A vállízületi tok sérülései és kezelése
Tünetek
- A kar hátra hajlítására rosszabbodó váll- és karfájdalom.
- Az érintett váll érzékenysége, mozgáskorlátozottsága.
Veszélyeztetett csoportok
A vállízületi tok sérülései 40 éves kor felett egyre gyakoribbá válnak. Néha elesés vagy más baleset következtében alakul ki, de jellemzőbb azoknál, akik gyakran emelnek terhet a fejük fölé, vagy akiknek a munkája ismétlődő váll- és karmozdulatokkal jár.
Megelőzés
A vállízület sérüléseinek többsége megelőzhető, ha napi rendszerességgel végzünk vállizom-erősítő gyakorlatokat.
Alternatív terápiák
- Gyógytorna: Fájdalomcsökkentés hővel, hideggel, ultrahanggal vagy elektromos ingerléssel, később vállerősítő gyakorlatok.
Kialakulása
A vállízületi tok gyulladása állandó, sajgó fájdalmat okoz, amely a váll – ismétlődő túlterhelés vagy a csontsarkantyúk, illetve duzzadt szövetek általi nyomás okozta – gyulladása vagy sérülése esetén lép fel. Az ízületitömlő-gyulladás, az ín súrlódását csökkentő, folyadékkal teli zsebek gyulladása, hasonló jellegű fájdalommal jár. Az izomszakadás vagy -húzódás hirtelen alakul ki, és éles, állandó fájdalmat okoz.
Mit tegyünk?
Ha a vállunkban erős fájdalmat érzünk, vagy ha nem tudjuk rendesen mozgatni a karunkat, azonnal forduljunk orvoshoz! A vállízületi tok enyhe sérülései pihentetés és öngyógyítás hatására általában szépen gyógyulnak.
Szedjünk recept nélkül kapható gyulladáscsökkentő szereket, például aszpirint, ibuprofent vagy naproxent.
- Kéz-váll szindróma fájdalmai – esetleírás
- Vállfájdalmak kezelése a kéz reflexmasszázsával
- Vállövi krónikus ízületi gyulladás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Alkalmazzunk jeges borogatást (egy zacskó fagyasztott zöldség vagy zacskós tej is tökéletesen megfelel) egy-két óránként 15-20 percen át. Két vagy három nap múlva, amikor a gyulladás már enyhült, térjünk át a meleg borogatásra.
Pihentessük a sérült vállat néhány napig. Végezzünk a váll mozgástartományát javító gyakorlatokat, majd, ha az ízület már részben meggyógyult, a vállízületi tok mozgatására szolgáló gyakorlatokat. Noha a váll mozgatása fájdalmas lehet, nagyon fontos, hogy ne hagyja tartósan tétlenül az ízületet, mivel attól a váll mozgástartománya beszűkül.
Kezelés
Az orvos megröntgenezteti a vállat esetleg arthrogrammot is készített. Ehhez a különleges röntgenfelvételhez ízületi festésre van szükség, amelynek során festékanyagot injekcióznak a sérült vállba. Ha a fájdalmat a vállízületi tok súlyos szakadása, vagy egy nagyméretű csontnyúlvány okozza, akkor általában műtéti beavatkozás szükséges.
A vállízületi tok edzése
Fontos! Mielőtt hozzákezdene az alábbi gyakorlatokhoz, kérdezzen meg egy szakorvost vagy gyógytornászt, hogy azok önnek is megfelelőek-e!
A tok erősítése: a gyakorlathoz szükséges egy 2-2,5 méter hosszú gumikötél és egy kilincs.
- Hurkolja a gumit a becsukott ajtó kilincsére úgy, hogy ne csúszhasson le róla!
- Álljon karnyújtásnyinál valamivel nagyobb távolságra (kb. 90 cm-re) az ajtótól!
- Álljon az érintett vállal az ajtó felé; fogja ebbe a kezébe a gumi mindkét végét, hajlítsa be a karját 90 fokos szögben, és lassan húzza át a kezét a törzse előtt, amíg meg nem érinti a másik könyökét. Tartsa így, amíg háromig számol, és eressze vissza! Ismételje meg tízszer!
Tanácsok: ezt a gyakorlatot mindkét oldalon érdemes elvégezni, akkor is, ha a másik váll nem fáj. Ha fájdalom lép fel, hosszabbítsa meg a kötelet, így kevésbé fogja megfeszíteni az ízületet. Ahogy a válla erősödik, rövidítse meg a gumit, és iktasson be további tíz ismétlést!
A kar erősítése: ezt a gyakorlatot kezdetben 1-1,5 kg-os kézi súlyzóval végezze!
- Feküdjön a jobb oldalára úgy, hogy a jobb karja a feje alatt legyen, a bal karját pedig hajlítsa be 90 fokos szögben, és a kezét tegye a talajra!
- Húzza az oldalához a könyökét, fogja a súlyzót a bal kezébe, és lassan emelje fel olyan magasra, amennyire csak tudja!
- Engedje vissza a súlyzót, ismételje meg tízszer, majd a másik oldalon végezze el a gyakorlatot!
Tanácsok: ahogy az izmok erősödnek, használjon egyre nehezebb súlyokat! A kézi súlyzó a kar egyéb izmainak erősítésére is alkalmas.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.