• asztma

Terheléses asztma – fogalma és tünetei 1.

Gyermekek szaladgálnak és játszanak önfeledten a szabadban látszólag fáradhatatlanul – az egyik legörömtelibb látvány az életben. A mozgásuk oly könnyednek tűnik: rohangálnak, ugrándoznak, lab­dáznak.

A terhelési asztma fogalma

A terheléses asztma a krónikus asztma egyik formája. Nem asztmatípus, nem „asztmaszerű” állapot, és nem is külön betegség.

Noha a gyakori rohamok nem megfelelően kezelt asztmát is jelezhetnek, a terheléses asztma fő oka egyelőre ismeretlen. A kutatók arra gyanakszanak, hogy a szervezetnek a testmozgás során bekövetkező, tüdőn keresztüli növesztésével, vízvesztésével – vagy mind­kettővel – függhet össze. Ez azért fordulhat elő, mert az ember testmozgás közben hajlamos a száján át lélegezni, így a hűvösebb és szárazabb kinti levegőnek nincs lehetősége az orron áthaladva felmelegedni és párásabbá válni.

Ha fulladok már asztmás vagyok?

Hogy egy kicsit még bonyolultabb legyen a helyzet, a testmozgás terheléses hörgőgörcsöt (angol rövidítéssel EIB) is kiválthat: ez gyakori, de csak ritkán diag­nosztizált probléma, ami sokszor érint sportolókat. Ilyenkor az történik, hogy az erőteljes mozgás megkezdése után 5-10 perccel görcsbe rándulnak a hörgők.

A terheléses asztmával ellentétben azonban az EIB-nek nincs gyulladásos összetevője. Az EIB (testmozgás terheléses hörgőgörcs) az amatőr és a hi­vatásos sportolók körében is igen gya­kori, a különféle vizsgálatok 11 és 50 százalék közöttire teszik az érintettek arányát. Sokszor viszont csak a test­mozgás utáni légszomj és zihálás jelzi az EIB-t, ezért az emberek azt gondol­ják, hogy csupán könnyen kifulladtak a mozgás után. Ez magyarázhatja azt is, miért talált egy tanulmány a vizsgált sportolók 29 százalékánál fel nem ismert terheléses hörgőgörcsöt.

Az asztmásoknak nem ajánlott a nagyon erőltetett mozgás, mert rohamot válthat ki!

Az asztma ezzel szemben krónikus betegség, ami rendszeres kezelést igényel, és nem csak a tünetek jelentkezésekor kell vele foglalkozni. Ha testmozgást végez, figyeljen az alábbi jelekre: nehézlégzés, zihálás, csökkent állóképesség, fájdalom vagy feszü­lés a mellkasban, köhögés, torokfájás, gyomorpanaszok.

Fulladok – asztmás vagyok?

Csak egyféle módon tudhatja meg biztosan, hogy a tünetei asztmára vezethetők-e vissza: forduljon asztmaspecialistához, aki terheléses vizsgálatot végezhet a pontos diagnosztizálás céljából. Ez általában abból áll, hogy megvizsgálják a tüdőfunkcióját, mielőtt és miután nagyjából 10 percen át edzett futógépen vagy szobakerékpáron.

A kutatók arra gyanak­szanak, hogy a terhelé­ses asztma oka, hogy a mozgás során szájon át vett levegő jut a tü­dőbe, amely hővesztéssel, vízvesztéssel – vagy mindkettővel – függhet össze.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.