• nátha

A nátha kezelése és megelőzése

A tudósok távoli bolygókat fedeztek fel és fölözött tejet adó teheneket nemesítettek, de a közönséges meghűlés, azaz a nátha ellen eddig még nem sikerült gyógymódot ta­lálniuk. Ez nagyrészt a betegséget okozó több száz külön­böző vírustörzzsel magyarázható. így aztán nátha esetén továbbra is csak a tüneteket kezelhetjük. Az itt ismertetett náthaenyhítő módszerek többsége felnőttekre vonatkozik; a kutatók szerint gyerekek és tinédzserek esetében nem kell más, csak sok folyadék meg napi egy tányér csirke-erőleves. Gyerekek számára kifejezetten nem ajánlják meghűlés elleni gyógyszerek szedését.

Dekongesztánsok (orrdugulás elleni szerek)

A dekongesztánsok az orr nyálkahártyájában lévő, megduzzadt erek összehúzásá­val fejtik ki hatásukat. Egyet­len adagjuk 3-10 órán át segít­het tisztán tartani az eldugult orr járatokat (de háromnapi használat után e készítmények a jelek szerint elveszítik hatá­sosságukat).

Hátrányaik: a szájon át szedett dekongesz­tánsok álmatlanságot, ideges­séget és szívdobogást okozhat­nak; az orrspray-k az orr nyálkahártyáját kiszárítva orr­vérzést idézhetnek elő, és ha három-négy napnál tovább használják őket, akkor „visszahozhatják” az orrdugulást.

Aszpirin vagy ibuprofen

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), például az ibu­profen vagy az aszpirin, nem csupán a meghűléssel olykor együtt járó hőemelkedést szoríthatják vissza. Az olyan tüneteket ugyanis, mint az orr-dugulás, a tüsszögés vagy a torokfájás, gyulladás okozza (az immunrendszer fellép a szervezetbe került vírusokkal szemben). Így már érthetőbbek annak a brit vizsgálatnak az eredményei, amely megállapí­totta, hogy az NSAID-ot és dekongesztánst kombináció­ban használó náthás betegek tünetei nagyobb mértékben enyhültek, mint azokéi, akik önmagában szedték a két szer valamelyikét.

Andrographis pankulata

A főként Skan­dináviában népszerű, nátha és influenza ellen használt gyógy­növény kevésbé ismert, mint más, e célra hatásosnak tartott növények, pedig lehet, hogy mind közül ez a legjobb. Egy gondosan megtervezett, 158 náthás felnőtt bevonásával végzett chilei vizsgálatban azok a betegek, akik öt napon át napi 1200 milligramm andrographist szedtek, 28 szá­zalékkal kevésbé érezték ma­gukat fáradtnak, torokfájásuk és orrdugulásuk súlyossága pedig nagyjából a felére csökkent.

Csirkeerőleves

Moshe ben Maimon (Maimonidész) egyiptomi zsidó orvos és filozófus már a 12. században csirkelevest javasolt a légutakat érintő tünetek ellen – s ezt a példát azóta édesanyák és nagyma­mák sok-sok generációja követte. A Nebraska Medical Center kutatója, dr. Stephen Rennard azt találta, hogy az anyósa receptje szerint készült csirkehúsleves nagyjából 75 százalékkal lassította a neutrofil granulociták mozgását –ezeknek a fehérvérsejteknek nemcsak a náthavírusok el­pusztításában van szerepük, de a betegség egyes tüneteiben is, például az orrdugulásban. Még a konzervlevesek is hatá­sosnak bizonyultak.

Csüdfű

A megelő­zésre Kínai gyógyítók mái-régen is csüdfüvet (Astragalus membranaceus) javasoltak az immunrendszer támogatására, és a legújabb tudományos la­boratóriumi vizsgálatok szerint helyesen tették. Egy embereken végzett kísérletben pedig, ahol a csüdfű hatását a kasvirág- és az édesgyökér-kivonatéval ha­sonlították össze, ez a szer volt a legerősebb hatású. Egy másik kísérletben azok az önkénte­sek, akik három hónapon át naponta kétszer 100 milli­gramm csüdfűkivonatot szed­tek, feleolyan gyakran lettek náthásak, mint a placebót szedő kontrollcsoport tagjai.

Ginktartalmú orr­gélek

A Clevelandi Klinika 78 náthás önkéntes bevonásá­val végzett vizsgálatában azok körében, akik cinkes gélt hasz­náltak, 6 napról 4,3 napra csökkent a meghűléses tünetek időtartama. A résztvevők a náthás tünetek jelentkezése után 24-48 órán belül kezdték el használni a szert, s 4-6 órán­ként alkalmazták.

Ám ne vigye túlzásba a cin­kes orrgélek használatát, mert az emberek egy kis részében átmenetileg – vagy akár tartó­san – károsíthatják a szaglást. Ha égető érzés lép fel, vagy azt veszi észre, hogy megváltozott a szaglása, azonnal hagyja ab­ba a készítmény alkalmazását.

Kasvirág

Megelő­zésre, de nem keze­lésre! Nemrégiben 14 olyan vizsgálatot elemeztek, amely e roppant népszerű gyógynövénnyel (Echinacea) foglalko­zott, s megállapították, hogy az segíthet megelőzni a náthát (bár más elemzések szerint nem alkalmas erre). Ha már náthás, akkor késő. A kas virág e tekintetben több nemrégiben végzett, gondosan megtervezett vizsgálat során is kudarcot vallott.

A tévhitekkel ellentétben a következő módszerek nem segítenek!

• C-vitamin: A Nobel­díjas tudós, Linus Pauling meg volt győződve arról, hogy C-vitaminnal elkerülhető a nátha, ám a tudomány meg­cáfolta – legalábbis nagyrészt. Noha akad néhány olyan vizs­gálat, amely szerint a meghűlés kezdetén nagy adagban bevett C-vitamin mintegy 8 százalék­kal lerövidítheti a tünetek időtartamát (ez az átlagosan három-hét napig tartó nátha esetén kevesebb mint egy na­pot jelent), 29 gondosan meg­tervezett, összesen több mint 11 700 fő bevonásával végzett vizsgálat eredményének átte­kintő elemzése kimutatta, hogy a C-vitaminos táplálékkiegészí­tők nem képesek megelőzni a náthát. Az a legjobb megoldás, ha sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, s így juttat nagyobb mennyiséget e vitaminból a szervezetébe.
• Ginktartalmú cu­korkák: Az e cukorkákat hatásosnak mondó minden egyes vizsgálatra jut olyan is, amely szerint nem segítenek. Az eddigi két legszínvonala­sabb kutatás is arra jutott, hogy ezek nem sokat érnek a náthában szenvedők számára.
• Fenilefrintartalmú, meghűlés elleni sze­rek: A pszeudoefedrint tartal­mazó termékek mellett egymás után jelennek meg a fenilefrin­ tartalmú dekongesztánsok. Sajnos azonban ez az új seprű nem seper jól: nyolc vizsgálat alapján megállapították, hogy az USA-ban engedélyezett napi adagja – 10 milligramm – sem­mit sem ér orr dugulás ellen.
• Antibiotikumok: A náthát vírusok okozzák, nem baktériumok, így nem győzzük hangsúlyozni: az anti­biotikumok nem gyógyítják a meghűlést!
• Meghűlés elleni szerek gyerekeknek: Az Egyesült Államok gyógy­szer-felügyeleti hatósága (FDA) azt javasolja, hogy tiltsák be a meghűlés elleni szerek 6 év alatti gyermekek esetében való alkalmazását, mivel azok nem használnak, és szedésük súlyos mellékhatásokkal járhat – akár máj károsodással, ha túl sok acetaminofent visznek be a fia­tal szervezetbe. Az amerikai tüdőgyógyászok szakmai szer­vezete továbbmegy: szerintük 15 éves kor alatt nem volna szabad köhögés és meghűlés elleni szereket használni. Sokkal jobban teszi, ha nát­hás gyermekét sokat itatja, gyermekeknek szánt lázcsilla­pítót ad be neki (de soha ne használjon aszpirint).

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.