Napfény, agy és D-vitamin
A napfény hatása biológiai óráink működésére – amely órák közvetlen és szoros kapcsolatban állnak biológiai ritmusainkkal, és ezen keresztül végső soron a közérzetünkkel is (álmosnak vagy ébernek, éhesnek vagy jóllakottnak érezzük-e magunkat, fázunk-e vagy melegünk van stb.) – megint csak azt igazolja, mennyire fontos szerepet játszik ez a fény az életünkben. Most azonban lássuk, milyen közvetlen kapcsolat van a D-vitamin és a szellemi egészség között! Először is ismerjük meg egy friss, a D-vitamin és a demencia összefüggését vizsgáló kutatás eredményeit.
Nemrég két olyan tanulmány is megjelent, amelyek azt vizsgálták, milyen szerepe van a D-vitaminnak az agyműködés fenntartásában. Az egyik a D-vitamin-hiánynak az agy működészavaraira gyakorolt hatásával foglalkozott, a másik pedig azzal, miként gátolhatja a D-vitamin a szellemi teljesítmény romlását. E kutatások együttesen egy olyan elmélet alapjait fektetik le, amely szerint a D-vitamin csökkentheti a demencia kockázatát.
A demencia kifejezés egyébként kissé félrevezető, mivel nem szükségszerűen egyetlen betegségről van szó. A demencia valójában számos, az agyat érintő betegséget felölel, az Alzheimer-kórtól kezdve a vaszkuláris demencián és a Lewy-testes betegségen át egészen az úgynevezett frontotemporális demenciáig. Az agy progresszív leépülésével járó, az emlékezet, a gondlolkozási képességek és a viselkedés leromlását okozó Alzheimer-kór – a talán legismertebb agyi betegség – és a vaszkuláris demencia közti különbségtétel meglehetősen bizonytalan.
A 25-D-vitamin alacsony szintje és az elbutulás
A sokszínűsége miatt nincs egy olyan jól körülírható út, amely a demenciához vezetne. Az állapotnak sokféle oka lehet, a gyulladásoktól és az oxidatív stressztől (más néven a szabad gyökök kártételétől) kezdve a kisebb szélütéseken át egészen az agyi idegsejtek elhalásáig. Legalább ugyanilyen sok olyan kockázati tényező, illetve a demenciát gyakran megelőző állapot is van, mint például a keringési betegségek, a cukorbetegség, a depresszió, a csontritkulás, sőt még a fogszuvasodás és az ínybetegség is.
Ezek mind növelik annak a kockázatát, hogy az élet későbbi éveiben demencia alakulhat ki – és figyeljék meg, hogy csupa olyan állapotról van szó, amelyek összefüggenek a 25-D-vitamin alacsony szintjével. A laboratóriumi bizonyítékok között számos olyan megállapítás van, amelyek a D-vitaminnak az agy védelmében és a gyulladások csökkentésében játszott szerepét igazolják.
- Akut fejfájások típusai és okai
- Septikus láz okai (szepszis)
- Primer és szekunder agydaganatok és tüneteik
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Nem arról van szó, hogy a 25-D-vitamin szintjének növelése visszafordítaná vagy meggyógyítaná a demenciát. A cél itt az, hogy a megfelelő 25-D-vitamin-szint fenntartásával csökkentsék azon utak kialakulási kockázatát, amelyek a demenciához vezetnek – például az imént említett állapotokét.
A Manchesteri Egyetem és más európai intézetek kutatói egy közös kutatás során nyolc központban 3000-nél is több 40 és 79 éves kor közötti férfi kognitív teljesítményét hasonlították össze. A Journal ofNeurology, Neurosurgery and Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmányuk igen figyelemreméltónak bizonyult, mert ez volt az első, amely kifejezetten a kognitív teljesítmény (például milyen gyorsan tudja elvégezni az alany a kétszer kettő szorzást) és a D-vitaminszint kapcsolatát vizsgálta. A nagy populáción végzett vizsgálat során a kutatók figyelembe vették az eredmények befolyásolására képes egészségügyi és életmódbeli tényezőket, például a depressziót, az iskolázottságot és a testmozgás gyakoriságát, amelyek idősebb felnőttek esetében mind hatással lehetnek a szellemi képességekre.
A tanulmány azt a lehetőséget is felveti, hogy a D-vitamin minimalizálhatja a kognitív képességek korral összefüggő hanyatlását. Nem tudjuk, pontosan hogyan függhet össze a D-vitamin és a szellemi frissesség, de nem lepne meg, ha a jövőben megjelenő tanulmányok kimutatnák: a D-vitamin serkentően hat bizonyos hormonok aktivitására vagy más biológiai reakciókra, amelyek megvédik az idegsejteket, és ezzel egészségesebbé teszik az agyat.
A demenciában szenvedők körében gyakori a cirkadián ritmus felborulása is – ezt az agyukat ért károsodás okozza. Sok esetben ördögi kör alakul ki, amelyben a cirkadián ritmus demencia okozta zavarát tovább súlyosbítja a bezártság és a testmozgás hiánya, amelyek aztán még súlyosabbá teszik a cirkadián ritmus zavarát. A demenciás páciensek általában nem tudják végigaludni az éjszakát, felkelhetnek az ágyukból, és összezavarodhatnak. A cirkadián ritmus demenciával összefüggő zavarainak kezelésére hagyományosan nyugtatókat használtak, ezek azonban nem voltak különösebben hatásosak, és szedésük jelentős mellékhatásokkal járt.
Több kutatás is bizonyította viszont a fénykezelés rendkívüli hatásosságát
Amint azt ön bizonyára magától is kikövetkeztette, a fénykezelés azáltal segít a különféle demenciában szenvedőkön, hogy beállítja biológiai órájukat, így napközben éberebbek lesznek, éjszaka pedig kevésbé fognak elkószálni. A legfrissebb kutatások emellett azt is kimutatták, hogy a cirkadiánritmus zavarainak erős fénnyel végzett kezelése javíthatja a demencia korai stádiumában lévő személyek szellemi teljesítményét.
Az agy eme védelme valójában már az anyaméhben elkezdődik
Az északibb területeken élőknél kimutathatóan nagyobb a szkizofrénia kialakulási kockázata; ezen állapot csírái már a magzat fejlődő agyában kialakulhatnak, jóval az előtt, hogy fiatal felnőtt korban megjelennének a tünetek. Sőt a D-vitamin és a szkizofrénia közötti ok-okozati kapcsolatra vonatkozó egyik elképzelés azon az elméleten alapul, hogy a magzati D-vitamin-hiány megváltoztatja az agy fejlődését.
Ez megmagyarázná a szkizofrénia azon különös jellegzetességét is, hogy gyakrabban fordul elő a télen vagy kora tavasszal születetteknél. Dr. John McGrath, a Dél-karolinai Orvosi Egyetem gyermekgyógyászati, biokémiai és molekuláris biológiai professzora nagyszerűen állapította meg, hogy a terhesség alatti D-vitamin-hiány nem csupán az anya csontjainak a megóvására és gyermeke csontozatának a fejlődésére van káros hatással, hanem a magzati „bevésődésre” is, ami befolyásolhatja a krónikus betegségekkel szembeni fogékonyságot az élet későbbi szakaszaiban, sőt már nem sokkal a születés után is.
Elképesztő belegondolni, hogy a születés előtti D-vitamin szint határozza meg egész életünkre nem csupán a csontjaink egészségét, hanem egy sor betegség, például a rák vagy az autoimmun rendellenességek kockázatát is. Ez az összefüggés nem különösebben feltűnő, de meglétét egyre több meggyőző kutatási eredmény igazolja.
Az anya D-vitamin-szintje még a születő gyermek tüdejére is hatással van
A gyerekeknél eléggé gyakran kialakuló asztma esetében is kimutatható az összefüggés az anya alacsony D-vitamin-szintjével. Amikor a Clinical and Experimentál Allergy című szaklapban 2009-ben „A gyermekkori asztma egy zsírban oldódó vitamin hiánybetegsége” címmel jelent meg cikk, arra nemcsak az orvosok figyeltek fel, hanem a nagyközönség is. A cikk határozott összefüggést mutatott ki a D-vitamin és a gyermekkori asztma között.
Az új információk ezen özönét figyelembe véve nem meglepő, hogy az emberek életük során gyakran egynél több, a D-vitaminnal összefüggő betegségtől is szenvednek. Mostanra nyilván nagyon furdalja már a kíváncsiság: mennyire D-vitamin-hiányos ön? Olvasson tovább, lapozzon a következő cikkünkre.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.