Veszélyes vagy biztonságos

Hogyan válasszunk fájdalomcsillapítót? Milyen mellékhatásai vannak?

Ha lüktet a fejünk vagy sajog a hátunk, jó néhány recept nélkül kapható fájda­lomcsillapító közül választha­tunk e panaszok enyhítésére. De mivel számtalan készítmény és hatóanyag létezik, és a mel­lékhatásokat is figyelembe kell vennünk, nehéz a döntés. Íme néhány irányelv, amely segít meghatározni, melyik az a szer, amellyel a leghatékonyabban és a legbiztonságosabban enyhít­hetjük fájdalmunkat.

A fegyvertár

A legtöbb ember számára a re­cept nélkül kapható fájdalom­csillapítók kínálják a fájdalom elleni védekezés első vonalát. Ezek a készítmények nem okoznak függőséget, és elég biztonságosnak tekinthetők ahhoz, hogy recept nélkül is ki­adhatók legyenek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen veszélytelenek: helytelen vagy tartós használat esetén súlyos mellékha­tásaik lehetnek. Ráadásul az öngyógyítás olyan problémák tüneteit is elleplezheti, amelyek orvosi ellátást igényelnek.

A sok márkanév és összetétel mögött a nem kábító hatású fájdalomcsillapítóknak alapvetően két fő típusa van: a nem szteroid jellegű gyulladáscsökkentő szerek és a para-cetamol. Az előbbiek között vannak recept­kötelesek (ibuprofen, naproxen nátrium, ke-toprofen), és idetartozik az acetil-szalicilsav, vagyis az aszpirin is.

Ezek a gyógyszerek a prosztaglandinok, azaz a gyulladásért – és azzal együtt a fájda­lomért, a lázért és a duzzanatért – felelős ve­gyületek képződését gátolják. A paracetamolnak nincs gyulladáscsökkentő hatása: úgy gondolják, hogy ez a szer az agyba továbbí­tott fájdalomérzet gátlásával hat. A kábító hatású fájdalomcsillapítók, pl. a morfium, az agyban hatnak.

Kevésbé intenzív fájdalmak enyhítésére többféle fájdalomcsillapító hatásos, bizonyos helyzetekben azonban egyes típusok külön­bözhetnek hatékonyság tekintetében.

  • Acetil-szalicilsav. Ez a jól bevált, régi szer, az aszpirin, az egyik legolcsóbb, leg­megbízhatóbb és legsokoldalúbb orvos­ság. Koffeinnel kombinálva igen gyorsan hat, ezért a fejfájásban szenvedők egyik kedvencének számít. A felnőttek nyugod­tan használhatják fejfájás, láz, meghűlés okozta fájdalmak, fogfájás és kisebb ízüle­ti fájdalmak enyhítésére. A gyerekeknek kisebb adag is elegendő, viszont láz vagy vírusfertőzés (pl. bárányhimlő) esetén nem kaphatnak aszpirint; a paracetamol ilyenkor biztonságosabb. Aszpirin alkal­mazása esetén ugyanis fennáll a Reye-szindróma nevű ritka, de olykor halálos kimenetelű rendellenesség kialakulásának kockázata.
  • Mivel az aszpirin gátolja a vérrögképző­dést, sok orvos javasolja kis adagokban (naponta 75 mg, azaz egynegyed normál tabletta) való rendszeres szedését azoknak, akiknél fennáll a szívinfarktus vagy a szél­ütés veszélye. Más tanulmányok szerint a rendszeresen alkalmazott aszpirin csök­kentheti a vastagbélrák kockázatát.
  • Az ibuprofennek, az acetil-szalicilsavnak és a paracetamolnak egyaránt megvannak a maguk előnyei és hátrányai. Közülük a paracetamol nem rendelkezik gyulladás­csökkentő és véralvadást gátló hatással – viszont nem okoz gyomorvérzést.
  • Paracetamol. A paracetamol az egyetlen recept nélkül kapható fájdalomcsillapító, amely nem irritálja a gyomrot. A legújabb kutatások szerint valószínűleg a felnőtteknél és a gyerekeknél is ez a leghatékonyabb lázcsillapító. Nem gátolja a véralvadást, ezért a többi fájdalomcsillapítónál biztonságosabb a terhes nők számára (ők azonban mindig kérdezzék meg az orvosukat, mielőtt valamilyen gyógyszert szednének). Műtét utáni fájdalmakban szenvedők részére is hasonló okból ajánlott. Ha ezek a recept nélkül kapható gyógyszerek nem csillapítják eléggé a fájdalmat, az orvos vényköteles nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket írhat fel. Ezek között a következő hatóanyagok a leggyakoribbak:
  • Ibuprofen. Főleg hevesebb fájdalmak esetén javasolják, pl. ízületi gyulladásnál (orvosi ellenőrzés mellett) vagy izomrándulásoknál. Ez a legjobb szer a menstruációs görcsök okozta fájdalmak ellen.
  • Naproxen. Az ibuprofenhez hasonló, de egy adag hatása 8-12 órán át tart.
Vigyázat! Óvakodjunk a „dupla adagolástól”! Ha pl. meg­hűlés ellen egynél több szert akarunk szedni, olvassuk el figyelmesen a címkét, mert könnyen lehet, hogy a fejfájás elleni tabletta és a náthára sze­dett orvosság is tartalmaz fájdalomcsillapítót.

Az ízületi gyulladás enyhítése

A felnőtteknél fájdalmat ki­váltó leggyakoribb ok az ízü­leti gyulladás (különösen az artrózis vagy porckopás).

Az artrózis az ízületek gyulladásával és merevvé vá­lásával jár; oka a két csont közötti súrlódás csökkenté­sére szolgáló porc kopása. Az ízületek deformálódhat­nak, ha a csont addig növek­szik, amíg kitölti a hiányzó porc helyét. Kiváltó oka lehet a túlzott igénybevétel, a sé­rülés, a porcsejtek össze­tevőit, pl. a kollagént terme­lő sejtek működési zavara.

A gyulladáscsökkentő” ha­tással nem rendelkező’ Para­cetamol nem sokat enyhít az ilyen fájdalmakon. Az ibuprofen és az acetil-szalicilsav csökkenti ugyan a fáj­dalmat, ám tartós szedésük emésztóVendszeri panaszo­kat okozhat.

Ha rendszeresen szedünk vény nélkül kapható gyógy­szereket, erről mindenképpen tájékoztassuk orvosunkat, hogy elkerüljük a káros mellékhatásokat.

Ha az enyhébb fájdalom­csillapítók már nem hatnak, az orvos receptköteles nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket írhat fel. Egyes új gyógyszerek gyulladáscsök­kentő” hatásúak, de nem hatnak a gyomor nyálka­hártyáját védő prosztaglandln termelésére. Ezek a szelektív C0X-2-gátlók.

Enyhülést hozhatnak a kortikoszteroid-injekciók és tabletták is, ám ezeknek súlyos mellékhatásai vannak.

Vizsgálatok szerint a kré­mek és balzsamok hatása csekély, és csak rövid ideig tartó enyhülést hoznak. Kivételt képeznek a kapszaicint, vagyis a csípős paprika „erejét” adó vegyületet tartalmazó készítmények.

A glükózamin és a kondrol-tin-szulfát nevű táplálékkiegészítők, amelyeket kagy­lókból és emlősök porcaiból vonnak ki, állítólag segíthet­nek újraépíteni az elveszített porcot; az e téren folyó kutatások ígéretesek.

A fájdalom ellen hatáso­sak lehetnek a nyújtó és erő­sítő gyakorlatok, a relaxá­ciós módszerek, valamint a hideg és meleg borogatások (meleg a krónikus fájdalmak­ra, hideg a gyulladásra).

Azok, akik hetente leg­alább három órát töltöttek sétával és könnyebb súlyok emelgetésével, jobb mozgé­konyságról és kevesebb fájdalomról számolnak be.

Válasszunk fegyvert!

A fájdalomcsillapítók mindenkire másként hatnak. Könnyen lehet, hogy kicsit kísérletez­nünk kell – a használati útmutató és az orvos tanácsait figyelembe véve -, mire megállapít­juk, esetünkben melyik a leghatékonyabb.

A mellékhatások mindig fontos szem­pontként jönnek számításba, ha gyógyszert választunk. Az összes nem szteroid gyulladás­csökkentő szer (az aszpirin, az ibuprofen, a naproxen és a ketoprofen) okozhat gyomorbántalmakat, főleg az idősebbeknél. A prosztaglandin-termelés gátlása miatt ugyanis a gyomor nyálkahártyáját a gyo­morsav kimarhatja.

A gyomorpanaszok elkerülése érdekében a fájdalomcsillapítókat mindig étellel együtt vegyük be. Azok­nál, akik tartósan nem szteroid gyulladás­csökkentőket szednek, nő az emésztőrend­szeri mellékhatások kockázata, de a veszély savkötő szerekkel csökkenthető.

Ne gondoljuk azonban, hogy a savkötő szerek biztosan megvédik a gyomrunkat; a kutatási eredmények ezt nem egyértelműen bizonyítják. A felszívódást szabályozó bevo­nattal ellátott tabletták egy fokkal hatásosab­bak, mivel ezek áthaladnak a gyomron, és csak a vékonybélben szívódnak fel; emiatt azonban fájdalomcsillapító hatásuk is las­sabban lép fel. Ha egy fájdalomcsillapító irritálja a gyomrunkat, annak leggyakoribb tünete az émelygés és a gyomorégés. Az is előfordul, hogy e gyógyszerek fülcsengést okoznak.

Az egyéb mellékhatások kevésbé feltű­nőek. A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek só- és vízvisszatartást okozhat­nak, ami veszélyt jelent a magas vérnyomás­ban szenvedőknél. Szerepük lehet a vese károsításában is. Az idősebbek e tekintetben még érzékenyebbek. Az ő esetükben e gyógyszerek lassíthatják a csonttörések gyógyulását is. A paracetamol huzamosabb ideig nagy adagokban szedve májkárosodást okozhat. Mivel pedig a májban nincsenek fájdalomérző sejtek, a károsodás sokáig ész­revétlen maradhat. A legújabb eredmények szerint a recept nélkül kapható fájdalom­csillapító gyógyszerek rendszeres használata növelheti a divertikulózis kockázatát: ez a bélbetegség hasi görcsökkel és véres széklet­ürítéssel járhat.

Fontos kérdés az alkohollal való kölcsön­hatás is. Aki naponta legalább három adag szeszes italt fogyaszt, annál a nem szteroid jellegű gyulladáscsökkentők szedése esetén nagyobb a gyomorvérzés kockázata. Még veszélyesebb, ha a rendszeres italozás mellett paracetamolt szednek, ugyanis a máj így sok­kal hamarabb károsodhat. A nem szteroid gyulladáscsökkentő sze­rek egyik kedvező mellékhatása lehet az Alzheimer-kór megelőzése. Egy hosszú távú vizsgálat eredményei szerint e gyógyszerek akár 30-60%-kai csökkenthetik a betegség kockázatát.

Nehéztüzérség

Ha más szerek már nem hatnak, az orvos ká­bító hatású fájdalomcsillapítót írhat fel. Ezek többnyire opiátok, azaz az opioid fájdalom­csillapítók közé tartoznak, és a morfiummal rokon vegyületek. Igen erős hatású gyógysze­rekről van szó, amelyek számos mellékhatása csak kellő óvatossággal és a beteg állapotának állandó megfigyelésével kerülhető el.

Az opiátok használata során szigorúan be kell tartani az előírt adagolást; nagyobb adag bevétele igen súlyos mellékhatásokkal járhat, pl. lelassulhat a légzés, vagy a beteg kómába eshet. Arra is oda kell figyelni, hogy az adott készítményt pontosan az előírás szerint (étkezés előtt vagy után) kell bevenni. Mellék­hatásaik: székrekedés, hányinger, álmosság.

Az opiátokat heveny, rövid ideig tartó fájdalmak kezelésére használják; tartósabb alkalmazásuk függőséghez vezethet.

Védelem a méhrák ellen

Az előzetes kutatási ered­mények azt mutatják, hogy az acetaminofen megvédheti a nőket a méhráktól. Egy tanulmány szerint azoknál a nőknél, akik legalább hat hónapon át hetente legalább egyszer használták, csak­nem felére csökkent a méh­rák kockázata. A hatás igazolásához azonban továb­bi kutatások szükségesek, a nőknek pedig azzal is ” tisztában kell lenniük, hogy az acetaminofen tartós szedése vese- és májkáro­sodást okozhat.

Ne feledjük, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (az aszpirin, az ibuprofen, a naproxen és a ketoprofen) tartós használata gyomorpanaszokat vagy -fekélyt okozhat. Ezért hosszabb időn át csak orvosi felügyelet mellett szedhetők. Gyomorpanaszok esetén próbáljunk áttérni az acetaminofenre. A fájdalomcsillapítókkal együtt soha ne fogyasszunk alkoholt!

Fájdalomcsillapítók összehasonlítása
Acetil-szalicilsav (aszpirin)Enyhe és mérsékelt fájdalmakra, például fejfájásra, hátfájásra, fogfájásra, izomfájdalmakra, ízületi gyulladással járó fájdalmakra és lázra. Gátolja a véralvadást. Károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját, ezért étellel együtt vegyük be. Asztmások ne használják, mert allergiásak lehetnek rá. Ne adjuk lázas gyermekeknek (a Reve-szindróma elkerülése érdekében).
IbuprofenBármely heves fájdalomra (az aszpirin hatékonyabb változata) menstruációs görcsökre.
ParacetamolMérsékelt és erős fájdalmakra. (Nem csökkenti a duzzanatot vagy a gyulladást.) Láz ellen a leghatásosabb. Az aszpirinnél kisebb valószínűséggel okoz allergiás reakciót. Terhes nők számára ez a legbiztonságosabb.
Naproxen, ketoprofenAz ibuprofenhez hasonlóan, de tartósabb hatásúak. Gátolják a véralvadást.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.