• kórház

Az egészségügyi ellátás veszélyei

Nem is olyan régen a kórházi betegek többsége még úgy vélte: jó közérzetükre a pocsék koszt és a locsogó szoba­társak jelentik a legnagyobb veszélyt. Az amerikai Orvos­tudományi Intézet egyik 1999. évi jelentése azután ősrégi problémára világított rá: a betegek olykor betegebbek lesznek vagy meg is halnak az orvosok, az ápolók és a személyzet egyéb tagjainak hibái miatt. A jelentés szerint az Egyesült Államokban évente 98 000-en halnak meg ilyen hibák következtében – a legtöbben a kórházakban és az egészséggondozó létesítményekben. A közvélemény azonnali reformokat követelt – de vajon meghallgatásra talált-e?

Komoly gond a kór­házakban a betegek biztonsága?

IGEN Egyes egészségügyi központok ugyan a betegek nagyobb biztonságát szolgáló változtatásokat hajtottak vég­re, de így is sok a probléma.

Hol volna szívesebben, amikor a szíve összevissza kezd kalim­pálni – kórházban vagy kaszi­nóban? Nos, Amerikában tegye a pénzét inkább a kaszi­nóra. Ezek többségét ugyanis már fölszerelték defibrillátor-ral, így 50 százaléknál jobb esélye van az életben maradás­ra, ha a rulettasztalnál hirtelen összeesik. Ezzel szemben a kórházakban a szívritmuszava­ros betegeknek csak a harma­da marad életben. Igaz persze, hogy a kórházba kerülők eleve jóval betegebbek, de egy 2008. évi vizsgálat kimutatta, hogy a defibrillátoros „kiütésre” szo­ruló, kórházban ápolt betegek 30 százalékához nem jutnak el az ajánlott két percen belül.

Várjunk csak, nem arról volt szó, hogy a kórházak megpró­bálták összeszedni magukat az Orvostudományi Intézet fen­tebb említett, nagy figyelmet keltő jelentése után? A szerzők a műhibák miatti halálozások 50 százalékos csökkentését sürgették, ám öt évvel a tanul­mány megjelenése után a New England Journal of Medicine egyik szerkesztőségi cikke sze­rint nem sok változás történt.

Mi a helyzet a műhibákkal?

Egyes orvosok erősen túlzó­nak tartják az orvosi műhibák­ra vonatkozó riasztó statiszti­kákat, a kórházakra azonban hamarosan nagyobb nyomás fog nehezedni annak érdeké­ben, hogy többet tegyenek a betegek biztonságáért. Több biztosító – köztük a US Medi-care – is bejelentette, hogy nem fogja fedezni a kezelési költsé­geket, ha azokra azért lesz szükség, mert egy kórházi be­teggel olyasmi történt, aminek egy kórházban nem volna sza­bad megtörténnie.

Az USA egyes államai már kötelezővé tették az ilyen esetek bejelenté­sét, mivel azok segítenek jelez­ni, mennyi munkát kell még elvégezni. így például a minnesotai kórházak jelentései sze­rint egyetlen év alatt 26 műtéti beteg testében maradtak ide­gen testek (szivacsok, műsze­rek), 16-nak nem a megfelelő testrészét operálták meg, 8-on nem a megfelelő műtétet vé­gezték el, 2-t pedig más beteg­gel tévesztettek össze. További 31 beteg esetében súlyos fel­fekvés alakult ki, 7 pedig gyógyszerezési hibák miatt halt vagy rokkant meg.

Igaz, hogy a kórhá­zak a fertőzések melegágyai?

IGAZ Ha kórházba kerül, a fertőzésveszély miatt kétsze­resére nő annak kockázata, hogy még betegebb lesz vagy akár meghal.

Amennyiben be kell feküdnie egy kórházba, a legvalószí­nűbb szövődmény, amelyre számítania kell, a fertőzés – ez a betegeknek a 10 százalékát is érintheti. A kórházak betegek­kel vannak tele, akik közül soknak az immunrendszere sem működik igazán jól. Emi­att a fertőzések egy része való­színűleg elkerülhetetlen – de csak egy részük, így például a betegek köré­ben előforduló leggyakoribb fertőzés a húgyúti fertőzés (HF).

A betegek igen nagy részének, akár a negyedüknek, katéterre van szüksége, vagyis arra, hogy a húgycsövükbe föl­helyezett csövön át vezessék el a vizeletüket. A katéterrel be­jutó baktériumok HF-et okoz­hatnak, ezért igen fontos a csö­vek tisztán tartása és az, hogy csak a legrövidebb ideig hasz­nálják őket – azaz ha már nincs szükség rájuk, akkor azonnal távolítsák el őket.

Más gyakori fertőzések jóval súlyosabbak lehetnek

A műté­tek után a bőrön ejtett sebek elfertőződhetnek, de ez a prob­léma részben megelőzhető az operáció előtt adott antibioti­kumokkal. Egy New York ál­lamban végzett vizsgálat azon­ban azt találta, hogy a kórházi személyzet az esetek 27-54 százalékában elmulasztotta a megfelelő antibiotikum-ada­golást. Ennél is súlyosabb ve­szélyt jelenthetnek a lélegeztetésre vagy szondán át történő táplálásra szoruló betegeket fenyegető tüdőfertőzések, ame­lyek tüdőgyulladást okozhat­nak – márpedig a fertőzések közül ezzel kerülnek a legtöb­ben intenzív osztályra.

A kórházban szerzett fertő­zések csaknem 70 százalékát olyan mikrobák okozzák, ame­lyek egy vagy több antibioti­kummal szemben ellenállóak. Talán hallott már a leghírhedtebb „szuperbaciról”, a meti-cillinrezisztens Staphylococcus aureusról, azaz az MRSA-ról. Régebben az antibiotikumok­kal könnyebb volt kikezelni a kórházban összeszedett Stapbylococcus-fertőzéseket, de az MRSA ezekre ma már nem reagál. Sokszor csak a legerősebb antibiotikumokkal végzett többszöri kúrával lehet megszabadulni tőle, és a fertő­zés akár halálos lehet. 1974-ben az MRSA a kórházi Staphylococcus-fertőzések alig 2 százalékát okozta – mára ez az arány elérte a 63 százalékot.

Veszélyeztetik-e a betegeket a személy­zet álmos tagjai?

IGEN A kialvatlan emberek nem tudnak tisztán gondol­kodni és dönteni. Általában nem jó, ha álmos orvos veszi föl a kórtörténetét – vagy ve­szi ki a vakbelét.

A kórházi orvosok gyakran dolgoznak 24 órás vagy még hosszabb műszakokban. A ku­tatások kimutatták, hogy ha valaki legalább egy napot alvás nélkül tölt, az ahhoz hasonló­an hat a tudatra és a viselkedésre, mintha alkoholt ivott volna. Ma már törvények szabá­lyozzák, mennyit dolgozhat­nak egyhuzamban az orvosok, de még így is sok hosszú műszak jut nekik.

Ha műtétre szorul, tegye meg az alábbi óvintézkedéseket is a fertőzésveszély csökkentése érdekében:

• Kérdezze meg orvosától, nem kellene-e megvizsgálni, hogy nincs-e a szervezetében meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA). A vizsgálatot egy héttel azelőtt kell elvégezni, hogy befeküdne a kórházba. Ha az eredmény pozitív, a személyzet külön lépéseket tehet annak megakadályozására, hogy a baktérium a bőréről vagy az or­rából a vérébe kerüljön.
• Mosakodjon le a műtét előtt! Egyes szakértők azt javasol­ják, hogy a műtét előtti három-öt napon klórhexidin-tartalmú szappannal fürödjön vagy zuhanyozzon. A legújabb vizsgála­tok szerint azonban nincs is szükség különleges szappanra -bármilyen fajta jó, a lényeg az alapos tisztálkodás.
• Kérje meg az orvost, hogy ha a műtét helyét szőrtelení­teni kell, hajnyíró gépet vagy szőrtelenítőkrémet hasz­náljon! A vizsgálatok azt mutatják, hogy a borotvával vég­zett szőrtelenítés növeli a műtét utáni bőrfertőzések kockázatát.
• Emlékeztesse az orvost vagy az ápolót, hogy a műtét előtt egy órával antibiotikumot kell kapnia! A műtéti sebek a fő fertőzési források közé tartoznak, ennek ellenére a betegek gyakran nem kapnak védőhatású antibiotikumot a műtét előtt.
• Ha azt mondják, húgycsőkatéterre van szüksége, kér­dezze meg, feltétlenül szükséges-e! A húgyúti fertőzések a kórházban elkapható leggyakoribb fertőzések közé tartoz­nak. Ha kell a katéter, kérje, hogy a lehető leghamarabb távolítsák el.
• Ha a sebkötés meglazul vagy nedves lesz, szóljon egy ápolónak! A kötés egyik legfontosabb feladata az, hogy ne engedjen baktériumokat kerülni a sebbe.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.