Szőlő származása, alkozóelemei, élettani hátasi
Bár a Földközi-tengeri országokban sokkal zsírosabban táplálkoznak, mint Közép-Európában, mégis alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők aránya. Ennek egyik oka, hogy a déli országokban több szőlőt fogyasztanak, és több bort isznak.
Tényleges magyarázata abban az ismeretlen hatóanyagban keresendő, amelynek a csemege- és a borszőlő kedvező hatása köszönhető. Ez a varázsszó pedig így hangzik: bioaktív hatóanyag, a szőlőben található festékanyagok és csersavak összessége, amely hatékonyan véd a rák, az érelmeszesedés, a szívinfarktus és a szélütés ellen.
Honnan származik a szőlő?
A barnaszénkorban megkövesedett anyagok tanúsága szerint Európában már a vaskorszak előtti időszakból is találtak szőlőtőkéket. Míg Európa déli részét többször fenyegette a hideg, az ókori Egyiptomiak már mintegy 5000 éve foglalkoztak szőlőtermesztéssel.
A számtalan apró szemű, kizárólag borkészítésre szolgáló szőlőfajta mellett a nyers gyümölcs fogyasztása szempontjából a nagyobb szemű étkezési szőlő játssza a fő szerepet. Ezek között megkülönböztetjük a fehér és a kék fajtákat: a kék fajták általában zamatosabbak, ugyanakkor vastagabb a héjuk.
Legközkedveltebbek a mag nélküli fajták. Étkezési fogyasztáson kívül a szőlőt felhasználják szőlőlé, bor, párlat készítésére, szárított gyümölcs előállítására. A szárított szőlőszem – színétől, a gyümölcs fajtájától függően – az arany vagy a barna mazsola. Vásárláskor lehetőség szerint válasszuk a kezeletlen, azaz kénezetlen terméket.
Milyen alkotóelemekből áll?
A borszőlőben kevés a fehérje és a zsír, viszont magas a szőlőcukor formájában előforduló szénhidrát (tiszta glükóz), ami igen fontos az agyműködés számára. Magas cukortartalma folytán igen nagy az energiatartalma: 100 g szőlő 68 kilokalóriát tartalmaz, ami csaknem a legmagasabb érték a gyümölcsök között.
Van benne emellett ballasztanyag, némi C-vitamin, a B-vitaminok teljes skálája, kálium és számtalan antioxidatív másodlagos növényi anyag. A szárított szőlőszem, azaz a mazsola tömény formában tartalmaz cukrot és ásványi anyagokat, így remek energiaforrás növésben levőknek, tanulóknak, aktív életmódot folytatóknak
Legfontosabb tudnivalók a szőlőről dióhéjban
- Az utóbbi időben a szőlőt jelentős mértékben permetezik. Ha lehet, válasszuk a bioterméket.
- A szőlőkúra – napi másfél kiló fehér szőlő fogyasztásával – közismerten eredményes a salakanyagok eltávolítására, mert a szőlő serkenti a vese- és a bélműködést.
- Egy kutatási eredmény szerint a piros szőlőlé a multivitaminnál hatékonyabban véd a szabad gyököktől.
- A hidegen sajtolt szőlőmagolaj jelentős mennyiségű telítetlen zsírsavat tartalmaz, ami serkenti az egészséges szívműködést.
- A mazsola gyors energiaellátást biztosít szellemi vagy fizikai megterhelés esetén. De kíméljük szervezetünket a kénezett terméktől, mindig a természetes készítményt vásároljuk. Lehet, hogy ez rövidebb ideig tartható csak el, viszont nincsenek káros mellékhatásai.
A szőlő egészségtani jelentősége
Az édes szőlő magas szőlőcukor-tartalmának köszönhetően gyorsan hasznosítható energiát ad szervezetünknek. Fogyasztása ideális, ha kimerültnek érezzük magunkat, idegesek vagyunk a stresszhatástól és gyenge a koncentrálóképességünk. A szőlő ballasztanyaga a bélrendszerben megduzzad, ezzel serkenti a bélműködést.
A benne található oldódó ballasztanyagnak, a pektinnek van még egy további kedvező hatása is: képes magához ragadni a vérben található koleszterinfelesleget, amely így a széklettel természetes úton távozik szervezetünkből. A szőlő vitamintartalma nem igazán jelentős, magas káliumtartalma annál inkább. A gyümölcssavakkal együtt gondoskodik a szervezet megfelelő vízháztartásáról, valamint fontos szerepet tölt be a sav-bázis egyensúly biztosításában. További erénye, hogy csökkenti a vér húgysavérté-két.
A kék szőlő festékanyaga, az antocián serkenti a vér áramlását az érrendszerben, gyulladáscsökkentő hatású, azaz segít a trombózis elkerülésében. A szőlőben előforduló egyéb polifenolok védik a szervezetet a szabad gyököktől, és segítenek abban, hogy meg tudjon küzdeni a rákkeltő sejtekkel.
Egészséges élvezet
A szőlőt többször is permetezik, ezért fogyasztás előtt mindig gondosan mossuk meg, lehetőleg langyos vízben.
Őszi szőlősaláta
Hozzávalók (2 személyre)
20 dkg mag nélküli, apró szemű, kék szőlő, 1 körte, 1 alma, 5 dkg enyhe juhsajt, 2 kávéskanál citromlé, 2 evőkanál ásványvíz, szerecsendió, őrölt fehér bors
Elkészítés
A szőlőt megmossuk, leszemezzük, esetleg a szemeket félbevágjuk. A körtét és az almát megmossuk, negyedekbe vágjuk, kimagozzuk, keresztben vékonyan felszeleteljük. A sajtot villával összenyomjuk, a citromlével, az ásványvízzel, egy csipet őrölt szerecsendióval és borssal összekeverjük. A gyümölcsöket a sajtos dresszinggel elkeverjük.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.