• alkoholfogyasztás hatásai

Az alkohol és hatásai

A valaha az ördög italá­nak és az akaratgyengék mankójának titulált alko­holt mára részben rehabi­litálták. Az orvosok sze­rint az alkalomadtán elfogyasztott egy-két po­hárka ital védi a szívet, és egyéb, az egészségre hasz­nos hatással is járhat, de azért nem árt az előnyök mellett a hátrányokat is számba venni.

Véd az alkohol a szívinfarktus ellen?

IGEN Sokévi kutatómunka eredményeként bebizonyoso­dott, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás csökkenti a szív- és érrendszeri betegsé­gek kockázatát.

Az alkohol növeli a „jó” koleszterin szintjét. A kutatók sok év óta próbálnak olyan biztonságos gyógyszert találni, amely növeli a vérben a HDL-koleszterin szintjét, azét a vérzsírét, amely eltakarítja a „rossz” LDL-koleszterint a véráramból. Ki gondolta, hogy ezt a szert a borospincében vagy a bárszekrényben kell keresni… Kimutatták, hogy napi egy-két alkoholos ital elfo­gyasztása kb. 12 százalékkal emeli a vér HDL-koleszterin-szintjét. A HDL 0,025 mmol/1-es emelkedése férfiak esetében 2 százalékkal, nőkében 3 szá­zalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Az alkohol megakadályozza a vérrögök létrejöttét.

Amikor a vérben összecsapzódnak a vérlemezkék, vérrögöket ké­peznek, amelyek elzárhatják az életfontosságú verőereket, szívinfarktust vagy szélütést okozva. Az alkohol csökkenti a vérlemezkék „ragadósságát” és ezáltal az összecsapzódási hajlamukat.

Az alkohol más módon is segíthet a szívnek.

A hangsúly természetesen a mérsékelt szón van. Míg egy­részről következetesen kide­rült, hogy a napi egy-két pohár italt elfogyasztok egészségeseb­bek, mint az absztinensek, az sem kétséges, hogy ha valaki rendszeresen túllépi a határt, amelyet a két pohár ital jelent, nagyobb valószínűséggel ala­kul ki a szervezetében máj-betegség, magas vérnyomás és egyéb káros elváltozás, könnyebben szenved autóbalesetet, nem is beszélve a társadalmi és személyes problémákról.

TÖBB REZVERATROLT A POHÁRBA!

A betegségeket megelőző rezveratrolnak a borászatban gombaellenes szerepe van. Mivel a gombák nedves környezetben intenzívebben növekednek, a szőlő rezveratroltartalma függ a termőhelytől, de még a szüret idején uralkodó idő­járástól is. Egyes szőlőfajták érzékenyebbek a gombákra, mint mások, ezért magasabb bennük a rezveratroltartalom. Mindezek miatt elég nehéz kiválaszta­ni, melyik bornak magas a rezveratroltartalma. Ebben segíthetnek Leroy Creasy-nek, a Cornell Egyetem növénytermesztéssel foglalkozó nyugalmazott professzorának az alábbi tanácsai:

• Igyunk vörösbort. Több rezveratrolt tartalmaz, mint a fehérbor.
• Próbáljuk ki a pinot noirt. Átlagban kétszer annyi rezveratrolt tartalmaz, mint más vörös­borok. A kaliforniai borok elemzésekor ez a fajta végzett az élen, majd a merlot és a cabernet sauvignon következett. Ne feledjük azonban, hogy a rezveratroltartalom palackról palackra változik mind a pinot noir, mind a többi vörösbor esetében.
• Váltogassuk a vörösborokat. Mivel a rezveratroltartalom ilyen nagy ingadozást mutat, akkor jutunk hozzá a leginkább ehhez az antioxidánshoz, ha sokféle, más-más pincészetből és különböző évjáratokból származó vörösbort próbálunk ki.
• Kerüljük az olcsó borokat. Sok nagy borászat módosítja boraiban a keserű ízt adó tannin tartalmát, hogy ezzel egységes ízt adjon termékeinek. Ettől a beavat­kozástól viszont elvész a rezveratroltartalom nagy része. A legjobb, ha megkérdez­zük a borkereskedőt, mely kisebb pincészetek borait tudja ajánlani a pénztárcánkhoz mérten.
• Bor nélkül is hozzá lehet jutni rezveratrolhoz. A szőlő és a szőlőlé is majdnem ugyanannyit tartalmaz ebből az értékes antioxidánsból, mint a borok. Mivel a vegyület a szőlő héjában található, bármelyik szőlőfajta megfelel a célnak.

Jobb a vörösbor, mint a fehér?

IGEN Minden bor jót tesz a szívnek, de a vörösborban magasabb az antioxidánsok szintje, köztük azé, amely -legalábbis laboratóriumi álla­tok esetében – meghosszab­bítja az életet.

Francia paradoxonként ismert érdekesség: a franciák imád­nak cigarettázni, kedvelik a tejszínes mártásokat és azokat az egyéb, telített zsírokban gazdag finomságokat, amelyek hallatán a kardiológusok el­borzadnak, mégis meglepően kevés közöttük a szívbeteg. A kutatók szerint ennek egyik magyarázata, hogy sok vörös­bort isznak.

Amióta az 1990-es években fény derült az alkoholnak a szívre gyakorolt kedvező hatá­sára, a bor mindig is megelőzte a többi alkoholos italt.

Egyes kutatók szerint mindegy, hogy az ember vörös- vagy fe­hérbort iszik, mindkettő jót tesz a szívnek. Új-zélandi kuta­tók például úgy találták, hogy a fehér- és a vörösbor egyfor­ma hatékonysággal javítja az erek működését.

A tudomány képviselőinek érdeklődése mindazonáltal leg­inkább a cabernet sauvignon és vörös társai felé fordult. Ennek az az oka, hogy a vö­rösbor több antioxidánst tar­talmaz, mivel a vörös szőlőt a rezveratrolban gazdag héjával együtt erjesztik, míg a fehérbor erjesztése előtt eltávolítják a szőlő héját.

Tudományos kí­sérletekben sikerült nagy adag rezveratrollal meghosszabbíta­ni legyek, férgek, halak és ege­rek életét.

Igaz ugyan, hogy naponta 300 pohár vörösbort kellene meginnunk ahhoz, hogy ha­sonlóan nagy adag rezverat-rolhoz jussunk. Kaphatók rezveratroltartalmú étrend­kiegészítők is, de ezek haszna és biztonságossága ember ese­tében még nem ismert. Egye­lőre abban értenek egyet az orvosok, hogy az egy pohár borban lévő mérsékelt mennyi­ség semmi esetre sem árt az egészségnek, sokkal inkább jó­tékony hatású lehet.

Okozhat rákot az alkohol?

IGEN A mérsékelt alkohol­fogyasztás jótékony hatását az ismert veszélyekkel szem­ben kell mérlegelni; idetarto­zik többek között egyes rákok megnövekedett kockázata.

Az évek során felgyülemlett bi­zonyítékok fényében ma már nem kétséges, hogy a rendsze­res ivás sebezhetővé tesz a száj-, a torok-, a máj-, a vas­tagbél-, a végbél- és az emlő­rákkal szemben. Nem világos, hogy az alkohol miért növeli a kockázatot, de van néhány fel­tételezés. A szervezetben az al­kohol acetaldehiddé bomlik le, amely károsítja a DNS-t. Alko­hol hatására sejtkárosító sza­bad gyökök keletkeznek, valamint emelkedik az ösztrogénszint, ami az emlőrák koc­kázatát növeli. A dohány kar­cinogén anyagainak káros hatása alkohol jelenlétében fo­kozódik, ezért az alkoholizáló dohányosok még nagyobb ve­szélyben vannak.

Bár a sok alkoholt fogyasz­tók vannak leginkább kitéve a rák kockázatának, kimutat­ták, hogy a mérsékelten iszo­gatok körében is nő a rizikó. Az Amerikai Rákellenes Szö­vetség adatai szerint például annak valószínűsége, hogy egy átlagos nő emlőrákot kapjon, egy a nyolchoz, míg napi egy alkoholtartalmú ital ezt a ve­szélyt egy a héthez arányúra növeli. Az ivás növeli a rák kockázatát, függetlenül attól, hogy volt-e a családban hason­ló betegség.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.