• bőr
• bőrápolás
• emésztés
• méregtelenítés

Az egészség kulcsa: az emésztés

Bőrünk figyelemre méltó pontossággal jelzi szervezetünk egészségi állapotát. Az ugyanis, hogy milyen állapotok ural­kodnak szervezetünk belsejében, kihat a bőr megjelenésé­re. Ha például túlzásba vittük az éjszakázást, kissé sápadtan ébredünk. Ehhez hasonlóan más belső folyamatok is nyo­mot hagynak a bőrön: amikor melegünk van, kipirulunk; megerőltető mozgást követően megizzadunk; ha pedig olyan ételt fogyasztunk, amelyre allergiásak vagyunk, kiütéseink lesznek.

Ahhoz, hogy megőrizzük bőrünk egészségét, és lassít­suk öregedését, úgy kell tekintetnünk rá, mint élő, állan­dóan változó szervre. A bőr nem csupán tárolóeszköz vagy csomagolópapír: minden egyes sejtjének szüksége van arra, hogy megfelelő táplálékhoz jusson mind kívülről, mind pe­dig belülről. Cikkünk ezen részében azt vesszük szemügy­re, miképp gondoskodhatunk bőrünkről belülről. Feltétlenül szükséges biztosítanunk a megfelelő antioxidáns bevitelt. Ugyanilyen fontos az egész­séges emésztés és májműködés.

A kellemes állapot biztosítása

Sokan egészségesen étkeznek ugyan, valamilyen oknál fog­va azonban szervezetük nem képes kellőképpen megemész­teni az elfogyasztott táplálékot, így szervezetük mégsem jut megfelelő tápanyagokhoz.

Ha a gyomor-bélrendszert széthajtogatnánk, egy kisebb futballpályányi területre lenne szükségünk, hogy elférjen raj­ta az egész szervrendszer. Ekkora felület fogadja tehát be, és szűri meg azt a mintegy .száztonnányi ételt, amelyet éle­tünk során elfogyasztunk. Az immunrendszer tölti be a vám­hatóság szerepét: meghatározza, mely anyagok juthatnak át a határon, és folytathatják útjukat a vérbe.

Tartós stressz hatása

A tartós stressz leállítja az immunrendszernek ezt a mű­ködését. Ilyenkor a „vámhatóság” dolgozói sztrájkba kezde­nek. Az egyik „vámhatósági tiszt” a szekrétoros immuno-globulin (s-IgA, secretory immunoglobulin A): őrhelye az emésztőrendszer teljes hossza, feladata pedig az, hogy kiszűrje a nemkívánatos molekulákat. Stressz hatására csökken az IgA szint, ezért a szűrőfunkció sem működik kielégítően. Ilyen állapotban hajlamosak leszünk a különféle allergiás megbetegedésekre. Krónikus stresszben élő embereknél pedig nagyobb valószínűséggel alakul ki ételérzékenység is.

A stressz további hatása a gyulladásokra

A túlzott stressz egyrészt gyengíti az immunrendszert, másrészt pedig elősegíti a gyulladásos betegségek kialakulását. Ez pedig melegágyát képezi a gasztrointesztinális fertőzéseknek és a szervezet különböző pontjain jelentkező gyulladásoknak. Több bőrgyógyászati panasz gyulladás kö­vetkezménye, például az ekcéma is.

Szervezetünk úgy rea­gál a stresszre, hogy minden energiáját az ún. „harcolj vagy menekülj” válasz kialakításába és működtetésébe fekteti (pl. megnő a pulzusszám, vér áramlik a vázizmokba), míg a test megszokott feladataitól energiát von el (pl. kevésbé ha­tékonnyá válnak az emésztési és az immunfunkciók). Ezért van az, hogy stresszes állapotban nehezebben emésztjük meg az elfogyasztott ételt, és ilyenkor vagyunk a leginkább kitéve a felsőlégúti fertőzéseknek (megfázás, influenza) is.

Ha „belső bőrünk”, vagyis az emésztőrendszer védőfala túlságosan átjárhatóvá válik…

Az ugyancsak megkönnyíti a „hívatlan vendégek” behatolását szervezetünkbe. Ezt a be­tegséget áteresztő bélszindrómának nevezik. Tovább ront­ja a helyzetet, ha az érintett személy éppen antibiotikum ­kezelés alatt áll, nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógy­szert (pl. aszpirint) szed, vagy túlzott mennyiségű alkoholt fogyaszt. Ráadásul ez az állapot még felül is fertőződhet, be­gyulladhat, puffadás keletkezhet.

A szervezet egy ideig bírja a tempót, hamarosan azonban nem lesz képes az összes hívatlan vendéget távol tartani. Ká­rosodik a májműködés, a méregtelenítő folyamatok egyre kevésbé működnek hatékonyan. Egy idő után a méreganya­gok legcsekélyebb növekedése is számos tünetet eredmé­nyez: fáradékonyságot, aluszékonyságot, fejfájást, különfé­le betegségeket és gyulladásokat, valamint természetesen különféle bőrproblémákat. Amikor testedzést végzünk, iz­maink tejsavat termelnek.

Ez a méreganyag okozza az izom­lázat, amely normális esetben a méregtelenítő folyamatok hatására hamar elmúlik. Elégtelen méregtelenítés mellett azonban már egy gyorsabb tempójú séta is elhúzódó pa­naszokat okozhat, és ugyanígy problémát jelenthet egy kiadósabb étkezés, vagy bizonyos – általában a nehezebben emészthető – ételek elfogyasztása is.

Az emésztés folyamata

A közismert mondás szerint: „Az vagy, amit megeszel”. Va­lójában nem azok vagyunk, amit megeszünk, hanem amit meg tudunk emészteni, és ami felszívódik szervezetünkbe.

Az étel nagyméretű részecskék formájában érkezik a gyo­mor-bélrendszerbe, amit az emésztőrendszer kisebb részecs­kékre bont le. Ügy is fogalmazhatunk, hogy ezek az apró ré­szecskék szervezetünk azon vendégei, akiket mindig szívesen lát. A szénhidrátokat például egyszerű cukrokká – glükózzá és fruktózzá – alakítja át a szervezet, a fehérjéket aminosa­vakká, a zsírokat pedig zsírsavakká és glicerinné. Legalábbis ideális esetben ez történik.

Az emésztés folyamatának java részét a gyomorban ta­lálható gyomorsav végzi, továbbá az emésztőenzimek. Szer­vezetünk naponta mintegy tíz liter emésztőnedvet termel. Ha a termelés zavart szenved, emésztési problémák lépnek fel, és hasi diszkomfort érzést, puffadást, szélszorulást, fá­radtságot tapasztalunk. Étkezés után ahelyett, hogy feltötekezve és energiával telve éreznénk magunkat, inkább ránk tör a fáradtság. Természetesen ugyanezeket a tüneteket ta­pasztalhatjuk akkor is, ha többet eszünk annál, mint amennyit aktuálisan meg tudunk emészteni.

Az egyensúlyért felelős baktériumok

Emésztőrendszerünkben háromszáz különböző baktérium­törzs él. össztömegük mintegy másfél kilogramm – ennyi kell ahhoz, hogy egészségesek és életerősek legyünk. Ha azonban antibiotikum kezelésen esünk át, nagyjából mind­egyik baktériumfajta – kis híján a teljes bélflóra – kipusztul. Természetesen alkalomadtán káros hatású baktériumok is megtelepedhetnek a gyomor-bélrendszerben: ilyesmit gyak­ran tapasztalunk nyaralás, illetve ételmérgezés alkalmával. Emésztésünk hatékonyságának és általános egészségi állapo­tunknak a kulcsa a bélflóra kiegyensúlyozott állapotában rejlik.

Ha még ez sem segít, probiotikumok (pl bindobaktérimok, lactobacillusok) segítségével gazdagíthatjuk bélflóránkat. Ez akkor fontos különösen, ha például túl sok alkoholt fo­gyasztottunk vagy antibiotikumot szedtünk. Ilyenkor ugyan­is bélflóránk nagy valószínűséggel tönkrement. Ördögi kör alakulhat ki például az akné antibiotikummal történő ke­zelésekor: az antibiotikum­kúrát követően megbomlik a bélflóra egyensúlya, minek kö­vetkeztében súlyosbodnak az akné tünetei.

Ufók a bélben

A bélflóra egyensúlyának megbomlásánál sokkal alatto­mosabb jelenség az úgynevezett UFO parazitafertőzés. Az UFO az angol unidentified faecal organisms kifejezés rövi­dítése, jelentése „meghatározatlan élősködők a bélben”.

Ezek a kártékony paraziták – baktériumok, gombák, férgek, protozoonok – a gyomor-bél traktusban telepszenek meg, és sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint azt általában gon­doljuk. A fertőzés tünetei a következők lehetnek:

• hasi fájdalom és görcsök,
• fáradtság, hasmenés vagy szorulás,
• fejfájás, puffadás, ételérzékenység,
• szélszorulás, testsúly-csökkenés,
• bűzös széklet, fájdalmak, nyilallások,
• gyulladásos bélpanaszok, láz

Ez a lista távolról sem teljes, de rávilágít arra, hogyan le­het az UFO parazitafertőzés számos egészségügyi probléma kiváltója. Ezek a problémák azután a bőrön is nyomot hagynak. Előfordulhat, hogy különféle tüneteink támad­nak, miután olyan helyen nyaraltunk, ahol nem voltak .jók a higiénés körülmények, esetleg antibiotikum kezelésen es­tünk át, amely kiirtotta természetes védekezőrendszerün­ket más élősködők ellen. Ilyen esetekben mindenképpen gondolnunk kell arra, hogy fertőzést kaptunk.

Meglehet, mindez igen távolinak tűnik a bőrproblémák témakörétől, azonban ha zsigereink, vagyis „belső bőrünk” működése bármely okból zavart szenved, annak kültakarónk látja ká­rát. Ha az a gyanúnk támad, hogy egészségi problémáink mögött ilyesféle fertőzés állhat, táplálkozási szakértő szék­letvizsgálat segítségével meg tudja határozni a teendőket.

Candida gomba elszaporodása

Az egyik legalattomosabb, ugyanakkor meglehetősen gyakori bélrendszeri fertőzés az ún. Candida albicans nevű élesztőgomba elszaporodása. A kandidagombák jelenléte tel­jesen természetes a bélrendszerben, azonban ha túlságosan elszaporodnak, fáradtságot, puffadást, különféle emészté­si- és bőrpanaszokat válthatnak ki, pl. atlétalábat, azaz a lá­bak gombás fertőzését, illetve a nyak, a végtagok és a törzs felületes gombás fertőzéseit, aknét, pikkelysömört, vagy pre-menstruális szindrómát idézhetnek elő, a szexuális vágy csök­kenéséhez vezethetnek. Forduljunk szakemberhez a prob­léma okának felderítése érdekében, és kérjük tanácsát mi a megfelelő gyógymódra vonatkozóan.

Béláteresztő szindróma

Ha az egyébként egészséges ételeket szervezetünk nem tud­ja megfelelően, megemészteni, és a tápanyagok nem szí­vódnak fel, azok ugyancsak méreganyaggá válnak. Szerve­zetünk úgy van megtervezve, hogy az ételt egyszerű mo­lekulákká bontsa, így ezek az apró részecskék gond nélkül végighaladhatnak az emésztőcsatornán, és felszívódhatnak a vérbe.

Ha azonban az emésztési folyamat nem megy vég­be megfelelően, vagy az emésztőcsatorna falainak „vámosai” túlzottan elnézővé válnak, olyan anyagok is bekerülhetnek a vérbe, amelyek nincsenek megfelelően feldolgozva. Eze­ket azután a vérben őrjáratozó immunsejtek ellenségként ismerik fel, és „levadásszák” őket. Ilyenkor lép fel az allergi­ás reakció.

Az ádáz küzdelem végterméke olyan vegyi anyagok együt­tese, amelyek önmagukban mérgezőek, és szervezetünknek – a további biztonságos működés érdekében. – el keli őket takarítania. Az efféle étel ahelyett, hogy növelné energia­szintünket és hozzájárulna egészségünk fenntartásához (beleértve a bőr szépségének megőrzését), végeredmény­ben méreganyagokkal terheli meg szervezetünket. Ha ez a teher túlzott mértékűvé válik, a szervezet nem tud többé megfelelően méregteleníteni. Mindenféle bőrprobléma ese­tén gondolnunk kell erre az eshetőségre is, hiszen legtöbb­jük gyulladásos eredetű, illetve túlzott mértékű immunre­akcióból ered. Ismételten azt tanácsoljuk: forduljunk táp­lálkozási szakértőhöz, hogy kiderüljön, mi a probléma oka.

Összegezve a következőket tehetjük emésztőrendszerünk egészsé­gének megőrzése érdekében:

• Alkoholt csak mértékkel és nagyon ritkán fogyasszunk.
• Ne szedjünk rendszeresen aszpirint, sem más nem-szteroid tí­pusú gyulladáscsökkentő gyógyszert.
• Fogyasszunk kevesebb búzát, és különösképpen kerüljük az élesztőtartalmú kenyeret. Ehelyett inkább teljes kiőrlésű rozske­nyeret vagy zabkekszeket fogyasszunk, illetve rizslisztből vagy hajdinalisztből készült tésztát.
• Fogyasszunk rendszeresen rostban gazdag ételeket, például teljeskiőrlésű gabonát, gumós zöldségeket, lencsét és babot.
• Fogyasszunk rendszeresen fermentált ételeket (például élőflórás joghurtot) vagy szedjünk probiotikumot tartalmazó étrend-ki­egészítőt.
• Fogyasszunk rendszeresen különféle magvakat és Esszenciális zsírsav-tartalmuk révén fontos szerepet töltenek be az emésztőrendszer működésében, és természetes gyulladás­csökkentő hatásuk van.
• Ha bármiféle emésztési problémával küszködünk, kérjük ki orvosunk tanácsát, hogy a probléma okát felderíthessük.

Méregtelenítés a tiszta bőrért

Az érme egyik oldala az egészséges táplálkozás, a másik pedig a méregtelenítés. Táplálkozni fontos és élvezetes dolog, de az igazság az, hogy szinte minden élelmiszer tartalmaz a táp­anyagokon kívül méreganyagokat is, csakúgy, mint a levegő és a víz. Ha szervezetünk nem képes hatékonyan méregte­leníteni mindazt, ami a környezetből belé kerül (táplálékot, levegőt, stb.), akkor testünkben felhalmozódnak a méreg­anyagok, ez pedig bőrünk egészségére is rossz hatással lesz.

Szervezetünk kémiai úton bontja le a bekerült anyagokat, és más vegyületekké alakítja át őket. Ez a folyamat mintegy 80%-ban potenciálisan veszélyes anyagok méregtelenítésé­ből áll, és e feladatot nagyrészt a máj látja el. A máj több mil­lió olyan vegyületet képes felismerni, amely veszélyforrást je­lenthet a szervezet számára. Ezeket azután „hatástalanítja”, vagyis átalakítja veszélytelen anyagokká, illetve előkészíti a kiürítésre. A máj a szervezet kémiai értelemben vett agya: egészségünk érdekében méregteleníti, újrahasznosítja és megújítja a bekerülő anyagokat.

A máj szerepe a méregtelenítésben

A külvilágból származó mérgek (más néven exotoxinok) csupán töredékét képezik azon anyagoknak, amelyekkel a májnak meg kell birkóznia. Számos méreganyag a szerveze­ten belül keletkezik, méghozzá egyébként ártalmatlan mo­lekulákból. Minden gondolatunkkal, lélegzetvételünkkel és mozdulatunkkal termelünk valamennyi méreganyagot.

Ezeket a belülről származó mérgeket (más néven endotoxinokat) ugyanúgy hatástalanítania kell a májnak, mint a kívülről származó méreganyagokat. Az, hogy egy bizo­nyos anyag mennyire mérgező, két tényezőtől függ: egy­részt attól, hogy szervezetünk azt milyen mértékben ké­pes hatástalanítani, másrészt pedig magának az anyagnak a jellemzőitől. Például ha valaki többféle ételre is érzékeny, hiába eszi ugyanazt, mint mások, szervezete bizonyos anya­gokat nem képes méregteleníteni.

Ha egy étel allergiás reakciót vált ki szervezetünkben, hajlamosak vagyunk azt ártalmasnak bélyegezni

Nézzük a dolgot más szemszögből! Ezek az ételek valójában megha­ladják szervezetünk méregtelenítési kapacitását. Anyagcsere folyamataink olyanok, akár a tűz: nagyon lassan és sok füstöt eregetve égetik el a glükózt, hogy szervezetünk számára ener­giát termeljenek. A visszamaradó füsttel foglalkozik azután a máj. Valójában nem maga az étel, hanem az elégetéséből származó füst okoz a leggyakrabban problémát.

Mennyire hatékonyan méregtelenít szervezetünk?

A bőrproblémákon kívül számos jele van annak, ha szerve­zetünk méregtelenítő folyamatai nem működnek kielégítően. Ilyen például a krónikus fáradtság, a különféle aller­giák megjelenése, a gyakori fejfájás, a vegyszerekre és a kör­nyezetszennyező anyagokra való érzékenység, a krónikus emésztési problémák, az izomfájdalmak, az autizmus, a ski­zofrénia, a különféle gyógyszerérzékenységek valamint az Öböl-háború szindróma.

A méregtelenítés két lépcsője

A méregtelenítés valójában számos kémiai folyamat elága­zó láncolata. Ezek a folyamatok javarészt a májban men­nek végbe, ahol a méreganyagokból ártalmatlan anyagok keletkeznek. A folyamat egészét biotranszformációnak nevezik. Mindegyik lánc egy sor enzimreakcióból áll, és mindegyik enzim működése többféle tápanyagtól függ. így alakul át lépésről lépésre belső világunk biztonságos, élhető hellyé.

A méregtelenítés két lépcsőből áll.

1. Az első fázis olyan, mint a lomtalanítás:

a cél az, hogy a szervezetben felhal­mozódó hulladék elszállítható állapotban egy helyre kerül­jön. Az első fázis során valójában nem történik méregtele­nítés, szervezetünk csupán szemeteszsákokba csomagolja a hulladékot, hogy azután könnyebben el lehessen szállítani azt. A zsíroldékony mérgek például még inkább oldékonnyá válnak.

A munkálatokat az úgynevezett P-450-es enzimek végzik. Minél több méreganyagnak vagyunk kitéve, annál keményebb munkát adunk ezeknek az enzimeknek: több hulladékot kell egységnyi idő alatt bezsákolniuk. Gyakran a P-450-es enzimek csomagolómunkájának eredményeképpen keletkezett anyagok sokkal inkább mérgezők, mint az erede­ti méreganyagok. Sokuk például oxidálódik, és így elősegíti, hogy szervezetünkben káros oxidánsok keletkezzenek.

A P-450-es enzimek kielégítő működése számos tápanyag­tól függ, például a B2-, B3-, B6- és a B12-vitamintól, a folsavtól, a glutationtól, az elágazó láncú aminosavaktól (leucin, izoleucin, valin), a flavonoidoktól és foszfolipidektől, vala­mint számos antioxidánstól (A-vitamin, C-vitamin, E-vita­min, stb.), amelyek az oxidánsokat kezelik.

Amikor szervezetünkbe sok méreganyag kerül (példá­ul helytelen étkezési szokások és életmód vagy emésztési problémák miatt), túlpörög az első fázis: keményen és meg­feszített tempóban kell dolgoznia, hogy időre kész legyen a szemétszedéssel. Ilyen méreganyagok a koffein, az alko­hol, a dioxinok, a cigarettafüst, a kipufogógázok, a magas fehérjetartalmú ételek, az organofoszfát növényvédőszerek, a festékekből párolgó gázok, a telített zsírsavak, a szteroid hormonok és a szén fölött grillezett húsok.

2. A második fázis során a felépítő folyamatok vannak túlsúlyban:

Dr Sidney Baker, a méregtelenítés kémiai fo­lyamatainak szakértője azt állítja, hogy felépítő folyamata­inknak körülbelül 80%-a a méregtelenítés célját szolgálja. A méregtelenítés első fázisának végtermékeit szervezetünk úgy alakítja át, hogy az ún. konjugáció során más molekulá­kat csatol hozzájuk.

Bizonyos méreganyagokhoz glutationt csatol, ezt a folyamatot glutation konjugációnak nevezzük, így méregteleníti szervezetünk például a paracetamolt (más néven acetaminofent). Túladagolás esetén glutationt kell adagolni a szervezetbe – ez az anyag képes ugyanis eltakarí­tani a paracetamol-méregtelenítés első fázisa során keletkező igen mérgező végtermékeket.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.