Fájdalom enyhítése

A kar, a csukló és a kéz fájdalmai és kezelése

Ébrenlét idején a felső végtagok szinte szünet nélkül dolgoznak: eszünk és írunk, billentyűket nyomogatunk, sportolunk és cipekedünk velük. Nem megfelelő használatuk, túlerőltetésük számos fájdalmas állapot kialakulásához vezethet.

Kartörés, alkartörés tünetei:

  • Fájdalom, duzzanat és elszíneződés a törés helyén.
  • A kar vagy az alkar mozgatására való képtelenség, a végtag alakjának megváltozása.
  • Esetleg vérzés. A törött csont átszúrhatja a bőrt is.

Veszélyeztetett csoportok

A felső végtagok törései a leggyakoribb baleseti sérülések közé tartoznak. Bármely hirtelen erőhatás előidézheti, amely túlterheli a kar hosszú és viszonylag vékony csontjait. A sportolóknál különösen nagy a sérülés veszélye. A még nem teljesen kifejlett csontozatú gyermekeknél a sérülés gyakran csak hajszál repedést, ún. „zöldgallytörést” okoz; az idősebbeknél viszont, akiknek csontjait már meggyengítette a csontritkulás, sok esetben a jelentéktelennek látszó baleset is súlyos törést okozhat.

Kialakulása

A törések két fő csoportba sorolhatók: a zárt töréseknél a csont eltörik, de a bőr ép marad, míg a nyílt törés esetében a törött csontvég átszúrja a bőrt. E két fő csoporton belül több további altípus különböztethető meg.

Mit tegyünk?

A további károsodás megelőzése és a fájdalom enyhítése érdekében rögzíteni kell a sérült területet addig, amíg sikerül eljutnunk az orvoshoz vagy egy elsősegélyhelyre. Ha a bőr ép maradt, készítsünk sínt valamilyen merev anyagból, majd egy tiszta ruhából készült karfelkötő kendővel rögzítsük a sérült végtagot kissé megemelt helyzetben. A hideg borogatás segít megelőzni a duzzanat kialakulását, és a fájdalmat is enyhíti.

Ha a törött csontvég átszúrta a bőrt, vágjuk le vagy távolítsuk el a sérülés környékéről a ruházatot, és nyomjunk egy tiszta (lehetőleg steril) ruhát a sebre, hogy elállítsa az esetleges vérzést! Ne próbáljuk helyretenni a csontot; borítsunk a kinyúló csont végére nagyméretű steril kötést vagy más tiszta ruhát, és forduljunk azonnal orvoshoz. Semmi mást ne tegyünk a sebre!

Ha a csonttörés nagy fájdalommal jár:

Az orvos először helyi érzéstelenítő injekciót ad be. A törött csontról többirányú röntgen-felvételt készítenek, hogy meghatározhassák a törés jellegét. Az orvos ritkán CT-felvétel készítését kéri, hogy felmérhesse a szövetek sérülésének mértékét. A kezelés első lépése a törött csont helyretétele, amelynek során a törött darabokat úgy illesztik egymáshoz, hogy összeforrhassanak. A zárt törések esetében ez többnyire helyi érzéstelenítéssel és egyszerű manuálterápiával is elvégezhető; ez az úgynevezett zárt helyretétel.

Nyitott töréseknél műtéttel lehet helyre tenni a csontot és ellátni a sebet; ez a nyílt helyretétel. A beavatkozást altatásban végzik. Ha a baleset során ficam is bekövetkezett, azt is el kell látni. Darabos vagy ízületet érintő komplikált törések esetén dróttal, lemezekkel, szegekkel vagy csapokkal rögzíthetik a csontokat.

A helyretétel után a csontot rögzíteni kell!

Zöldgallytörés esetén az egyszerű karfelkötés is elég lehet erre, egyébként a törött kart be szokták gipszelni. Az orvos először puha kötést helyez a karra, hogy megkímélje a bőrt. Ezután nedves gipsszel átitatott gézzel beköti, amely ott megszilárdul. A gipsz túlnyúlik a sérülés helyén, rögzíti a töréssel szomszédos területet is. Csuklótörés esetén például gyakran olyan gipszkötést alkalmaznak, amely az ujjak tövétől a könyökig ér. Töréstől függően ez 4-6 hétig marad rajta. A gyógyulást röntgennel ellenőrzik.

Figyelem! A csonttörés olykor annyira fájdalmas, hogy az első néhány napban akár kábító fájdalomcsillapítókra, például kodeinre lehet szüksége a sérültnek. Ezután a fájdalom enyhül, általában a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók, például az aszpirin vagy a paracetamol is elegendőek. Nyílt törés esetén, amikor a környező szövetek is megsérülnek, a fertőzés megelőzése érdekében antibiotikumokat adnak.

A kezdetben tökéletesnek tűnő gipszkötés idővel túl szorosnak bizonyulhat, ha az alatta lévő szövetek bedagadnak – csonttöréseknél ez gyakori jelenség. A túl szorossá váló kötés összenyomhatja az ereket és az idegeket, ami súlyos szövetkárosodást okozhat. Ha a begipszelt karban a gipsz feltétele utáni napokban zsibbadást vagy csiklandozó érzést észlel, ha az ujjai bedagadnak, vagy ha a körmei kékesre színeződnek, azonnal forduljon orvoshoz!

A gipszkötés alatt a bőr gyakran igen hevesen viszket – főként meleg időben. Ilyenkor azonban álljunk ellen a kísértésnek, hogy kötőtűvel vagy más hasonló eszközzel próbáljunk a kötés alá nyúlni; az efféle eszközök felsérthetik a bőrt, az begyulladhat, súlyosan fertőződhet. Ehelyett tegyünk jeges borogatást a viszkető terület fölé a gipszre, hogy az hűtsön!

Megelőzés

Tegyünk óvintézkedéseket a balesetek elkerülésére, például mozgó autóban mindig csatoljuk be a biztonsági övet! Lehetőleg kerüljük az eséseket. A sportoláshoz használjunk megfelelő védőfelszerelést!

Alternatív terápiák

Megjegyzés: a csonttörés minden esetben orvosi ellátást igényel, de a gyógyulást követő rehabilitáció során alternatív eljárások is alkalmazhatók.

  • Táplálékkiegészítők: A törött csontok gyógyulásához olyan, legalább 600 mg kalciumot tartalmazó készítményt keressünk, amelyben D-vitamin, magnézium, cink, bór és mangán is van. Ebből napi két-három tablettát – vagy az orvos által javasolt mennyiséget – vegyünk be. Emellett napi 1000 mg C-vitamin fogyasztása is elősegíti a gyógyulást. Étrendünkben legyen naponta legalább öt adag zöldség és gyümölcs, valamint két-három adag magas fehérjetartalmú étel, például sovány hús, hal, baromfihús, tojás, szója vagy egyéb hüvelyes.
  • Gyógytorna: A gyógytornászok egy sor különböző módszert alkalmazhatnak a fájdalom csökkentésére és a gyógyulás, illetve a rehabilitáció elősegítésére; ilyen például a súlyzózás, a hidroterápia (vízi torna, sugármasszázs), az ultrahangos és diatermiás kezelés, az elektromos ingerlés, a hideg és meleg borogatás, valamint a masszázs.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.