékhatásuk az – ugyanezen beszámoló szerint -, hogy a tabletták az emlékek bevésődésével interferálnak, így az emberek elfelejtik a sok hánykolódást és forgolódást.

Vigyázat! Az altatókra rászokni is nagyon könnyű abban az értelemben, hogy ha valaki le akar állni róluk, pocsékul érzi magát.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.