• böjt
• tisztító kúra

Tisztítókúra és böjtterápia alapjai

Napjainkban a méregtelenítő kúrák reneszánszukat élik, talán nem vé­letlenül, hiszen a zaklatott, stresszes, rohanó világban egyre kevésbé tud a kor embere önmagára, testi-lelki-szellemi egyensúlyának megtartásá­ra figyelni. A szmogos nagyvárosok rohanó lüktetésében nagyon nehéz a természetes életmódot (táplálkozást, elegendő testmozgást, dohányzás­mentességet stb.) megőrizni.

Stressz és nem megfelelő táplálkozás hatásai

A rendszertelenség, a túlzott energiabevitel, a gyorsétkezdék menüválasztéka, a vitaminok, ásványi anyagok elégtelen bevitele átalakítja az emésztőrendszert, ezáltal megváltoztatja az anyag­csere-folyamatokat és gyengíti a szervezet immunvédelmét, amely egy sor kellemetlen tünetet kelt életre. Másrészt a stressz által kiváltott lelki terhelés, a feldolgozatlan konfliktusok, a kibeszéletlen dilemmák tetézik a lelki és fizikai szinten egyaránt lerakódott méreganyagokat és gátol­ják a szervezet természetes tisztítófolyamatait.

Mindezek miatt felébred az emberek böjtölés iránti igénye, talán ez a magyarázata a wellness szál­lodák és desztinációs spa-k által kínált méregtelenítő eljárások növekvő népszerűségének.

A böjt mint orvosság?

„Fasting is not starving” – vagyis a böjt nem éhezés. A böjt bizo­nyos ideig tartó önkéntes nemevés, mely évezredek óta egyrészt szellemi gyakorlat, másrészt számos betegség kezelésének eszköze. Az ókorban Hippokratész – a nyugati medicina atyja – hitt abban, hogy a test képes önmagát megújítani. Fontos gyógyító eszköznek tekintette a böjtöt. Ugyanígy Paracelsus is legjobb orvosságként hir­dette.

Az Ájurvéda medicina szintén a gyógyítás fontos építőelemének tekinti. Természetesen vallási szerepét sem szabad elfelejteni, hiszen a mentális és szellemi tisztulás útját látták benne a zsidó-keresz­tény, mohamedán és buddhista hitben egyaránt. A múlt században Mahatma Ghánái 21 napig böjtölt a békéért.

Amikor leállítjuk a táplálékfelvételt, emésztőrendszerünk felmentést kap az emésztés nehéz munkája alól. Mi történik ekkor? A szervezetben a raktározott energia felszabadul és megkezdődik a salakanyagok, mérgező vegyületek ürítése. A belekben gyakran telepedhetnek meg baktériumok, vírusok, élősködők. Az ételek lebomlása során felszabadult vegyületek a vér útján a májba kerülnek.

Máj a méregtelenítő

Itt történik a méregtelenítés folyamata. Böjtölés alatt a máj és az immunrendszer kész arra, hogy az évek alatt lerakódott mérgező anyagokat elszállítsa, méregtelenítse (detoxifikálja) a szervezetben. Amerikai kutatók szerint az évek alatt felhalmozott mérgek súlya elérheti a 2,5-5 kg-ot. Talán éppen ezért éli reneszánszát a böjtkúra napjaink modern világában.

Víz, a méregtelenítés alapja

Mint ahogyan lakást sem lehet víz nélkül kitakarítani, úgy az emberi szervezetet sem lehet nélküle megtisztítani. A víz az élet alapja, testünk 60%-át alkotja. A két molekula hidrogén és egy molekula oxigénből felépülő poláros vegyület képes más és más alakzat felvételére, képes rezgéseket továbbítani a sejtekhez. Nem véletlen, hogy a víz teremti meg a homeopátia alapját.

Magyarország vízkészletét tekintve páratlan adottságokkal ren­delkezik, nem véletlen, hogy sokat a gyógyvizek miatt keresik fel, hiszen több mint 180 különféle ásványvíz és legalább 160 féle gyógyvíz található meg.

• Az ásványvíz spontán feltörő vagy fúrt kútból nyert víz, amelynek litere legalább 1000 mg oldott ásványi anyagot tar­talmaz vagy néhány fontos elemnek (pl. jód, fluor, radon) az átlagértéknél nagyobb a koncentrációja.
• A termálvíz olyan ásványvíz, amelynek hőmérséklete spontán feltörés esetén 20 °C, mesterséges fúrás esetén eléri a 30 °C-ot.
• A gyógyvíz kettősvak kontrollált, több betegségcsoporton végzett longitudinális vizsgálat eredményei által igazolt gyógy­hatású víz.

A víz tisztító ereje nem csak belsőleg, ivókúra formájában, hanem külsőleg, balneoterápiaként is hatékony méregtelenítő hatású. Termé­szetesen nem csak a tisztító kúrákban, hanem a mindennapi életben is rendkívüli jelentőséggel bír.

A folyadékigény nagy egyéni eltéréseket mutathat

Nem csak életkoronként, hanem testalkatonként változik, vala­mint a környezeti hatások (pl. stressz, hőmérséklet, magaslat stb.) is jelentősen befolyásolják, nem beszélve az egyén életmódjáról (fizikai aktivitás, dohányzás, gyógyszerek stb.).

Természetesen nem csak ivás, hanem étkezés során, a szilárd táplá­lékkal is folyadékhoz jut a szervezet. Gondoljunk arra, hogy pl. a kígyó­uborka 98%-ban folyadékból tevődik össze, de természetesen majdnem minden szilárd táplálék tartalmaz vizet. A vegyes, kielégítő táplálkozás mellett a folyadékigény egyharmadát tudjuk étkezéssel biztosítani.

Mindebből adódik, hogy a léböjtkúrák alatt, amikor nem tör­ténik szilárd táplálékfelvétel, a folyadékfogyasztást legalább egyharmaddal emelni kell.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.