Mit együnk az étterembe, hogy ne hízzunk el?
Van, aki két megbeszélés között ugrik be egy szendvicsre, mások a családjukat kényeztetik, vagy romantikus vacsorát fogyasztanak kettesben – tény, hogy az emberek szeretnek étterembe járni. Valóban kevés kellemesebb dolog van annál, mint amikor más készíti el helyettünk az ételt.
Az éttermi étkezés azonban nem feltétlenül biztonságos. Számos külföldi országban a nyilvántartott ételmérgezéses esetek jelentős részét a vendéglátóiparban elfogyasztott ételek okozzák. Hazánkban elsősorban a magánháztartásokban, kisebb mértékben a közétkeztetésben elkövetett hibák okoznak megbetegedéseket.
Ha nem otthon eszünk, az árthat az alakunknak is. Az éttermi ételek egy részének magas az energia-, zsír-, szénhidrát- és sótartalma. Ám néhány óvintézkedéssel elérhetjük, hogy étkezéseink kellemesek, biztonságosak és egészségesek legyenek.
Adagok
Hol együnk?
Az ételmérgezések első számú okozója a szalmonellabaktérium, amely a nyers vagy nem kellően átsütött húsokban és a tojásban található, de fertőzést okozhatnak az olyan ételek is, amelyek nyers húsokkal kerültek érintkezésbe.
Az egészségügyi hatóságok szigorú rendszabályokat írnak elő, hogy biztosítsák az ételek biztonságos kezelését és elkészítését. A szabályok azonban csak akkor hatékonyak, ha az éttermi dolgozók be is tartják azokat. A bölcs fogyasztó a józan ítélőképessége és a tapasztalatai alapján dönti el, hol étkezhet biztonságosan. Az alábbi néhány egyszerű módszer segítségével felmérhetjük a kiválasztott étterem színvonalát és tisztaságát.
- Milyen a híre? A stabil törzsvendégkörrel rendelkező éttermek a hűséget általában ételeik minőségével érdemlik ki.
- Nézzünk körül! Tiszták vagy rendetlenek az asztalok, a mosdók és az egyéb, a vendég számára átlátható területek?
- Lessünk be a konyhába! Tiszta és jól szervezett? Ahol nincs elég személyzet, ott hajlamosak a gondatlanságra, ami lehetővé teszi a baktériumok elszaporodását.
- Kérdezősködjünk! Ismerik a pincérek az ételeket és azok elkészítési módját? A jól képzett felszolgálók általában jól képzett konyhai személyzetet sejtetnek. Ha már meggyőződtünk arról, hogy az étterem biztonságos, fordítsuk figyelmünket az ételek felé. A szalmonella- és a legtöbb egyéb baktérium magas hőfokon elpusztul, tehát az alapos főzés vagy sütés kiküszöböli ezt a veszélyt. Óvakodjunk a nyers fogásoktól (tatárbifsztek, carpaccio, osztriga) éppúgy, mint az olyanoktól, amelyeket gyakran nem sütnek át teljesen (pl. pirított tonhal, véres marhahús, lágy tojás). Ha Cézár-salátát rendelünk, győződjünk meg arról, hogy a majonéz nem nyers tojással készült! Ha az az érzésünk, hogy a hús nincs rendesen átsütve, küldjük vissza. Jobb néhány perccel tovább várni, mint elviselni az ételmérgezés kellemetlen következményeit.
Mit együnk?
Olyan ételt rendeljünk, amely nem tartalmaz túl sok zsírt, sót és energiát. A mártásokat és önteteket ne az ételre öntve, hanem külön tálkában kérjük, hogy magunk dönthessük el, mennyit fogyasztunk belőlük. Szóljunk, ha sovány tejjel kérjük a kávét, vagy ha a csirkét a bőre nélkül szeretnénk elfogyasztani. Olyan ételeket válasszunk, amelyek elkészítésére egészséges módszereket (párolás, roston sütés) használtak. Kerüljük a tejszínes mártásokat, az olajban kisütött fogásokat, ili. azokat, amelyeknek a nevében szerepel a „vajas”, „sajtos” vagy „ropogós” szócska. Ne rendeljünk olyan ételeket, amelyek egészséges hozzávalókból készültek, de az elkészítés módja kevésbé egészséges: pl. olajban sült padlizsán.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.