A hallás helyreállítása – Mit tegyünk, ha romlik a hallásunk?
Nos akkor mit is lehet tenni a hallást érintő problémák orvoslása érdekében?
A legelső állomás a háziorvos rendelője!
Az orvos arra kéri majd, számoljon be tüneteiről és kórtörténete egyes részleteiről. Megkérdezheti, hogy szenvedett-e fejsérülést, vagy átesett-e fülműtéten. Arról is érdeklődhet, hogy fennáll-e halláscsökkenéssel összefüggő betegség, így szklerózis multiplex, agyi érkatasztrófa (stroke) vagy szív-ér rendszeri probléma.
Tudakozódhat afelől, milyen vényköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszereket szed, és ki van-e téve hangos vagy folyamatos zajnak a munkahelyén, szabadidős tevékenységei (például céllövészet) során. A szakember megkérdezheti azt is, hogy előfordult-e már a családban siketség. Panaszaitól függően egy otoszkóp nevű tölcséres eszközzel meg is vizsgálhatja a fülét.
Amennyiben valamilyen alapbetegségre gyanakszik, további vizsgálatokat végezhet, vagy beutalót adhat egy szakorvoshoz.
Ki kicsoda a fülészeten?
- A fül-orr-gégész szakorvosnak képesítése alapján a fül, az orr és a gége, valamint a fej és a nyak betegségeinek műtéti, továbbá orvosi kezelése a feladata. A szakorvos kimutathatja és kezelheti a halláscsökkenést, a fülzúgást, a fülfertőzéseket, illetve az egyensúlyzavarokat.
- Az audiológus szakorvos a fül-orr-gégész alapszakvizsgára ráépített szakvizsgával rendelkezik, és képesítésének köszönhetően kimutathatja, illetve kiértékelheti a halláscsökkenést, az egyensúlyzavarokat és a fülzúgást.
- Az audiológus javaslatot tehet a megfelelő terápiára, például hallókészülék használatára, de javasolhat kommunikációs stratégiákat is, valamint egyensúlyfejlesztő gyakorlatokat taníthat a betegeknek. Az audiológusok többnyire a kórházak vagy egészségügyi központok fül-orr-gégészeti osztályán dolgoznak.
- Az otoneurológus szintén megszerzett egy, a fül-orr-gégész alapszakvizsgára ráépített képzettséget. Az ő szakterülete az audiovesztibuláris gyógyászat, azaz a hallási rendellenességek és az egyensúlyzavarok, köztük a tinnitusz vizsgálata, diagnózisa és nem műtéti kezelése.
- A foniáter – a fül-orr-gégész alapszakvizsgára ráépített szakvizsga birtokában -a hangképzés és a beszéd zavarainak kezelését végzi.
Hallásvizsgálat
Akkor se keseredjen el, ha a hallását nem sikerül a gyógyszer megváltoztatásával vagy a zsírdugó eltávolításával helyreállítani. Számtalan lehetőség van arra, hogy a hallását javítsa, és megkönnyítse mindennapjait. Az orvos vagy audiológus első teendője, hogy az alábbi eljárások egyikével meghatározza a hallásszintet. Az első két vizsgálatot a háziorvos is elvégezheti.
Suttogó beszéd
Az orvos ilyenkor karnyújtásnyira (kb. 60 cm-re) áll a páciens háta mögött, hogy az ne tudjon a szájáról olvasni. Szavakat, illetve számokat suttog, amelyeket meg kell ismételni, és mindkét fület külön-külön megvizsgálja.
- Teendők átmeneti hallásromlás esetén
- Miért lett rekedt a hangom?
- Mostanában fel kell hangosítanom a tévét. Lehet, hogy romlik a hallásom?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ha a vizsgált személy a nagyon halkan közölt információt nem tudja kivenni, a szakember növeli a hangerőt. Az eljárás nem ad pontos eredményt, de az alábbi átváltással hozzávetőlegesen megállapítható, hogy milyen fokú halláscsökkenés áll fenn:
Hangvilla
Ezek a vizsgálatok nem mutatják ki a halláscsökkenés mértékét, csak annak fajtájáról, minőségéről tájékoztatják az orvost. A hang rezgéseket a belső fül felé nemcsak a dobhártya és a hallócsontocskák továbbíthatják (légvezetés), hanem a koponyacsontok rezgései is (csontvezetés). A hangvilla segítségével könnyen meg lehet különböztetni a vezetéses és az idegi halláscsökkenést. Az orvos a megpendített hangvilla talpát a fej különböző területeihez érinti. A művelet nem fáj.
A vizsgálat két alaptípusát alkalmazzák. Mindkettő azon az elven alapul, hogy a belső fül normális esetben kétszer olyan fogékony a levegőben terjedő hanghullámokra, mint a koponyacsont által vezetett hangrezgésekre. A vezetéses halláscsökkenésben szenvedők azonban, akiknél valami akadályozza a hanghullámok eljutását a belső fülbe, kevésbé hallják a környezeti zajt, ezért érzékenyebbek a koponyacsont által vezetett hangokra.
- A Weber-féle vizsgálat lényege a két fül csontvezetéses hallásának öszszehasonlítása. Az egészséges hallással rendelkezők a homlokcsont által vezetett hangot középen vagy mindkét fülben egyenlő mértékben érzékelik. Ha mindkét fülben halláscsökkenés alakult ki, a zajt tompán vagy egyáltalán nem is tudja a páciens kivenni.[brbr]Amennyiben a hallásvesztés csak az egyik fület érinti, és ebben a fülben hangosabb a hang, vezetéses halláscsökkenésről lehet szó. Ha viszont a jó fülben erősebb a hang, idegi halláscsökkenésről beszélhetünk.
- A Rinne-féle vizsgálat során ugyanazon a fülön a hangok lég- és csontvezetését vetik össze. A megpendített hangvillát először az egyik oldalon 8 cm-re a fül elé, a levegőbe tartják, majd kicsivel később erőteljesen a fül mögött tapintható csontos domborulatra, a csecsnyúlványra nyomják. Az orvos megkérdezi, mikor tűnt hangosabbnak. Normális hallás esetén akkor, amikor a villa a fül előtt volt, és a hanghullámokat a levegő vezette.[brbr]Ha vezetéses hallászavar lépett fel, úgy a hallójárat elé tartott hangvilla zöreje gyengébb, mint a csontra helyezetté. A csecsnyúlványhoz érintett villa által kibocsátott hanghullámokat a csont továbbítja. Furcsa módon, ha valaki az egyik fülére megsüketül, akkor is nyomatékosabbnak találja a csontvezetéses hangot. A rezgéseket ugyanis a koponyacsont körbevezeti, ezért a másik fülben is hallani őket.
Audiometria
Ez különböző hangerejű és magasságú hangok révén mutatja meg a hallásküszöböt. A pácienst általában egy hangszigetelt szobába vagy fülkébe ültetik, fejhallgatót adnak rá, és egy gomb lenyomásával jeleznie kell, amikor hangokat hall. A normális hallásúak a frekvenciák többségét 20 dB vagy alacsonyabb intenzitással is érzékelik. Az eredményeket egy táblázatban, az audiogramon (hallásgörbén) rögzítik. Ez alapján a halláscsökkenés típusát – vezetéses, idegi vagy kombinált – szintén meg lehet határozni.
Egyéb eljárások
Ha az orvos azt gyanítja, hogy a halláscsökkenés idegi eredetű, ún. otoakusztikus emissziómérésre utalja a beteget. A vizsgálattal arra keresik a választ, hogyan reagál a csiga a hallójáratban elhelyezett szonda által kiadott hangokra. Ezzel derítik ki, hogy a belső fülben elhelyezkedő szőrsejtek megfelelően működnek-e. Az eljárás fájdalommentes.
Az ún. BERA-teszttel a hallóideg akusztikus ingerlése következtében létrejövő agyi idegimpulzusokat mérik. Fejhallgatón vagy a külső hallójáratba helyezett fülhallgatón keresztül egy sor kattanást, illetőleg sípolást közvetítenek, és a koponyára rögzített elektródák segítségével analizálják a válaszként kialakuló agyhullámokat. Ez az eljárás is fájdalommentes, és nincs szükség a páciens aktív közreműködésére. A tesztet általában gyaníthatóan hallássérült csecsemők, fejsérülést szenvedett felnőttek esetében és azoknál alkalmazzák, akiknek nehézséget jelent az audiometriás vizsgálat. A módszer másféle idegi halláscsökkenés meghatározására is szolgál.
Az eredmények értékelése
A halláscsökkenést a normális halláshoz viszonyítva egy 0-tól 100-ig terjedő decibelskálán mérik. Felnőtteknél a normális hallás 0 és 20, gyermekeknél 0 és 15 dB közé esik. Minél magasabb a szám, annál rosszabb a hallás. Enyhe halláscsökkenés Az enyhe halláscsökkenéssel (21-40 dB) küzdők nem hallják a suttogást. Erős háttérzajban nem mindig tudják kivenni a beszédet. Nehézségeik lehetnek a halk hangok és bizonyos mássalhangzók, különösen a lágy, „sziszegő” hangok, az „f’, az „s” és az „sz” megértésével.
Beszélgetésnél szájról olvasásra, arckifejezésekre és gesztusokra is támaszkodnak
Hallókészülékkel náluk jelentős javulás érhető el. Közepes fokú halláscsökkenés Közepes fokú halláscsökkenés (41-65 dB) fennálltakor problémás az átlagos beszéd értelmezése, és az érintettek szájról olvasás nélkül sok beszédhangról lemaradnak.
A hallókészülék segíthet a kommunikációban, más technikai eszközökkel, például erősítővel ellátott telefonnal pedig a hétköznapi akadályokkal is képesek megbirkózni.
Súlyos halláscsökkenés
Súlyos halláscsökkenés (66-90 dB) esetén a betegek a kiabálást sem hallják. A beszédértés még hallókészülékkel is nehéz lehet számukra, nem tudják kivenni továbbá a forgalom zajához hasonló erőteljes hangokat. Általában nagymértékben támaszkodnak a szájról olvasásra, a kommunikációhoz jelnyelvet használhatnak.
Teljes hallásvesztés (siketség)
A teljes (90 dB-t meghaladó) hallás-vesztésben szenvedők még a hallók számára fájdalmat okozó, rendkívüli lármát – például egy repülőgép zaját egészen közelről – sem érzékelik.
Szájról olvasást és jelnyelvet alkalmaznak a kommunikációhoz, mert a hallókészülék esetükben már nem jelent támogatást. Többnyire nem képesek telefonálni még erősítővel sem, ezért érdemes kipróbálniuk a szövegíró telefont. Néhány siket számára azonban egy figyelemre méltó technikai újdonság, a cochleáris implantátum jelentős javulást hozhat.
Hogyan segíthet a kezelőorvos?
Az egyszerűbb fülpanaszokat a háziorvos is hatékonyan tudja kezelni. Ő vagy asszisztense eltávolíthatja a fülzsírt, szükség esetén dekongesztáns (nyálkahártya-lohasztó), illetve allergia elleni készítményeket írhat fel.
Már nagyon gyakran írnak fel antibiotikumokat a fülfertőzésekre, alkalmazásukkal kapcsolatban sok az ellentmondás. Ez részben annak tudható be, hogy nagyon nehéz megkülönböztetni a vírusos és a bakteriális fertőzéseket. Másrészt az esetek többségében a betegség magától elmúlik. Az antibiotikumok ráadásul számos mellékhatással járnak, túlságosan sűrű használatuk pedig rezisztens kórokozók megjelenéséhez vezethet.
Az antibiotikumok csökkentik a tünetek fennállásának időtartamát, de a fülfertőzés szövődményeit csupán kismértékben szorítják vissza.
A háziorvosok zömmel a „megfigyelés és kivárás” elvét követik, legalábbis a gyermekeknél. Csak akkor írják fel nekik az antibiotikumot ha tüneteik 72 óra múlva sem enyhülnek. A kicsik kétharmada azonban e nélkül is tökéletesen felgyógyul. A felnőttek terápiájával kapcsolatban egyelőre nem született határozott álláspont.
Fülfertőzések
Gyerekeknél sűrűn alakulhatnak ki fül-fertőzések, de ezek többsége különösebb kezelés nélkül néhány nap alatt megszűnik. A háziorvos a bakteriális középfülgyulladásra és az orrmelléküreg-gyulladásra antibiotikumot ír fel, ami azonban hatástalan a vírusfertőzésekkel szemben. Ha az orvos nem az antibiotikum mellett dönt, nyálkahártya-lohasztó gyógyszer és a fülfájásra fájdalomcsillapító szedését javasolhatja.
Elképzelhető, hogy a hallás a fülfertőzés után néhány hétig – amíg a felgyülemlett váladék teljesen ki nem ürül – tompa marad. Ha gyakran visszatérő fülfertőzésektől, folyadékgyülemtől vagy más szövődményektől szenved, beutalót kaphat egy fül-orr-gégész szakorvoshoz.
Dobhártyaszakadás
A dobhártyaszakadás rendszerint hat-nyolc hét alatt begyógyul, feltéve, hogy valóban távol tartja a vizet a hallójáratától. (Ellenkező esetben fertőzés léphet fel.) A szakadást a fertőzés következtében a dobhártya mögött felgyülemlett váladék okozta? Ilyen esetben a fül-orr-gégész antibiotikumot ír fel, és általában visszarendeli a beteget kontrollra, hogy ellenőrizze a lyuk behegedését. Ha ez nem történik meg, vagy nagyméretű szakadásról van szó, műtéti úton foltozhatják be a dobhártyát.
Méniére-betegség
Ha a kezelőorvos Méniére-betegségre gyanakszik, további vizsgálatokra, például koponya CT-re adhat beutalót. E rendellenesség oka egyelőre nem tisztázott, de tüneteit valószínűleg a folyadék felgyülemlése váltja ki a belső fülben. Emiatt, mint már említettük, egyes orvosok az étrend sótartalmának drasztikus visszaszorítását javasolják. Esetleg vízhajtó gyógyszerrel lehet csökkenteni a folyadék-visszatartást (bár e kezelés hatékonysága még nem bizonyított). Ezenkívül a tünetmentes időszakokban az egyensúlyzavarok egyensúly-helyreállító fizioterápiával javíthatók.
A diéta és a gyógyszeres kezelés kombinációjának sikertelensége a betegség előrehaladott állapotára utal, tehát már hallókészülékkel sem javítható a hallás, heves és gyakori szédüléses rohamok jelentkeznek, valamint rohammentes időszakban is egyensúlyzavar észlelhető. Ilyenkor fül-orr-gégészhez irányítják a beteget, aki különféle műtéti lehetőségek közül választhat. A cél az ún. labirintusműködés megszüntetése, azaz az egyensúlyszerv (labirintus) műtéti úton történő kiiktatása. Ennek eredményeképpen a szédüléses rohamok elmúlnak.
Hogyan lehet együtt élni a fülzúgással?
A tinnitusz (fülzúgás) stresszt vált ki, ami ráadásul súlyosbíthatja is a betegséget. Egyeseknek ezért nyugtatók és antidepresszánsok szedése jót tehet. Más esetekben a kognitív viselkedésterápia művelhet csodákat, mert ez a stresszre adott fiziológiai válaszok kontrollálását támogató módszer segít elterelni a figyelmet a zajról. Utóbbi célból a szakemberek a zenehallgatást is ajánlják, főként lefekvéskor. Ha halláskárosodásban szenved valaki, a hallókészülék enyhítheti a fülzúgás tüneteit, mivel a hangosabb és tisztább külső hangok elnyomják a belső zajokat.
Fehér zaj: A fülzúgást elfedő eszköz, az ún. fehérzaj-generátor megnyugtató, susogó hangot ad, amelyet a fülzúgásnál valamivel halkabbra vagy ugyanolyan erősségűre lehet beállítani. A készülék rendszeres használatával az agy hozzászokik e zörejhez, és a fülzúgás kevésbé lesz feltűnő. Fehér zajt CD-n, kazettán vagy MP3 formátumban is vásárolhat, amit aztán hagyományos hangszóró, fülhallgató vagy éjszaka speciális párnahangszóró igénybevételével hallgathat.
Egyes fehérzaj-készülékek többféle megnyugtató hangot is ki tudnak bocsátani
Így a csendes eső hangjában éppúgy gyönyörködhet, mint a patakcsörgedezésben vagy madárcsicsergésben. A tb olyan, fülbe tehető, hallókészülékhez hasonló eszközt is támogat, amely fehér zajt ad ki. Ha amúgy is szüksége van hallókészülékre, léteznek olyan kombinált eszközök, amelyek mindkét funkcióra megfelelőek. A fehér zaj alkalmazását részletes neurológiai és belgyógyászati kivizsgálás előzi meg, az audiológus javaslata mellé pszichiátriai szakvéleményt kell beszerezni.
A jövő gyógymódja
Brazil áttörés
Rio de Janeiró-i kórház kutatói acamprosate hatóanyagú, hagyományosan az alkoholizmus kezelésére használt gyógyszert adtak 25 füIzúgásban szenvedő betegnek három hónapon át. Eredményeiket összevetették 25 olyan páciensével, akik placebót kaptak. Az acamprosate-ot szedők közel fele számolt be a tünetek 50%-ot meghaladó mértékű enyhüléséről, háromnegyedük pedig panaszaik bizonyos fokú csillapodását tapasztalta. Három beteg állította, hogy fülzúgása teljesen elmúlt.A szakemberek úgy vélik, a készítmény visszaszorítja a tinnitusz hátterében álló túlzott idegsejt-aktivitás mértékét. Az is elképzelhető, hogy egyszerűen csökkenti az érintetteknek a fülzúgásra irányuló tudatosságát. Mindenesetre tervezik a kutatás folytatását.
A hiperakúzis kezelése
E ritka betegségben szenvedőket a háziorvos fül-orr-gégészhez vagy audiológushoz küldi. A tünetek súlyosságát hallás-, esetleg kellemetlenségiküszöb-vizsgálattal határozzák meg. (A kellemetlenségi küszöb az a hangnyomásszint, amely a pácienst a hangosság miatt már zavarja.) Ha valamilyen alapkórokot állapítanak meg, megfelelő kezelést írnak elő. Más esetekben a hiperakúzist áthangoló terápia – kombinált auditív deszenzitizáció (a hangok iránti érzékenység csökkentése) és kognitív viselkedésterápia – a rutineljárás.
Rózsaszín zaj: A fülzúgáshoz hasonlóan zajgenerátorral a hiperakúzissal küzdőknél is jelentős eredményeket értek el. A hiperakúzis ellen a rózsaszín zaj hatékonyabbnak bizonyul, mint a fehér zaj, mert a gazdagabb hangzás segít a fülnek érzéketlenné válni a hiperakúzis erőteljes „lármájával” szemben. A kezelés során egy CD vagy fülbe tehető eszköz révén rózsaszín, illetve fehér zajt játszanak le alig hallható hangerőn. Az időtartamot fokozatosan növelik, amíg el nem érik a napi 8 órát.
Vigyázat!
Ne meneküljön a hangoktól!
A hiperakúzisban szenvedők hajlamosak kerülni a fájdalmasan erős zörejeket. Míg azonban a hallásukat károsító lármától, így például a fűnyíró zajától valóban érdemes óvniuk magukat, nem bölcs dolog kitérni a mások által normálisnak tartott hétköznapi hangok elől. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a betegek ne használjanak füldugót vagy fülvédőt környezetük lehalkítására, mert így hallórendszerük az érzékenység növelésével fogja ellensúlyozni a bejövő információ tompulását.Ez hosszú távon a hiperakúzis súlyosbodásához vezet. Ha a hiperakúzissal küzdőknek kifejezetten zajos környezetben kell dolgozniuk, illetve valamilyen hangos szabadidős tevékenységet folytatnak, érdeklődjenek az audiológusnál a számukra megfelelő hangcsillapító eszközökről.
A forgó világ megállítása
A vertigo hátterében valamely gyógyítható betegség, pl. fülfertőzés is állhat. Ilyenkor az alapprobléma megszűnésével a vertigo szintén elmúlik. Előfordulhat azonban, hogy a tüneteket a jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV – benignus paroxizmális pozicionális vertigo) okozza. Ez az ártalmatlan, de zavaró állapot fejfordításkor rövid szédülési rohamokkal jár. nagyobb mértékű, mint amekkora valójában. Ez a jelzés nem egyezik meg a szemek felől érkezővel, és az ebből származó zavar rövid szédülésrohamot eredményez.
A hányinger elleni gyógyszerek segíthetnek a tünetek enyhítésében, de egyelőre nem létezik olyan készítmény, amely ténylegesen gyógyítaná a betegséget. A jóindulatú helyzeti szédülés többnyire néhány hét alatt magától elmúlik, az állapot azonban kiújulhat.
A vertigo más típusai esetén az orvos vesztibuláris rehabilitációs kezelésre utalhatja be a betegeket, amelynek során a terapeuta egy sor, naponta elvégzendő gyakorlatra tanítja meg őket. A feladatsor fokozatosan nehezedő fej-, szem- és járómozgásokból tevődik össze. Ezek arra serkentik az agyat, hogy hozzászokjon a vertigót kiváltó ingerekhez, és az októl függetlenül kompenzálja azokat. A módszerrel csökkenthető a szédülés, javítható az egyensúlyérzék, valamint megelőzhetők az esések.
Műtéti megoldások
Dobhártyaszakadás:
Ha olyan mértékű dobhártyaszakadása van, amely nem gyógyul be magától, timpano- vagy miringoplasztikát javasolhatnak. A helyreállító műtétet járóbeteg-ellátás keretében vagy egyéjszakás kórházi tartózkodással, általános érzéstelenítésben végzik. Graftként (beültetett szövetként) egy kis szövetdarabot távolítanak el a fül feletti területről, vagy szilikonfóliát alkalmaznak. A fül-orr-gégész speciális mikroszkóp és műszerek segítségével felemeli a dobhártyát, majd a graft aláhelyezésével lezárja a lyukat. Kb. három hétig, az átültetett szövet gyógyulásáig steril gézcsíkot tesznek a fülbe.
Fülváladékozás:
A középfülgyulladás súlyos eseteiben előfordulhat, hogy mesterségesen kell kilyukasztani a dobhártyát annak érdekében, hogy a váladék kiürülhessen. Időnként, különösen a dobhártya mögött kialakult makacs folyadékgyülemben szenvedő gyermekeknél a fül-orr-gégész dobüregi tubust (grommet) helyez be. Ez a dobhártyán ejtett bemetszésen keresztül egy elvezető csatornát képez. Ha a megnagyobbodott orrmandulák okozzák a fertőzés ismétlődését, a műtét során egyúttal ezeket is el lehet távolítani.
A dobüregi tubus működés:
A dobhártyán átvezetett tubussal kialakított nyíláson keresztül a levegő szabadon áramolhat a középfülben, a felgyülemlett váladék pedig kiürülhet illetve kiszáradhat. A rövid távú dobüregi tubust a fül 6-15 hónap elteltével természetes úton és fájdalommentesen kilöki, így időt hagy a rendellenesség gyógyulására. Ellenkező esetben a rövid távú tubusokat a beültetés után egy-másfél év múlva eltávolítják.
Otoszklerózis
Ha a hallás otoszklerózis következtében károsodott, vagyis rendellenes csontátalakulás miatt a középfülben lévő hallócsontocska képtelenné válik a hangrezgések megfelelő továbbítására, műtéti megoldást ajánlhatnak. Ennek során eltávolítják a beteg csontocskát, és protézissel pótolják. A beavatkozás általában sikeresen helyreállítja a hallást.
Jóindulatú daganat
Amikor az orvos jóindulatú daganatra, akusztikus neurinómára gyanakszik, beutalót adhat szakrendelésre. Itt agyi képalkotó vizsgálattal derítik ki, hogy kialakult-e valamilyen daganat a hallóidegen. Ezek a tumorok általában lassan nőnek, és nem rosszindulatúak, így nem kell elkapkodni a műtétet.
Ennek során sugárterápiával kezelhető méretűre zsugorítják a tumort, vagy műtéti úton eltávolítják. A döntés a daganat méretétől, helyétől és a beteg egészségi állapotától függ. Kisméretű tumornál a hallás gyakran megmenthető.
Ciszta
Az egyik indok, ami miatt az orvos a dobhártyaszakadás műtéti kezelése mellett dönthet, a ciszta (koleszteatóma) megelőzése. Ez olykor a középfülgyulladás után jelentkezik. Ciszta esetén először alapos fültisztítást és antibiotikumos fülcseppet alkalmaznak, de műtéti eltávolítására is szükség lehet. Az altatásban végzett hosszadalmas beavatkozás alatt bemetszést ejtenek a fül mögött vagy a hallójárat nyílásán.
Kommunikációs készségek
Amikor csevegünk valakivel, a kimondott szavak meglepően kis szerepet játszanak a beszédértésben. A hallottak értelmezésében legalább ennyire fontos a hangszín és a testbeszéd.
Az audiológus mindent megtesz annak érdekében, hogy páciensei az összes kommunikációs készségüket maximálisan kihasználják. Ügyel rá, hogy családtagjaikkal együtt tisztában legyenek azzal, miként lehet a legjobban kompenzálni a halláscsökkenést.
Íme, néhány hasznos tanács:
- A beszélgető felek között az ideális távolság 1-2 méter. Ne próbáljon messziről, vagy ami még rosszabb, a szomszéd szobából „trécselni”.
- Ha szüksége van szemüvegre, hordja.
- Gondoskodjon arról, hogy teljes egészében lássa partnere arcát, főként a száját.
- Az egyik fülével élesebben hall? Mindig úgy helyezkedjen el, hogy beszélgetőtársa a „jó oldalára” kerüljön.
- Figyelje a másik arcát, gesztusait, testtartását és mozdulatait. Ezek a nem verbális információk óriási segítséget jelenthetnek az elhangzottak értelmezésénél.
- Nem biztos abban, hogy jól hallott valamit? Ahelyett, hogy megismételtetné a mondatot, inkább kérje meg ismerősét, hogy fogalmazza meg mondandóját másképpen. Esetleg visszakérdezési technikát is alkalmazhat a megerősítésre. (Például: „Akkor 2 órakor találkozunk?” vagy „Te jó ég, mennyi ideig tartott?”)
- Próbálja megőrizni a nyugalmát. Senki sem hall mindig mindent tökéletesen, és ha idegessé vagy zavarodottá válik, még többről lemaradhat. Nagy zaj esetén kérje meg partnerét, hogy menjenek csendesebb helyre.
Tanuljunk meg szájról olvasni!
Bár valószínűleg észre sem vesszük, bizonyos mértékben mindnyájan olvasunk szájról, amikor valamilyen háttérzajban, például hangos szórakozóhelyen beszélgetünk. Ennek a technikának az alkalmazásával Ön is kitöltheti a dialógus „hézagait”, főként akkor, ha van némi fogalma az adott témáról. Hallássérültek esetében a szájról olvasás és a hallókészülék együttesen fejleszti a kommunikációs készségeket.
Az audiológus bizonyára ismeri a helyi szervezésű tanfolyamokat. Ha enyhe halláskárosodásban szenved, a szájról olvasás rengeteget segíthet abban, hogy kipótolja az egyébként nem hallott hangokat a beszélgetésben. Súlyos halláskárosodás esetében a szájról olvasás lehet a legjobb, illetve gyakran az egyetlen lehetőség a hétköznapi helyzetekben folytatott kommunikáció fenntartására.
A folyamatos szájról olvasás azonban jóval nehezebb, mint gondolná!
Számos betű és szó a beszédben egyforma ajakformával jelenik meg. így a „barka”, a „falka” és a „tarka” kiejtése ugyanúgy néz ki. Néha még a teljesen eltérő, esetleg ellentétes jelentésű szavakat is hasonló ajakformálással mondjuk ki. Nem is említve az abból eredő problémákat, ha a beszélő szájról olvasási képe nem tiszta, vagy ha gyors a beszéd tempója.
Tanácsok barátoknak és családtagoknak
Ha nem hallja, amit mások mondanak, elszigeteltnek érezheti magát
Családja és barátai közreműködésével leküzdheti ezt a kellemetlenséget. A hallása már nem a régi? Másolja ki az alábbi listát, és tűzze ki egy jól látható helyre. Rokona küzd hallási nehézségekkel?Jegyezze meg ezeket a rendkívül hasznos tanácsokat:
- Ügyelj rá, hogy mielőtt elkezdesz beszélni, magadra vond a figyelmemet.
- Körülbelül egy méterre állj vagy ülj tőlem, és mindig a fény felé fordulva, hogy jól láthassam az arcodat.
- Beszéd közben fordítsd felém az arcodat, hogy ki tudjam venni ajkaid mozgását. Még a hallókészülékkel sem tudok mindent meghallani abból, amit mondasz.
- A lehető legvilágosabban fejezd ki magad, de nem kell túl lassan kiejtened a szavakat. Ne egyszerűsítsd le a mondandódat. A hallásommal van baj, nem a felfogóképességemmel.
- Ne kiabálj! Ilyenkor eltorzulhat a hangod, és ettől még nehezebbé válik az egyes szavak azonosítása. Ráadásul fájdalmat is okozhat, főleg hallókészülék viselése esetén. Nyilvános helyen pedig kellemetlen.
- Ha nem tudom követni, amit mondasz, próbálj meg másképp fogalmazni.
- Vedd el a szád elől a kezed, és ne rágózz vagy egyél a beszélgetés alatt. Sok időt töltünk együtt? Légy szíves, vágd le a bajuszodat vagy a szakálladat. Ha valami eltakarja az ajkaidat, sokkal nehezebb a szájról olvasás.
- Miközben társalgunk, kapcsold ki a tévét, és szüntesd meg az egyéb háttérzajokat.
Hasznos segédeszközök, melyek megkönnyítik a mindennapokat!
A modern technika nagymértékben megkönnyíti a hallássérültek életét. A tévéműsorok egy részét feliratozva nézhetik az érintettek, a hétköznapi eszközök a hang mellett vizuálisan is közvetítenek információt, gondoljon csak az SMS-re vagy az e-mailre. A legtöbb mobiltelefon a csengésen kívül rezgéssel is jelzi a bejövő hívásokat.
Az indukciós hurkot, infra- vagy rádiójeleket alkalmazó hallássegítő rendszerek egyre elterjedtebbek a bankfiókokban, üzletekben, múzeumokban, mozikban, színházakban, sőt már munkahelyeken és oktatási intézményekben is kezdenek megjelenni. Ezek a készülékek szabványos hangosbeszélő- és audiorendszerekhez kapcsolódnak, és olyan jeleket sugároznak, amelyeket a háttérzajt kiszűrő speciális jelfogókkal vagy a hallókészülékkel is be lehet fogni.
Egyre több halláscsökkenést ellen-súlyozó háztartási eszköz is kapható, amelyek erősítéssel, illetve valamilyen alternatív jelzőrendszer biztosításával működnek.
Íme, néhány közülük:
- Hangerősítővel vagy villogó fénnyel ellátott ajtócsengő.
- Fényjelzők, amelyek erős felvillanásokat bocsátanak ki a telefon, a kaputelefon vagy a csengő működésbe lépésekor.
- Állítható hangerejű telefonerősítők.
- Villogó és rezgő ébresztőórák, rezgő karórák.
- Rezgő csipogók, jelzőrendszerek és időzítők.
- A mobiltelefonok okozta interferenciát kiszűrő fülkampók.
- Vizuális jelzést adó bébiőrzők.
- Hordozható csipogók, amelyek villogó fénnyel vagy vibrálással hívják fel a figyelmet a csengő, a telefon, a füstjelző, a bébiőrző megszólalására.
- Egyéni hallókészülékek. Ezekkel mindenki a számára legmegfelelőbb hangerőn nézheti a tévét anélkül, hogy a többieket zavarná.
- Televízió-műsorok feliratozása (újabb tévéken).
- Olyan tűzjelző eszközök, amelyek villogó fényjelzést bocsátanak ki, vagy párna alá helyezhető rezgő jelzőberendezéshez kapcsolódnak.
- Hurokrendszerek otthoni televízióhoz, rádióhoz vagy hifiberendezéshez.
A fenti eszközöket szakkereskedésekben lehet megvásárolni. Ha az internetes keresőbe beírja a „segédeszközök hallás-sérülteknek” kifejezést, jó pár ilyen üzlet elérhetőségét megtalálhatja.
Készülék …és kész!
Még ha csupán kismértékű is a halláskárosodása, akkor is érdemes fontolóra vennie a hallásjavító eszközök legújabb generációjába tartozó készülékek használatát. Rengeteg termék közül válogathat. Az audiológus segít kiválasztani a leg-megfelelőbbet. Mindegyik hallókészülék mikrofonból, erősítőből, miniatűr hang-szóróhoz hasonló hallgatóból, elemből és személyre szabott fülillesztékből áll.
Digitális világ
A digitális készülékek sokkal fejlettebbek, mint a régi analóg eszközök, amelyek a halk és erőteljes hangokat egyformán erősítik. Így ahhoz, hogy az érintett megértse a beszédet, kiegészítő alkalmazásokra van szükség. Ezzel szemben a digitális változatok hatékonyabban szűrik ki a háttérzajt és a fütyülést.
Programozhatóságuknak köszönhetően szabályozni lehet a hangerőt, sőt a legmodernebbek már automatikusan működnek, nem kell külön hangerő-szabályozó sem. Amikor valaki megkapja az új hallókészülékét, az audiológus beállítja az eszközt, hogy mindig a legkellemesebb hangerőn hallja az illető a hangokat. A tökéletes működés eléréséhez azonban általában többször is el kell látogatni az audiológiai állomásra.
A berendezések egy részénél biztosított, hogy az adott helyzethez igazodóan eltérő beállítások közül lehessen választani. Más készülékek automatikusan alkalmazkodnak az eltérő hangkörnyezetekhez. Néhány eszközt ún. iránymikrofonnal is felszerelnek. Ez szelektíven erősíti fel az egy bizonyos irányból érkező zörejeket. Így jobban hallani az adott hangforrásból származó hangokat, mint a háttérzajokat. A T-állással (telefonkapcsolóval) rendelkező készülékek egy indukciós rendszeren keresztül vagy a hallókészülékkel kompatibilis telefonból érkező jeleket érzékelik.
Hol viselje?
A hallókészülékeket elhelyezésük szerint osztályozzák, így megkülönböztetünk fül mögötti és hallójárati eszközöket. Olyan hallásjavító berendezések is léteznek, amelyek nem a levegő, hanem a csont útján vezetik a hangot.
Fül mögötti készülékek
Ezek a tb által leggyakrabban támogatott, egyben legolcsóbb eszközök. A hangot a fülben lévő fülilleszték továbbítja, amit egy műanyag cső köt össze a készülék fül mögötti többi részével. Programozható, valamint más berendezésekhez, pl. telefonokhoz és hurokerősítőkhöz is csatlakoztatható.
Újabb változata, a nyitott illesztésű készülék kisebb, puhább fülhallgatóval működik, amelyhez nincs szükség fülillesztékre. így a természeteshez igen közeli hangot létrehozó eszköz kevésbé feltűnő. Rendszerint csak enyhébb fokú halláscsökkenés esetén alkalmazható, bár bizonyos típusait súlyosabb hallásvesztésben szenvedő betegek is használhatják. A készülék később, ha esetleg tovább romlik a hallás, fülillesztékkel is kiegészíthető.
Csontvezetéses hallókészülékek
Ezeket az eszközöket akkor ajánlják, ha a beteg nem viselhet hagyományos hallókészüléket, vagy olyan súlyos vezetéses halláscsökkenésben szenved, hogy a hangot nem lehet a hallójáraton keresztül továbbítani. A fül mögött elhelyezkedő kisméretű csontvibrátor a koponyán keresztül továbbítja a hangrezgéseket, amelyeket közvetlenül a belső fülben érzékel az érintett.
A csontvezetéses hallókészülékek fejpánttal rögzíthetők, de műtéti úton „csontba ágyazott”, állandó implantátumot is be tudnak ültetni. így a hangminőség is sokkal jobb, mivel a hang anélkül jut el a csonthoz, hogy a bőrön és a szöveteken át kellene haladnia. A csontvezetéses hallókészülékek megfelelő szakorvosi javaslatra tb-támogatással elérhetők.
Hallójárati készülékek
A hallójárati készülékek elég kis méretűek ahhoz, hogy alkatrészeik teljes egészében elférjenek a fülillesztékben, amit aztán a hallójáratba tesznek be. Némelyik az egész külső hallójáratot kitölti, így kívülről is látható, a legkisebb típusok viszont a hallójárat mélyére helyezhetők, ezért gyakorlatilag észrevehetetlenek. Óriási előny ez azoknak, akiket zavar a hallókészülék látványa és a tudat, hogy ilyen segédeszközre szorulnak. Ugyanakkor behelyezésük és működtetésük sokkal bonyolultabb.
A bionikus fül
A siketek és súlyos nagyothallók többségénél az okozza a problémát, hogy a fül szőrsejtjei nem működnek. A bionikus fül (Cl – cochleáris implantátum) átveszi a szőrsejtek funkcióját, elektromos impulzusokat továbbít a hallóidegek felé. A hallókészülékektől eltérően a Cl nem a hang felerősítésével fejti ki hatását, hanem egy műtéti úton beültetett elektromos eszköz révén közvetlenül ingerli a belső fülben lévő hallóideget.
Bár gyakran bionikus fülnek is nevezik, az általa létrehozott hang nem teljesen természetes, inkább csak annak „érzetét” nyújtja. Ellenben sok felhasználó elég jól tudja értelmezni a hangját ahhoz, hogy képes legyen telefonálni. Amennyiben a hallóideg még működik, az eszközzel jelentős javulás érhető el azoknál a teljes hallásvesztéses betegeknél, akiknél már erősebb hallókészülék sem elegendő.
A bionikus fül teljesen megváltoztathatja a betegek életét!
Attól függően, mennyi ideje él együtt valaki a siketséggel, lehetővé válhat az újbóli munkába állás, és szinte vissza lehet térni a hétköznapi kerékvágásba. Ha a siketen született gyermekek időben megkapják a Cl-t, kialakulhatnak a megfelelő beszéd- és nyelvi készségeik, így nem kell speciális iskolába járniuk, és még a felsőoktatásban is részt tudnak venni.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.