Mindent a Pap-kenet vizsgálatról!
A méhnyak (Pap)-kenet igazi sikertörténet: az utóbbi fél évszázad során a vizsgálat világszerte mintegy 70-90 százalékkal csökkentette a méhnyakrák gyakoriságát. A nevét feltalálójáról, dr. George N. Papanicolaouról kapta. A vizsgálattal kimutathatók a ráksejtek, valamint az olyan sejtek, amelyek rosszindulatúan elfajulhatnak. Bár a Pap-kenet továbbra is az arany standardot jelenti a nő-gyógyászatban, a méhnyakrák szűrésére újabb módszerek tűnnek föl a horizonton.
Kinek van rá szüksége?
Minden szexuálisan aktív nőnek, habár van, akinél nem kell évente elvégezni a vizsgálatot. Idősebb nőknek már nincs rá szüksége.
A méhnyakrákot a szexuális úton terjedő humán papillomavirus okozza a leggyakrabban, ezért a nőknek az első közösülés után három éven belül vagy 21 éves kor után ajánlatos elvégeztetniük a szűrővizsgálatot. Egyes orvosok szerint ha egy 30 évesnél idősebb nőnek háromszor egymás után negatív a lelete, a későbbiekben elég két- vagy háromévente szűrővizsgálatra mennie.
Más doktorok viszont azért aggódnak, hogy ha a nők nem járnak évenkénti méhnyakrákszűrésre, akkor egyéb fontos nőgyógyászati vizsgálatokat is elmulaszthatnak. „A méhnyakrákszűrés sok nő szemében egyet jelent a rendszeres nőgyógyászati vizsgálattal”, mondja dr. Lauren Streicher, a chicagói Memóriái Hospitál nőgyógyásza. Pedig egy nőnek a Pap-kenet-vizsgálattól függetlenül is szüksége van rendszeres kismedencei vizsgálatra, emlővizsgálatra és vérvizsgálatra.
A 65 és 70 év közötti nőknek már nem kell Pap-kenetszűrést végeztetni, ha a megelőző 10 évben háromszor egymás után negatív volt az éves szűrés eredménye. Szintén fölösleges a vizsgálat, ha valakinek teljes egészében eltávolították a méhét, hacsak nem rák miatt. (A méheltávolítás nem mindig jelenti egyúttal, hogy a méhnyakat is eltávolítják, ilyen esetekben ezért továbbra is szükség van a szűrővizsgálatra.)
- Sebészet
- Az izzadás okai
- Szívinfarktus – tünetei, diagnózisa
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mennyire megbízható a Pap-kenet?
A teszt érzékenysége mérsékeltnek mondható, ezért kell rendszeresen ismételni.
A Pap-kenettel a rákos sejteknek – vagy az olyan sejteknek, amelyek azzá válhatnak – az 50-75 százaléka mutatható ki. Mégfkisebb valószínűséggel fedezhetők föl vele azok a sejtek, amelyek csak kevéssé fajultak el. A vizsgálathoz az orvos vagy a nővér speciális eszközzel és/vagy kefével sejtmintát vesz a méhnyakról, és egy tárgylemezen szétkeni a mintát, amelyet azután a laboratóriumban értékelnek. A mintavétel közben, illetve az értékeléskor történt hibák befolyásolhatják a teszt eredményét. A méhnyakrák azonban hosszú évek során alakul ki, ezért az ismételt Pap-kenet segítségével általában idejében fölfedezik, akkor, amikor még van mód a kezelésre.
Mint egy sor más szűrővizsgálat, a Pap-kenet is gyakran ad álpozitív eredményt. Az életkorral csak nő ennek veszélye. Egy vizsgálat keretében 2500 olyan, a változás korán túl lévő nőt követtek nyomon négy éven keresztül, akiknél évente elvégezték a Pap-kenet-szűrést. 110 esetben fordult elő kóros lelet, amely miatt 231 további tesztet végeztek, köztük biopsziát is. Végül egy esetben sem bizonyosodott be a rák, mindössze egy nőt kellett kezelni rákot megelőző állapot miatt.
Szükség van a HPV-tesztre?
Nem rossz kérdés. Újabb kutatások szerint a humán papillomavírust (HPV) kimutató teszt érzékenyebb a Papkenetnél, bár több esetben okozhat fölösleges riadalmat.
Egyes orvosok szerint a 2000-ben bevezetett HPV-teszt idővel elfoglalja a Pap-kenet helyét a méhnyakrák kimutatásában. Egy a New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent cikk szerint a HPV-teszt alapján a kóros sejtszaporulatok 94,6 százalékát lehet diagnosztizálni, szemben a Pap-kenet 55,4 százalékával. Az álpozitív eredmények aránya is kissé magasabb volt a HPV-teszt alapján. A legjobb megoldás, ha mindkét tesztet elvégzik. Az említett cikk szerint a kombinált vizsgálat 100 százalékosan kimutatta a rákot megelőző állapotot. Ma ezért már sokan kérik, de számos orvos is ajánlja a kombinált szűrővizsgálatot. Sajnos a HPV-teszt költséges, és a biztosító sem mindig fedezi.
Szüksége van a HPV-vakcinával beoltott fiatal nőknek Papkenet-vizsgálatra?
Igen. Bár az oltás igen hatásos, nem nyújt 100 százalékos védelmet a méhnyakrák ellen.
Ma már elérhető az az oltóanyag, amely megelőzi a HPV-fertőzést. Azokban az esetekben hatékony, amikor még nem alakult ki a fertőzés, ezért a 9 és 26 év közötti lányokat, illetve nőket oltják be vele. A jelenleg használt oltóanyag négyféle vírus ellen véd, amelyek közül kettő okozza a méhnyakrákok 70 százalékát, míg a másik kettő a nemi szervi szemölcsök 90 százalékát.
Bár az oltás erős védelmet ad, a beoltott nők még mindig ki vannak téve egyéb, HPV-vírusok okozta fertőzéseknek. Az is előfordulhat, hogy még az oltás előtt fertőződtek meg. Ezért a beoltott nőknek továbbra is szükségük van Papkenet-szűrésre.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.