Időgazdálkodás – A negatív stressz hatása az alvásra
A negatív stressz hátterében leggyakrabban az időhiány áll. Még az egyébként kedvünkre való feladatok is nyomasztóvá válnak, ha nincs rá elég időnk, hogy elvégezzük őket, nem is beszélve a nemszeretem kötelezettségekről. Ha időzavarban szenvedünk, nem tudjuk élvezni, amit éppen csinálunk, és nem tudunk lazítani, feltöltődni két feladat között.
Arra sincs lehetőségünk, hogy feldolgozzuk a történteket, rögtön fejest ugrunk a következő teendőbe. Ugyanígy arra sem jut idő, hogy kiélvezzük munkánk gyümölcsét, sikereinket. Esténként pedig, amikor nyugovóra kellene térnünk, csak kavarognak a fejünkben a gondolatok, az előttünk álló feladatok, a megoldandó problémák.
Nem csoda, ha nem tudunk elaludni!
Ahhoz, hogy maradjon szabadidőnk, elengedhetetlen a gondos tervezés és az önfegyelem: feladatainkat végezzük koncentrált figyelemmel, és az így nyert időt fordítsuk tudatosan pihenésre, feltöltődésre – így estére nem leszünk feszültek és jobban alszunk. Ne halmozzuk a feladatokat, tanuljunk meg nemet mondani.
A stresszmentes időbeosztás fontos előfeltétele, hogy reálisan mérjük föl teendőink időigényét
Valamint saját lehetőségeinket. A továbbiakban arról olvashatunk, milyen a jó határidőnapló. Kövessük az ajánlásokat, és lássunk hozzá azonnal, hogy visszanyerjük az uralmat az időnk felett.
Tegyük rendbe a határidőnaplónkat!
Hajói átgondoltan töltjük meg programokkal határidőnaplónkat, elkerülhetjük az időhiányból fakadóan ránk nehezedő nyomást, valamint az ezzel járó stresszt. Az alábbi tippek segítenek kiküszöbölni a leggyakoribb tervezési hibákat.
- Tényleg beteggé tehet a stressz?
- Ginszeng és a stresszoldás
- Szorongáscsökkentők
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Hagyjunk elég időt az egyes programok között
Bármilyen programot tervezünk, mérjük fel reáli san az oda-vissza utazáshoz szükséges időt is: ha vonattal vagy busszal utazunk, nézzük meg a menetrendet, és számoljunk rá még egy kis időt a vár ható késések miatt. Ha autóval megyünk, kalkuláljuk be az esetleges forgalmi dugókat is. így ha mégis min den simán megy, a helyszínen még lesz egy kis időnk röviden felkészülni a találkozóra vagy más programra.
Becsüljük meg reálisan az adott teendő (találkozó, tárgyalás, munkavégzés stb.) időtartamát, és hagyjunk rá némi tartalékidőt. Ne feledjük, nemcsak az a fontos, hogy hány ügyet intézünk el egy nap, hanem a feladat végrehajtásának minősége is.
Szánjunk elegendő időt a feladatokra!
Gyakran csak az adott munka elvégzése közben derül ki, hogy több dolgot kell megoldani, elintézni, mint ahogy előzetesen gondoltuk – ezt vegyük figyelembe a tervezésnél. Előfordul, hogy amit fejben olyan gyorsan meg lehet csinálni, az a valóságban sokkal munkaigényesebbnek bizonyul.
Számoljunk az olyan késedelmekkel, amelyekre nincs ráhatásunk. Ilyen lehet például egy munkatárs betegsége vagy egy késve érkező postai küldemény. Vegyük figyelembe a közelgő munkaszüneti napokat. Ha külföldiekkel dolgozunk együtt, tájékozódjunk, melyek az ünnepnapok az adott országban.
Ha nem vagyunk biztosak abban, mennyi időt kell szánnunk egy-egy feladatra, kérdezzük meg tapasztaltabb kollégáinkat, ismerőseinket.
Állítsunk fel fontossági sorrendet!
Az időgazdálkodás egyik legfontosabb alapelve, hogy a rendelkezésünkre álló időt a feladatok fontosságának figyelembevételével osszuk be, azaz állítsuk fel teendőink prioritási sorrendjét. Ez is segít a stressz megelőzésében, hiszen ha mindig a legfontosabb feladatot vesszük előre, valószínűleg csak a kevésbé lényeges dolgok maradhatnak elvég-zetlenül. Ezek pedig nem nyomasztanak bennünket annyira, mintha fontos ügyeknek nem jutottunk volna a végére.
A prioritások szem előtt tartása magában foglalja azt is, hogy ha szükséges, tudjunk nemet mondani.
Tanuljunk meg nemet mondani!
Gyakran megesik önnel, hogy éjszaka álmatlanul forgolódik az ágyban, és azon gondolkodik, miért is nem mondtott nemet egy kérésre? Újra meg újra elvállal olyan feladatokat, amelyekre tulajdonképpen se ideje, se energiája, és csak idegeskedik miattuk? Ez esetben feltétlenül meg kell tanulnia nemet mondani.
Az első lépés ahhoz, hogy nemet mondjunk, az, ha nemet is gondolunk. Banálisan hangzik, mégis fontos dologról van szó. Az évek folyamán ugyanis kialakul bennünk egy gondolati automatizmus, amely hasonló helyzetekben újra meg újra leforog az agyunkban. Elképzelhető, hogy ez az automatizmus esetünkben például tudattalan félelmet ébreszt azzal kapcsolatban, hogy visszautasítsunk egy kérést. Ez állhat a hátterében annak, hogy sokan akkor is igent mondanak, ha nyugodtan átgondolva, mit is vállalnak ezzel, biztosan nemet mondanának. Tudatosítsuk magunkban ezt a körülményt, és ne hamarkodjuk el a választ.
Mit mond a pszichológus?
Mindenkit arra biztatok, hogy a körülmények mérlegelése után gyakrabban mondjon nemet a saját érdekei védelmében. Az azonban rendkívül fontos, hogy barátságos kérést barátságosan utasítsunk vissza, ügyeljünk arra, hogy válaszunk ne legyen bántó.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.