Fájdalom enyhítése

A vállízületi tok sérülései és kezelése

Tünetek

  • A kar hátra hajlítására rosszabbodó váll- és karfájdalom.
  • Az érintett váll érzékenysége, mozgáskorlátozottsága.

Veszélyeztetett csoportok

A vállízületi tok sérülései 40 éves kor felett egyre gyakoribbá válnak. Néha elesés vagy más baleset következtében alakul ki, de jellemzőbb azoknál, akik gyakran emelnek terhet a fejük fölé, vagy akiknek a munkája ismétlődő váll- és karmozdulatokkal jár.

Megelőzés

A vállízület sérüléseinek többsége megelőzhető, ha napi rendszerességgel végzünk vállizom-erősítő gyakorlatokat.

Alternatív terápiák

  • Gyógytorna: Fájdalomcsökkentés hővel, hideggel, ultrahanggal vagy elektromos ingerléssel, később vállerősítő gyakorlatok.

Kialakulása

A vállízületi tok gyulladása állandó, sajgó fájdalmat okoz, amely a váll – ismétlődő túlterhelés vagy a csontsarkantyúk, illetve duzzadt szövetek általi nyomás okozta – gyulladása vagy sérülése esetén lép fel. Az ízületitömlő-gyulladás, az ín súrlódását csökkentő, folyadékkal teli zsebek gyulladása, hasonló jellegű fájdalommal jár. Az izomszakadás vagy -húzódás hirtelen alakul ki, és éles, állandó fájdalmat okoz.

Mit tegyünk?

Ha a vállunkban erős fájdalmat érzünk, vagy ha nem tudjuk rendesen mozgatni a karunkat, azonnal forduljunk orvoshoz! A vállízületi tok enyhe sérülései pihentetés és öngyógyítás hatására általában szépen gyógyulnak.

Szedjünk recept nélkül kapható gyulladáscsökkentő szereket, például aszpirint, ibuprofent vagy naproxent.

Alkalmazzunk jeges borogatást (egy zacskó fagyasztott zöldség vagy zacskós tej is tökéletesen megfelel) egy-két óránként 15-20 percen át. Két vagy három nap múlva, amikor a gyulladás már enyhült, térjünk át a meleg borogatásra.

Pihentessük a sérült vállat néhány napig. Végezzünk a váll mozgástartományát javító gyakorlatokat, majd, ha az ízület már részben meggyógyult, a vállízületi tok mozgatására szolgáló gyakorlatokat. Noha a váll mozgatása fájdalmas lehet, nagyon fontos, hogy ne hagyja tartósan tétlenül az ízületet, mivel attól a váll mozgástartománya beszűkül.

Kezelés

Az orvos megröntgenezteti a vállat esetleg arthrogrammot is készített. Ehhez a különleges röntgenfelvételhez ízületi festésre van szükség, amelynek során festékanyagot injekcióznak a sérült vállba. Ha a fájdalmat a vállízületi tok súlyos szakadása, vagy egy nagyméretű csontnyúlvány okozza, akkor általában műtéti beavatkozás szükséges.

A vállízületi tok edzése

Fontos! Mielőtt hozzákezdene az alábbi gyakorlatokhoz, kérdezzen meg egy szakorvost vagy gyógytornászt, hogy azok önnek is megfelelőek-e!

A tok erősítése: a gyakorlathoz szükséges egy 2-2,5 méter hosszú gumikötél és egy kilincs.

  • Hurkolja a gumit a becsukott ajtó kilincsére úgy, hogy ne csúszhasson le róla!
  • Álljon karnyújtásnyinál valamivel nagyobb távolságra (kb. 90 cm-re) az ajtótól!
  • Álljon az érintett vállal az ajtó felé; fogja ebbe a kezébe a gumi mindkét végét, hajlítsa be a karját 90 fokos szögben, és lassan húzza át a kezét a törzse előtt, amíg meg nem érinti a másik könyökét. Tartsa így, amíg háromig számol, és eressze vissza! Ismételje meg tízszer!

Tanácsok: ezt a gyakorlatot mindkét oldalon érdemes elvégezni, akkor is, ha a másik váll nem fáj. Ha fájdalom lép fel, hosszabbítsa meg a kötelet, így kevésbé fogja megfeszíteni az ízületet. Ahogy a válla erősödik, rövidítse meg a gumit, és iktasson be további tíz ismétlést!

A kar erősítése: ezt a gyakorlatot kezdetben 1-1,5 kg-os kézi súlyzóval végezze!

  1. Feküdjön a jobb oldalára úgy, hogy a jobb karja a feje alatt legyen, a bal karját pedig hajlítsa be 90 fokos szögben, és a kezét tegye a talajra!
  2. Húzza az oldalához a könyökét, fogja a súlyzót a bal kezébe, és lassan emelje fel olyan magasra, amennyire csak tudja!
  3. Engedje vissza a súlyzót, ismételje meg tízszer, majd a másik oldalon végezze el a gyakorlatot!

Tanácsok: ahogy az izmok erősödnek, használjon egyre nehezebb súlyokat! A kézi súlyzó a kar egyéb izmainak erősítésére is alkalmas.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.