• cukor

Cukor ártalmas vagy egészséges?

A cukor nem gonosztevő, nem teszi a gyerekeket hiperaktívvá, nem tekinthető a hízás első számú okának, és nem hozható összefüggésbe sem a rák, sem a szívbetegségek megnövekedett kockázatával. Legfeljebb a fogszuvasodásban játszik szerepet. Ha pedig aktív életmódot élünk, még jól is jöhetnek a cukortól kapott extra kalóriák.

E pluszkalóriákra azonban valójában csak nagyon keveseknek van szükségük. Az édes gyümölcsökkel ellentétben a cukor önmagában semmilyen tápanyagot nem tartalmaz. Akkor jelenthet étrendi problémát, ha rendszeresen fogyasztjuk más, létfontosságú tápanyagokat tartalmazó ételek helyett, vagy ha alacsony energiaszükségletű emberek (ülő életmódot folytatók, idősek) túlzásba viszik fogyasztását. A cukorban gazdag, ám rostokat tartalmazó hántolatlan gabonafélékben szegény étrend ugyanis növelheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Sokféle név, azonos íz

A cukor nem csak a kávénkba tett fehér kocka. Természetes összetevője a gyümölcsöknek, a tejnek, a méznek, sőt a zöldségeknek is. Cukor alatt azonban általában a többszöri finomítással, igen koncentrált formában előállított termékeket értik, azokat, amelyek az élelmiszerek összetevőinek felsorolásában szacharóz, glükóz, fruktóz, dextróz,laktóz, mannitol, sorghum vagy szorbitol néven szerepelnek. Ezek az összetevők nemcsak a süteményekben és édességekben vannak jelen, hanem számos feldolgozott termékben is, a gabonapelyhektől kezdve egészen a ketchupig. A szervezet az összes cukrot közel azonos módon bontja le.

A cukrok a szénhidrátok néven ismert, a szervezet számára elsősorban üzemanyagot szolgáltató táp anyagcsoportba tartoznak. Testünk az összes szénhidrátot – akár barna rizsből, akár csokis fánkból származik – glükózzá alakítja át, ami azután az izmokban és a májban raktározódik el, a vérben kering vércukor formájában. A szer vezet cukorszükségletének kielégítéséhez bőven elegendő annyi összetett szénhidrát, amennyit a teljes kiőrlésű gabonafélékkel, hüvelyesekkel, zöldségekkel és a gyümölcsök kel fogyasztunk el. (Szükség esetén sejtjeink még a zsírokat és a fehérjéket is vércukorrá alakítják át.) Valójában tehát az étrendünkben semmi szükség sincs magára a cukorra.

Cukor az agynak

Javíthatja a cukor az emlékezetet? Fiatal felnőtteknél az egyenletéé vércukorszint fokozza a figyelmet, javítja az emlékezetet és a tanulási képességeket. Az Idősebbeknél már egy cukrozott ital Is annyira „megdobhatja” a vércukorszintet, hogy észrevehető az emlékezet javulása. A Virginiai Egyetem kutatói azt találták, hogy Idősebb egészséges személyek, Alzheimer-kóros és fejsérülést szenvedett betegek jobb teljesítményt nyújtottak történetek, szavak és arcok felidézésében, miután cukorral ízesített limonádét ittak.

Mennyiben ártalmas?

Tény, hogy a cukor és a fogszuvasodás között közvetlen összefüggés mutatható ki. Ám ez számos más ételről el¬mondható. A fogak egészsége szempontjából a legfontosabb a megfelelő szájhigiénia.

A testsúly szabályozása már bonyolultabb kérdés. A fogyókúrázók régóta kerülik az elhízás okozójának tartott cukrot. Csakhogy a zsírok sokkal hizlalóbbak: egy g zsír 9 kcal (37 kJ) energiát tartalmaz, vagyis több mint kétszer annyit, mint egy g cukor (4 kcal/17 kJ) Arra is van adat, hogy a túlsúlyos emberek szívesebben esznek zsíros, mint cukros ételeket. A gondot az jelenti, hogy az édességek jelentős része a cukor mellett zsírokban is nagyon gazdag – és így igen sok energiát tartalmaz. A mértékletesség kulcsfontosságú: a szénhidrátfelesleg (mint minden más extra kalória) zsír formájában raktározódik el a szervezetben.

Próbáljuk az édesség iránti vágyunkat édes gyümölccsel csillapítani: alacsony a zsír és energiatartalmuk, ám igen sok vitamin és más tápanyag található bennük. Fogyasztásukkal tehát hozzájutunk az áhított édességhez, de más hasznos tápanyagokhoz is.

A cukorbetegséggel kapcsolatos legújabb kutatások megerősítették azt a korábbi nézetet, hogy a szénhidrátbevitel nagyobb hánya-dának kellene természetes, feldolgozatlan ételekből származnia. Középkorú nőket vizsgálva azt találták, hogy a teljes kiőrlésű gabonafélékben és növényi rostokban szegény, ám sok cukrot és keményítőt tartalmazó étrend (fehér kenyér, fehér rizs, tészta, sült krumpli) több mint kétszeresére növeli a felnőttkorban kialakuló cukorbetegség kockázatát.

Az egészséges étrendben a cukor ártalmatlan élvezetet jelent, de ne engedjük, hogy kiszorítson más, hasznosabb ételeket.

Vannak egészségesebb cukrok?

Sokan melasszal, barna cukorral vagy mézzel sutnak, abban a hiszemben, hogy egészségesebbek a finomított kristálycukornál. Vajon igazuk van?

A cukorfeldolgozás melléktermékekent keletkező melasznak valóban van egy kevés tápértéke, főként a benne lévő vitaminok és ásványi anyagok miatt. A legkevésbé finomított fajta melasz a cukor mellett mérsékelt mennyiségben vasat és krómot tartalmaz. A barna cukor ezzel szemben egyszerű fehér cukor, amelyet egy kevés melasszal vagy karamellizált cukorral színeztek. A nyerscukor tápanyagtartalma sem tekinthet jelentősnek. A növények nektárjából a méhek által előállított méz nyomokban tartalmaz vitaminokat és ásványi anyagokat, s valójában még a cukornál is koncentráltabb energiaforrás.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.