K-vitamin
K-vitamin….a frissen felfedezett: Egy bioanyag felfedi titkait
Ez a vitamin sokáig élte Hamupipőke-életét, alig akadt tudós, aki komolyan foglalkozott volna vele, mert úgy tűnt, csak egyetlen szóra érdemes tulajdonsága van: megakadályozza a véralvadást. Mostanában azonban a világ elé lépett, és a biokémikusok és anyagcsere-szakértők kedvence lett.
Ez a tápanyag, amelyet főként a zöldfőzelékfélék és a saláta rejt magában, a protrombin véralvadásanyag állandó, egyenletes koncentrációját őrzi. Protrombin híján a sebek vérzése nem áll el, mert hiányoznak a megfelelő véralvadási faktorok. A K-vitamin kutatását az akadályozta, hogy nem álltak a tudósok rendelkezésére megfelelően érzékeny analizáló módszerek. Csak az 1990-es évek eleje óta léteznek olyan high-tech- műszerek, amelyekkel az érdekes anyag működése, mint egy ablakon át, megfigyelhető.
Most tehát alaposabban szemügyre vehetik a fiziológusok ezt a véralvadási anyagot. Megállapíthatták, hogy egy addig ismeretlen aminosavat (fehérje-építőkövet) tartalmaz, amely a máj sejtjeiben a már régóta ismert glutamin sav fehérjeanyagból keletkezik. Az új felismerés az, hogy a K-vitamin jelentős szerepet játszik csontjaink és kötőszöveteink anyagcseréjében és az egészséges veseműködésben is. A K-vitamin mindegyik esetben döntően hozzájárul a kalcium hasznosításához, a kalcium és a D-vitamin együttműködéséhez. Más szövetekben, így a tüdőben és a szívben is, fontos fehérjeanyagokról derítették ki, hogy csak K-vitamin jelenlétében szintetizálódnak.
Mennyi K-vitamint igényel a szervezetünk?
A K-vitamin – az A-, D- és E-vitaminhoz hasonlóan – zsírban oldódik, így az egészséges zsíranyagcsere elengedhetetlen a vitaminnak az anyagcserében végzett munkájához, elsősorban azért, mert testünk a természettől igen kevés K-vitaminhoz jut.
Az ember testében, a vérben és a szövetekben, ötvenszer annyi D-vitamin, ezerszer annyi A-vitamin és tízezerszer annyi E-vitamin van, mint K. Megelégedhetünk azzal, ha testkilogrammonként akár csak egy milliomod gramm K-vitamint tartalékol a szervezetünk. A bioanyag sok billió molekula alakjában elterjed összes testsejtünkben. Segédkezik fontos tároló szénhidrátok beépülésénél a sejtekbe, annak érdekében, hogy mondjuk, kibírjunk egy délelőttöt tízórai nélkül. Támogatja a máj munkáját is. Legújabban azok közé az anyagok közé sorolják, amelyek a vitalitásunkról és a hosszú életről gondoskodnak.
- K-vitamin szerepe csecsemők esetén
- Zsírban oldódó vitaminok: A-, D- és K2-vitamin
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A K-vitamin-hiány első jelei:
- bélpanaszok
- vérző, nehezen gyógyuló sebek
- orrvérzés
- fáradékonyság
- menstruációs rendellenességek
Hogyan jut a K-vitamin a testsejtekbe?
Már az előzőkben szó esett róla, hogy a K-vitamint vagy a táplálékkal vesszük fel, vagy magunk termeljük a bélbaktériumok útján. Különösen gazdag forrásai a zöld leveles főzelékek, illetve a saláta, de a tej, a joghurt, a tojássárgája és a csukamájolaj is sok K-vitamint tartalmaz. Sajnos nem egyenletes a felvétele a bélben, a felszívódás 10 és 80 százalék között ingadozik aszerint, hogy mennyi a táplálék zsírtartalma és megjelennek- e az epesavak. Akinél a zsírfelvétel forrása elsősorban a kolbász, az csak kevés K-vitamint szerez be a táplálékából. Az ilyeneknek a bélflórája is rendszerint meglehetősen gyönge lábon áll, így aztán baj van a saját K-vitamin termelésével. Aggasztó tünetek léphetnek fel: menstruációs görcsök, nehezen szűnő vérzések, vagy gyomor- és bélvérzések következtében beálló fekete széklet.
A K-vitamin ugyanazt az utat járja be a vérben, mint a többi, zsírban oldódó vitamin. A máj tárolja, de hamarabb bomlik, mint a többi vitamin. Naponta 50-100 mikrogrammot (a gramm milliomodrésze) használunk el, és ezt 24 óránként frissen meg kell kapnunk, méghozzá a bélből, állandó áramlatként. A máj felerészben a fillokinonnak nevezett, táplálékból szerzett K-vitamint és a bélbaktériumok által gyártott úgynevezett menachinont tárolja.
Hogyan hat a K-vitamin?
A parányi molekulák szorgalmazzák a máj sejtjeiben a véralvadást elősegítő protrombin termelését. Ez a folyamat rendkívül fontos, másképpen minden kis seb kiapadhatatlan vérzésre és végül elvérzésre vezetne. Ezért bízott meg a természet egy speciális vitamint főként ezzel a létfontosságú feladattal.
Hogyan jutunk elég K-vitaminhoz?
Szervezetünk már a testsúlykilogrammonkénti 0,03 milliomod gramm K-vitamin felvételével elég vérzéscsillapító anyagot képes előállítani szükség esetén. Tipikus nyugati táplálkozásmódunk mellett a protrombin megfogyatkozása bizonyos körülmények között fokozódik és elérheti a kritikus pontot, amelyet emésztési zavarok, hasmenés, a rossz zsíranyagcsere és a helytelen gyógyszerfogyasztás tovább súlyosbíthat.
Az újszülöttek gyakran szenvednek K-vitamin-hiánytól és az ezzel járó vérzékenységtől. Az oka az anyatej vitaminhiánya, vagy, az első napokban, a nem kielégítő zsírfeldolgozás lehet.
A húsban roppant kevés a K-vitamin, gyakori, hogy egy kilóban csak 10 milliomod gramm található. Kivételt képez a máj, amely ezt a bioanyagot tárolja. Azonban itt is jelentős az ingadozás aszerint, hogy mivel táplálták az állatot. A napraforgóolajban csekély a K-vitamin, a szója- és az olívaolaj kifejezetten gazdag vitaminforrás. Mindegyiknél előbbre valóak azonban a leveles zöldségfélék és a fűszernövények: a káposzta vagy a petrezselyem, amelyek kilónként 5 ezred gramm K-vitamint is tartalmazhatnak.
K-vitaminban különösen gazdag élelmiszerek:
Élelmiszer (100 grammonként) | mikrogramm |
Kelkáposzta | 500 |
Paraj | 350 |
Kelbimbó | 230 |
Brokkoli | 210 |
Galambbegysaláta | 200 |
Vízitorma | 200 |
Fejes saláta | 120 |
Karfiol | 80 |
Zöldbab | 45 |
Uborka, cukkini | 30 |
Paradicsom | 10 |
Az egészséges étrend, sok főzelékkel, salátával, sajttal, tojással és tejjel mindig fedezi K-vitamin-szükségletünket, akár egyenesen a táplálékból, akár a bél termékeként. Az avas zsír, a sok gyógyszer (például fájdalomcsillapítók és antibiotikumok), a szennyezett levegő, a konzervek és készételek tartósítószerei elpusztítják a K-vitamint, vagy akadályozzák a felszívódását és gyors, idő előtti kiválasztódását okozzák.
Mire való a K-vitamin?
- Véralvadás
- Sebgyógyulás
- Szénhidrátok tárolása
- Csontképződés
- Egészséges fogak
- Májfunkció
- Vitalitás
Mire ügyeljünk?
Napközben eszegetésre ideális a joghurt vagy a kefir, mert ezek meglódítják a K-vitamin termelését. A csukamájolaj és a melasz (a cukorgyártás szirupos mellékterméke), napi táplálékunk mellett fogyasztva, bőséges forrása a K-vitaminnak, sőt ezen felül még sok más vitaminnak és ásványi anyagnak is
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.