Meditáció – út a lelki békéhez és a jobb alváshoz!
A meditáció a kikapcsolódás egyszerű, de gyakorlást igénylő módja. Az alábbiakban két különböző formájával ismerkedhetünk meg. Ha elkezdjük gyakorolni valamelyiket, hamarosan csodálatosan el fogunk tudni lazulni akkor is, ha kevés az időnk, és aludni is jobban fogunk.
A meditáció valamennyi formájának alapelve azonos: figyelmünket összpontosítva kizárjuk elménkből a zavaró körülményeket. Koncentrációnkat valamilyen egyszerű dologra irányítjuk, anélkül, hogy azzal aktívan foglalkoznánk: nem elemezzük, nem értékeljük, nem elmélkedünk rajta.
A meditáció során koncentrációnk irányulhat például:
- egy szóra (mantrára) vagy
- egy tárgyra. A meditáció minden formájának
A megfelelő ülőhelyzet (meditációhoz)
Valamennyi meditációs formához ajánlott az úgynevezett teljes lótuszülés.
Ehhez helyezkedjünk törökülésbe, majd jobb lábfejünket tegyük a bal combunkra, bal lábfejünket pedig a jobb combunkra. A talpak felfelé néznek, a térdek a talajhoz közelítenek. A hát teljesen egyenes, a kezek tenyérrel felfelé a térden nyugszanak. A hüvelyk- és mutatóujj lazán összeér.
Ha ezt az ülést túl kényelmetlennek találjuk, a képen látható módon módosíthatunk rajta. Székre is ülhetünk, ekkor a legfontosabb, hogy a gerincoszlop teljesen egyenes legyen, és a talpak a talajon nyugodjanak. A kéztartás azonos a lótuszülésnél bemutatottal.
Összpontosítás egy szóra
Először is válasszunk egy szót, amelyre összpontosítani szeretnénk. Ez lehet bármi, ami számunkra nyugalmat és harmóniát áraszt. Sokan meditálnak az „om” („aum”) szócska segítségével, amely a hinduk legfontosabb alapmantrája, hitük szerint a teremtés igéje, egy ősrezgés megtestesítője. Hasonlóképpen választhatjuk például a „szeretet” vagy az „isten” szót is. Feltétlenül kerüljük azonban a kellemetlen érzéseket vagy erős érzelmeket kiváltó kifejezéseket. Ha pedig választottunk, maradjunk mindig ugyanannál a mantránál.
Hogy könnyebb legyen összpontosítanunk, keressünk egy nyugodt helyet
Először is kezdjük el figyelni a légzésünket. Ha ezzel sikerült valamelyest ellazulnunk, lassan és nyugodtan vegyünk mély levegőt. Kilégzéskor mondjuk ki lassan, normál hangerővel a mantránkat.
Ezután ismételjük folyamatosan a kilégzést és a mantra kimondását, illetve a belégzést. Néhány perc után kezdjük egyre halkabban mondogatni a mantrát, míg végül már csak gondolatban ismételgetjük. Ha közben zavaró gondolataink vagy érzéseink támadnának, ne hagyjuk, hogy azok eltereljék a figyelmünket – összpontosítsunk erősen a választott szóra.
Mielőtt befejeznénk a gyakorlatot, dörzsöljük össze erősen a két tenyerünket, hogy felmelegedjenek, majd könnyedén helyezzük őket a szemünk elé egy rövid időre. Ha végeztünk, óvatosan álljunk fel. Amennyiben naponta gyakorolunk, hamarosan érezni fogjuk a meditáció jótékony hatását.
Mennyi ideig meditáljunk?
Összpontosítás egy tárgyra
Ehhez a meditációhoz is bármilyen tárgyat választhatunk, de kezelők esetében jobb, ha valami egyszerű dolog az, ami nem késztet vizsgálódó, elemző, értékelő elmélkedésre, ezzel szemben lehetővé teszi, hogy tudatunkkal befelé forduljunk. Sokan például gyertyalángra összpontosítanak meditációjuk során, ami nagyon jó választás. Fontos az is, hogy látóterünkben ne legyen más olyan tárgy, amely elvonná a figyelmünket.
Vonuljunk vissza egy nyugodt helyre
Tompítsuk a világítást és állítsuk a kiválasztott tárgyat néhány méterre magunk elé. Vegyük fel a meditációhoz ajánlott ülőhelyzetek valamelyikét. Összpontosítsunk a tárgyra, és közben figyeljük a légzésünket. Ha eszünkbe jut valami, ne kezdjünk el foglalkozni vele, de arra se fordítsunk külön figyelmet, hogy elhessegessük a gondolatot. Egyszerűen koncentráljunk továbbra is a kiválasztott tárgyra. Idővel hunyjuk be a szemünket, és csak a lelki szemeink előtt jelenítsük meg a tárgyat. Összpontosítsunk rá mindaddig, amíg a képe elhalványul.
Ha be akarjuk fejezni a gyakorlatot…
dörzsöljük össze erőteljesen a tenyerünket, hogy felmelegedjen. Ezután kezünket helyezzük egy rövid időre a szemünk elé, és csak ezután nyissuk ki.
Mint mond a pszichológus?
Az agynak ebben a részében helyezkednek el a tudatos gondolkozással, illetve az érzelmek tudatosításával kapcsolatos központok. A kutatónő szerint a nagyobb kiterjedésű nagyagykéreg nagyobb teljesítményre képes: a fejlettebb agykéreggel rendelkezők jobban fel tudják dolgozni a problémákat, ami ahhoz is hozzájárul, hogy nyugodtabban aludjanak. Különösen idősebb emberek számára lehet hasznos a meditáció ezen áldásos hatása, mivel az öregedés során általában elvékonyodik a nagyagykéreg. A meditáció lelassíthatja ezt a folyamatot.
Fessük le képzeletben a nyugalom szigetét!
Vegyünk fel egy ellazult testhelyzetet, és hunyjuk le a szemünket. Lélegezzünk nyugodtan, és tudatosítsuk, hogy most jól vagyunk. Hagyjunk elég időt magunknak az ellazuláshoz. Gondolatban induljunk útnak, és keressünk egy számunkra különösen kedves helyet, ahol jól érezzük magunkat. Ha megvan, időzzünk el itt egy kicsit, és képzeljük el a részleteket is: fessünk magunk elé egy részletgazdag, színes képet.
Nyugodt felfedező úton járunk, útban a mi kis édenkertünk felé. Ez lehet például egy zöld mező, egy tiszta vizű hegyi tó partján.
Képzeljük el, amint a nyári szellő finoman simogatja a bőrünket, és megrezegteti a környező fák leveleit. A vízen lassan tovatűnő bárányfelhők tükröződnek. Az is lehet, hogy egy homokos tengerparton ücsörgünk, és a felénk gördülő szelíd hullámokban gyönyörködünk. Ha úgy tetszik, visszatérhetünk az anyaméhbe is, ahol melegség vesz körül bennünket, és édesanyánk megnyugtató, halk szívdobogását halljuk. Bármit kitalálhatunk magunknak, a lényeg, hogy jól érezzük magunkat ezen a képzeletbeli helyen.
És hogy hogyan juthatunk oda? Szükségünk lesz valamilyen közlekedési eszközre?
Válasszunk egyet! Utazhatunk a szelek szárnyán, repülőgépre ülhetünk, de ha szeretnénk, repülhetünk mi magunk is. A fantáziánknak semmi sem szab határt.
Ha megérkeztünk, fedezzük föl a helyet. Itt biztonságban vagyunk, nem kell félnünk semmitől, teljesen elengedhetjük magunkat. Szívjuk magunkba az egész tájat, tapasztaljuk meg valamennyi érzékszervünkkel! Milyen illatokat érzünk? Kellemes hangokat hallunk? Milyen tapintása van a fűnek, a homoknak, a szikláknak? Elég meleg van, vagy jobb lenne, ha kicsit hűvösebb lenne? Biztonságos helyünket úgy rendezzük be, hogy valamennyi érzékszervünkkel élvezhessük!
Adjuk át magunkat a kellemes, megnyugtató, ellazító érzéseknek!
Lehet, hogy ez nem sikerül azonnal, de sebaj, ha kedvünk tartja, később újra próbálkozhatunk. A legtöbben a második vagy harmadik alkalommal megtalálják a saját, tökéletes „biztonságos helyüket”.
Ha már biztosak vagyunk abban, hogy ráleltünk a megfelelő helyre, mielőtt elhagynánk, keressünk egy mozdulatot vagy gesztust, amely a jövőben egyfajta belépőként szolgál, ha szeretnénk visszatérni ide. Például emeljük a kezünket a homlokunkra, vagy szorítsuk ökölbe, esetleg érintsük meg magunkat egy képzeletbeli varázspálcával – és máris a biztonságos helyen találjuk magunkat. Mindegy, hogy milyen gesztust választunk, a lényeg, hogy azt gondolatban szorosan összekössük a mi kis édenkertünkkel.
A gyakorlat végén nyissuk ki lassan a szemünket…
Hagyjunk magunknak néhány másodpercet arra, hogy visszatérjünk a valóságba. Engedjük be tudatunkba a külvilágot – mondjuk egy fontos dolgot, ami éppen foglalkoztat bennünket -, és a választott mozdulatot elvégezve próbáljuk ki, hogy vissza tudunk-e térni a biztonságos helyre.
Ne essünk kétségbe, ha ez nem sikerül azonnal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek többségének körülbelül hat alkalomra van szüksége ahhoz, hogy az adott gesztus olyan szorosan kötődjön a biztonságos helyhez, hogy gyakorlatilag automatikusan visszavezesse őket oda. Nyugalmunk képzeletbeli szigetét akkor is felkereshetjük, amikor nem tudunk elaludni, vagy ha felébredünk az éjszaka közepén, és gyötrő gondolataink támadnak.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.