Veszélyes vagy biztonságos

Káros vagy hasznos a videojáték?

A gyerekek imádják a videojátékok kínálta rajzfilmszerű izgalmakat. Egyesek sze­rint ez a szenvedély ártalmatlan, sőt a video­játékok segítenek a gyerekeknek elsajátítani a számítógépek kezelését, és javítják bizonyos készségeiket, pl a térlátást, a szem-kéz koor­dinációt és a problémamegoldó képességet.

Mások attól tartanak, hogy a videojátékok hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekeknek se­kélyes a képzeletük, képtelenek odafigyelni a leckéjükre, elhanyagolják a barátaikat, sőt hajlamossá válnak az erőszakos viselkedésre.

Jegyezze meg! A videojátékok egykor túl­nyomórészt a fiúk kedven­cei voltak. A gyártók ma már a lányok igényeit is kielégítik, akik általában jobban szeretik az erőszak­mentes játékokat.

Időkorlát

  • Határozzuk meg, hogy gyermekünk mennyi időt tölthet egy nap videojáték­kal – mondjuk egy órát, de csak a leckeírás után. Jegyeztessük fel a video­játékokkal töltött időt.
  • A számítógépet vagy video­játékot valamelyik a család által közösen használt helyiségben tartsuk, ne pedig a gyermek háló­szobájában, így jobban figyelemmel kísérhetjük, mennyi időt tölt játékkal.
  • Javasoljunk alternatív szó­rakozási lehetőségeket, amelyek gyermekünk ked­venc játékain alapulnak. A virtuális foci helyett menjünk le vele a parkba focizni, vagy a számító­gépes sakkozás helyett inkább mi mérjük össze vele sakktudásunkat.

Erőszak a kibertérben

A legnépszerűbb videojátékok nagy része a jól ismert „semmisítsd meg az ellenséget” té­mán alapul, s csak úgy hemzsegnek bennük a véres látványelemek és az ezekhez kapcso­lódó hanghatások. A videojátékokban tapasz­talt erőszaknak a gyerekekre gyakorolt hosz-szú távú hatását még nem sikerült felmérni. Egyes szakértők szerint azok a gyerekek, akik a videojátékokban élhetik ki agresszivitásu­kat, az életben kevésbé lesznek agresszívak.

Ám a kutatók többsége úgy véli, hogy a mé­diákban látott erőszak épp ellenkező hatást vált ki: a tévében és a videojátékokban előfor­duló erőszak következtében maguk is agresz-szív vagy antiszociális módon viselkednek.

Az időfaktor

A videojátékokkal az a legnagyobb baj, hogy a gyerekek túl sok időt töltenek velük. Egy felmérésben a megkérdezett hetedikesek és nyolcadikosok hetente átlagosan 4,2 órán át játszottak ilyen játékokkal, holott ezt az időt olvasással, tanulással, kreatívabb játékokkal is eltölthették volna. Néhány gyermek számára a videojáték szenvedéllyé vagy a valódi élettől való menekülés eszközévé válik. E játékok komoly nehézségeket okoznak a tanároknak is, akik azt tapasztalják, hogy a gyerekek a tanulást is egyfajta játékként szeretnék megközelíteni, s kevésbé képesek odafigyelni a könyvekre és az iskolai feladatokra, mint az elektronikus szórakoztató eszközökre.

Az is aggasztó, hogy a videojátékok rabjai nem mozognak eleget. A videojátékok kiszo­rítják a testmozgást és a szervezett sportban való részvételt – pedig napjainkban már amúgy is egyre több az elhízott gyermek.

Mit tehet a szülő?

Egyes szülők legszívesebben teljesen kitilta­nák otthonukból az elektronikus játékokat, ám ezzel csak még vonzóbbá tennék azokat gyermekeik számára. Sokkal hasznosabb, ha korlátozzuk a játékkal tölthető időt.

A szülők arra is figyeljenek oda, mennyire erőszakosak a játékok. Noha van bizonyos­fajta életkor szerinti besorolás, ez csupán ki­indulási pont: lehet, hogy egy kicsiknek szánt játékban alig van erőszak, de ami van, az ijesztően realisztikus. Próbáljuk gyermekein­ket az erőszakmentes játékok felé terelni, amelyekben fejtörőket kell megoldaniuk, bo­nyolult szerkezeteket építhetnek, ruhákat tervezhetnek vagy egyéb módon hasznosíthatják képzelőerejüket. Emellett számos szórakoz­tatva oktató program közül választhatunk, amelyekkel fejleszthetik földrajzi, történelmi, matematikai ismereteiket és nyelvtudásukat.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.