Hogyan őrizzük meg a tiszta levegőt? – Tippek asztmásoknak!
A dupla üvegezés, a központi fűtés és a padlószőnyeg mind sokat számít az otthon kellemesebbé tételében. Ám a korszerű, energiatakarékos otthonokba egyre kevesebb friss levegő jut be a szabadból, emiatt pedig nem tudnak távozni a szennyező anyagok és az allergének, ráadásul a páralecsapódás is komoly gondokat okozhat.
A jó szellőzés döntő fontosságú az egészséges belső környezet szempontjából
A kutatások szerint a szobákban lévő levegő ma tízszer lassabban cserélődik, mint 30 évvel ezelőtt. Ne felejtsen el tehát rendszeresen szellőztetni – már napi 10 perc is segíthet -, éjszakára pedig nyissa ki a hálószoba ablakát! A korszerű ablakok többségét ma már úgynevezett résszellőzővel készítik, ami lehetővé tesz némi légcserét, és gátolja a benti páratartalom túlzott megnövekedését.
Ha ön asztmás vagy allergiás, és szeretné kint tartani a polleneket és egyéb külső szennyező anyagokat, érdemes lehet lakásszellőztető rendszert kialakítania, amely tiszta, szűrt levegőt juttat otthonába, míg az elhasznált levegőt a szabadba továbbítja. A rendszer telepítése azonban komoly anyagi befektetést igényel, emellett rendszeres karbantartás szükséges, hogy meggátolja a por, a szennyeződések és a mikrobák felhalmozódását.
Rossz szellőzés negatív hatásai
A rossz szellőzés egyik legtöbb problémát okozó következménye a páralecsapódás, vagyis amikor a fürdés vagy főzés során keletkező vízpára lecsapódik a hideg felületeken, például az ablaküvegen vagy a szekrények mögötti falrészeken. A régi épületekben a hideg, rosszul szigetelt, nyirkos helyiségekben volt páralecsapódás, amely kedvező körülményeket teremtett a penészgombák elszaporodásához, s idővel korhadáshoz vagy rothadáshoz vezetett a padlóban, illetve a fa födémgerendákban. A gond az, hogy a jelenség egyre gyakoribb az új építésű, korszerű, jól szigetelt lakásokban is.
A légtisztító berendezéseknek több különböző típusa kapható, sokféle áron: ezek segíthetnek csökkenteni a levegőben szálló allergének mennyiségét a lakásban. De ne gondolja, hogy ha légtisztítót vesz minden szobába, azzal végleg búcsút inthet az allergia okozta problémáknak.
- Asztmavizsgálatok – spirometriás vizsgálat
- Asztma, sport és csúcsáramlás mérő használata
- Vényköteles asztmagyógyszerek
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Először is, bármit mondjanak is a hirdetések (márpedig ezek némelyike igencsak túlzó állításokkal kecsegtet), a légtisztítók szinte semmit sem érnek a legfőbb beltéri allergénnel, a poratkával szemben. Ennek az az oka, hogy az élő poratkák nem szállnak a levegőben. A bútorokban, a függönyökben, a kárpitokban és a matracokban érzik jól magukat (egy átlagos ágyban akár másfél millió is élhet belőlük).
Másodszor, a készülékek nem sokat segítenek az asztma vagy az allergének ellen. Az amerikai Orvostudományi Intézetnek az asztma és a beltéri levegőminőség kapcsolatára vonatkozó vizsgálata szerint a légtisztítás „nem tekinthető mindig működő, nagy hatékonyságú megoldásnak az asztmás és allergiás tünetek enyhítésében”. Más tudományos kutatások is hasonló eredményekre jutottak.
Allergia esetében sem tapasztalható nagyobb hatékonyság. Noha egyes tanulmányok szerint a légtisztítók hatékonyan távolítják el az állatszőröket és állati hámsejteket, nem vagy csak alig mutatható ki enyhülés az allergiás eredetű légúti betegségek tüneteiben.
Ionizáló készülékek hatása az asztmásokra
A negatív töltésű ionokat előállító ionizáló légtisztító készülékeket gyakran reklámozzák úgy, hogy jót tesznek az asztmásoknak, ám egy 2004-es Cochrane-felülvizs-gálat szerint nem bizonyítható, hogy enyhítenék az asztmás tüneteket vagy javítanák a légzésfunkciót – sőt egyes kutatók úgy találták, hogy akár kedvezőtlen hatásúak is lehetnek.
Némelyik típusukból például ózon (a levegőben lévő oxigénnel szemben nem két, hanem három oxigénatomból álló oxigénmolekula) szabadul fel, ami bizonyítottan rontja az asztmások állapotát. Más típusaik (az úgynevezett ózongenerátorok) pedig elektromos töltések segítségével célzottan állítanak elő ózont. Az USA környezetvédelmi hivatala azt tanácsolja, hogy e berendezéseket csak olyan helyiségekben használják, ahol nem tartózkodnak emberek, mivel az ózon kárt tehet a tüdőben, és már viszonylag csekély mennyiségben is mellkasi fájdalmat, köhögést, légszomjat és torokirritációt okozhat.
Szobanövények a „természetes szűrők”
Egyes szobanövények, például a csokrosinda, természetes szűrőként működnek, különösen a formaldehiddel (fő forrásai a szigetelőanyagok, a papírtermékek és a tisztítószerek) és a benzollal (a dohányfüstben is jelen van) szemben. Nagyon hatékony még a gerbera, a borostyán, a botpálma és a bambuszpálma is.
Ne tartson viszont virágport termelő növényeket, hiszen azok súlyosbíthatják az allergiáját vagy az asztmáját, sem pedig olyan növényeket, mint a Ficus benjamina, amely bőrallergiát, allergiás náthát és asztmát okozhat. Rendszeresen cserélje a növények földjét, mert abban elszaporodhat a penész.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.