A mentális egészség szerepe az immunrendszerre
Meg tudná állni, hogy ne mosolyodjon el az alábbi vicceken?
Két ember ül egy bárban, és egymással vetekedve dicsekednek a kutyáikkal. Az egyik így szól: „Én olvasni is megtanítottam Borzast.” Mire a másik: „Tudom. Rex tegnap elmondta.”
Vagy:
Hogy hívják a teljesen egyforma, nagyon rossz minőségű borokat? – Egyenlőre.
Néha még a fentiekhez hasonló viccek is eléggé idétlenek ahhoz, hogy mosolyt csaljanak az arcunkra. Komolyra fordítva a szót, ennek a jelenségnek fontos élettani hatása van. „Amikor nevetünk, olyan fizikai változások történnek a szervezetünkben, amelyektől hirtelen jól érezzük magunkat” – magyarázza dr. Diana L. Mahony humorszakértő, aki a Laie-i Brigham Young Egyetemen (Hawaii) pszichológiát oktat. Szerinte az immunrendszer védelmének és erősítésének kulcseleme a hangulatot oldó nevetés.
Hogyan javíthatja a nevetés az egészséget?
A tudósok felismerték, hogy az agy meghatározott területének aktivitása nevetést vált ki, egy szívből jövő kacagás pedig segít távol tartani a védekezést gyengítő stresszhormonokat az immunsejtek receptoraitól. Hahotázáskor a szívritmus és a vérnyomás csökken, az izmok ellazulnak.
- Fitten egy életen át – gyakorlatsorok
- Fitt mindennapok, motiváció a testmozgáshoz
- A rugalmasság növelése edzéssel
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ezt mutatja annak a tíz egészséges férfinak a példája is, akikkel egy kísérletben hatvan percen át humoros videót nézettek. A vizsgálatot dr. Lee S. Berk, a kaliforniai Loma Linda Egyetem orvosi karának neuroimmunológusa és kollégái végezték. Dr. Berk mérései alapján a résztvevőknél jelentősen nőtt a gamma interferon szintje. Ez olyan immunrendszeri hírvivő, amely a belső védelmi mechanizmus más elemeit, többek között a fertőzött sejtek és egyes tumorok leküzdését segítő természetes ölősejteket aktiválja.
Még a borús természetűeknek is használ, ha időnként nem veszik olyan komolyan az életet
Negyven, nem a humorérzékéről híres személynek egy drámai filmet viccesen kellett kommentálniuk a Pennsylvania Állami Egyetem vizsgálatában.
Az optimizmus, a dolgok humorral való kezelése számos kísérlet szerint jelentős életminőség-javulást, sőt élettartam-növekedést eredményez. A stresszt is jobban át lehet vészelni, ha a nehézségek ellenére igyekszik megőrizni életkedvét.
Valójában a nevetés csak egy a számos immunerősítő lehetőség közül, amelyeket a test és lélek kapcsolatát felderítő szakemberek vizsgálnak. Rengeteg tevékenységnek vannak az immunrendszerre pozitív hatást gyakorló elemei. Ezeket dr. Bruce S. Rabin, a Pittsburghi Egyetem Orvosi Karának Agy-, Viselkedés- és Immunitáskutató Központja igazgatója a „jótékony hormonális környezet” részeként írja le. Idetartozik a barátokkal való együttlét, az optimizmus, a jó fizikai erőnlét, valamint a vallásosság, spiritualitás.
A rendszeres szex erősíti az immunfunkciókat
Dr. Carl J. Charnetski a Pennsylvania állambeli Wilkes Egyetemen kollégáival a nemi élet és az immunrendszer működése közötti összefüggést vizsgálta. Fokozottan aktív immunrendszeri funkciókat figyeltek meg azoknál, akik hetente egyszer vagy kétszer szeretkeztek a párjukkal. E csoportnál magasabb szintet mértek az immunoglobulin A (IgA) típusú ellenanyagokból, mint azoknál, akik heti egy alkalomnál ritkábban vagy egyáltalán nem éltek nemi életet. Az IgA antitest a legtöbb vírussal és baktériummal szembeni védelem első vonalát jelenti.
A stressz, az immunfunkciók és az egészség közötti kapcsolatot taglaló munkájában dr. Rabin is hangsúlyozza, milyen nagy mértékben képes a lélek „befolyásolni a vér hormontartalmát” és ezáltal az immunrendszer működését és az egészséget. „A szexuális kielégülés általános érzelmi utóhatása az ellazultság és nyugalom érzése” – állítja.
Hogyan viszonyul egymáshoz test és lélek?
A test és a lélek kapcsolatának vizsgálatát pszicho-neuro-immunológiának hívják. A kifejezést 1980-ban alkotta meg dr. Róbert Ader.
Dr. Ader, a New York-i Rochesteri Egyetem Viselkedési és Pszichoszociális Orvoslástani Központjának igazgatója, valamint a Pszichoneuroimmunolóoia című könyv (Academic Press, 1981) társszerzője olyan kísérleteket végzett, amelyekben képes volt kondicionálni állatok immunrendszerét.
Arra a következtetésre jutott, hogy ha az állatok meg tudják tanulni az immunválasz megváltoztatásának mikéntjét, akkor az emberek is. „Sohasem gondoltam, hogy ne lenne kapcsolat az agy és az immunrendszer között – mondja. – Nem lehet elválasztani az egyik rendszert a másiktól. Csak egyetlen összefüggő rendszer létezik.”
Úgy véli, kulcsfontosságú a további kutatás ahhoz, hogy meghatározzák a test és a lélek viszonyának tudományos alapjait. Aggódik amiatt, hogy a pszicho-neuro-immunológiát olyanok is zászlójukra tűzik, akik nem hajlandók megérteni annak tudományos hátterét. Ehhez az ember fizikai és pszichológiai tulajdonságait egyaránt figyelembe kell venni.
Angol kutatók olyan személyek lelki terheit vizsgálták, akik demenciával küzdő házastársukat ápolták. A szakértők arra az eredményre jutottak, hogy a folyamatos idegi feszültség megviselte az érintettek immunrendszerét. „Ez jól tükrözi, mi történhet azokkal, akik nagy stressznek vannak kitéve” – mondja dr. Rabin. A szakember az állandósult szorongás leküzdésére és a belső védelmi mechanizmus erősítésére a következő tanácsokkal szolgál:
- Próbálja meg pozitívan látni a világot. Higgye el, hogy az a bizonyos pohár félig tele van, és nem félig üres.
- Merítsen vigaszt a vallásból.
- Mozogjon rendszeresen.
- Szerezzen barátokat. Nyújtson nekik segítő kezet, ha arra van szükségük.
Az ima ereje
„Az ima céltudatossá és előrelátóvá tesz, értelmet ad az életünknek, és lehetőséget a stressz leküzdésére” – állítja dr. Harold G. Koenig. Egy úttörő kutatásban, amelyet a Duke Egyetemen végeztek, több mint 1700 aktív vallásgyakorló immunrendszerét vizsgálták.
Dr. Koenig szerint a hagyományos vallásokban sok hasznos dolog ötvöződik. A templomba járók több társas kapcsolatra tesznek szert, ritkábban magányosak, könnyebben megbirkóznak a stresszel, úgy érzik, van célja és értelme az életüknek. Ezek mindegyike befolyásolhatja az immunrendszer működését.
Még egy egyszerű ima elmondása is egyfajta meditációként szolgálhat, amely enyhíti a szorongást. „A reakció pontosan a fordítottja a stressz által kiváltott válasznak” – mondja dr. Koenig. (Stresszhelyzetben az ember szervezete automatikusan felkészül a küzdelemre vagy a menekülésre, ami jelentős feszültséggel jár.)
„Meggyőződésem, hogy a kutatások pozitívabb biológiai változásokat fognak kimutatni az imával kapcsolatban, mint bármilyen más szociális vagy pszichológiai jelenségnél, amelyet eddig tanulmányoztunk” – teszi hozzá a szakember.
Ugyanakkor hangsúlyozza:
Gyógyító zene
Dr. Bittman szerint előfordul, hogy a zene képes mérsékelni a stresszhormonok termelődésének káros következményeit. Sokak számára ismerős talán a Mozarthatás nevű elmélet, amely szerint bizonyos zenék hallgatásával javítható az egészség, a memória és a figyelem. Az immunrendszer hatékony működésének elősegítésére dr. Bittman egy ősrégi módszert elevenít fel: a dobolás rítusát.
A fenti hatást a dobolás egy speciális válfajával, az úgynevezett összetett dobolással sikerült elérni. Először magokkal vagy kavicsokkal megtöltött műanyag tojásokból készült csörgőket adtak körbe a csoport tagjai, akik egyenként eldobolták velük a nevük szótagjait, és így különleges, egyéni ritmusokat hoztak létre. Ezt követően a tagok egyszerre dobolták a neveiket. A tempó és a ritmus változott. Végül dr. Bittman egy önkéntes csoporttal érdekes feladatot végeztetett: irányította a képzeletüket. Elmondott egy történetet, miközben a résztvevők doboltak hozzá, és igyekeztek az elhangzottakhoz illő hangeffekteket létrehozni.
„Az az érzésem, hogy korunkban, amikor elárasztanak minket az informatikai eszközök, és egyre inkább eltávolodunk a környezetünktől, azok a szórakoztató tevékenységek, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az embereket, és kreatív módon tartják karban az elmét, a testet és a lelket, a jó közérzet zálogai” – mondja dr. Bittman.
A test és a lélek kölcsönhatásának vizsgálata viszonylag új kutatási terület. Valószínűleg sohasem lehet egy meghatározott egyenlettel leírni, hogy összefüggésük miként hat az immunfunkciókra. Hátránya azonban biztos nem származik abból, ha bűntudat nélkül, nyugodtan elengedi vagy akár kényezteti magát.
Összefoglalva: napjaiba építsen be pozitív tevékenységeket!
Kuncogjon a bugyuta bulvárlapok főcímein, ahelyett, hogy morog a hosszú sorban állás miatt a szupermarketben. Mondjon el egy imát reggelinél, ha különösen stresszes napnak néz elébe. Bármilyen eszközt választ is – a humort, az egészséges nemi életet, az imát, a zenét, netán mindet egyszerre -, az egyértelműen az egészségét szolgálja.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.