Szívritmuszavar – kezelhető?
Az ember szíve nem mindig dobog tökéletes ritmusban, időnként sokan tapasztalnak rendellenes szívdobogást, vagy egy-egy szívverés kimaradását. Ez többnyire ártalmatlan jelenség, ám komoly szívbetegség jele is lehet, s ilyenkor azonnali figyelmet igényel.
Miért hagy ki?
Az egészséges szív nyugalomban percenként 60-90 összehúzódást végez, de a pulzusszám fájdalom, stressz, düh vagy fizikai terhelés hatására jóval 100 fölé emelkedhet. Az összehúzódásokat a szív szinuszcsomójából kiinduló elektromos impulzusok váltják ki. Ám ha valami rendellenesség lép fel, az egyenetlen szívritmust, szakszóval aritmiát válthat ki.
A leggyakoribb ritmuszavar az, amikor a szív a normálisnál gyorsabban dobog. A szapora szívverés többnyire ártalmatlan tünet. De csak többnyire. A szívpitvarokban fellépő remegés (pitvari fibrilláció) hatására a szív percenként akár 200 összehúzódást is végezhet, ami szédülést, ájulást, sőt olykor szélütést okoz. Leggyakrabban 60 év felettieknél fordul elő, és sokszor összefügg a magas vérnyomással, a szív rendellenességeivel vagy pajzsmirigy-túlműködéssel. Az állapot gyógyszeresen kezelhető. Ha a szív túl lassan ver, néha pacemakert kell beültetni.
Az orvosokat igen aggasztja a szívinfarktuson átesett személyeknél fellépő ritmuszavar. A rövid ideig tartó szapora szívverés esetleg súlyos, sőt végzetes következményekkel járó szívritmuszavar előjele lehet.
Tünetek
- Szívdobogásérzés, kihagyó, kalapáló, gyors vagy vad szívverés.
- Mellkasi fájdalom és légszomj.
- Fáradtság, megmagyarázhatatlan figyelmetlenség, szédülés, esetleg ájulás.
Veszélyeztetett csoportok
Mindenkivel előfordul, hogy ki-kihagy vagy meglódul a szívverése. Ez azonban a legtöbb esetben nem ad okot aggodalomra. Ennek ellenére évente több ezren halnak meg hirtelen szívmegállástól, amely rendszerint a szívritmust szabályozó rendszer zavara miatt következik be. Ezt többnyire a szív összehúzódását kiváltó ingereket vezető szövet sérülése okozza.
Gyakran okoz ritmuszavart a koszorúerek vagy a szívbillentyűk betegsége. A kockázati tényezők közé tartozik a kezeletlen magas vérnyomás, a szívroham, valamint a szív elektromos vezetőrendszerének veleszületett rendellenessége. A betegség kockázata az életkorral növekszik. Elektrolitzavarok (például alacsony vagy magas káliumszint), kihűlés, hormonzavar, gyógyszerek, mérgezések is okozhatnak ritmuszavart.
Kialakulása
A szívritmuszavar bizonyos fajtái ártalmatlanok. Más típusok lassan, hónapok vagy évek alatt fejlődnek ki, és növelik a stroke és a szívroham kockázatát. Megint más típusok hirtelen lépnek fel, és perceken belül halálosak. Ez utóbbiak közé tartozik a kamrafibrilláció. A szívritmuszavarnak ebben a formájában a szívkamrák nem húzódnak össze, csak hatástalanul remegnek, és képtelenek a vért a szívből kipumpálni a test többi részébe. A halál három-négy perc múlva bekövetkezik, hacsak nem élesztik újra a beteget, ill. defibrillátor segítségével le nem állítják az aritmiát. A defibrillátor olyan eszköz, amely elektromos áramütés segítségével leállítja a remegést, és visszaállítja a normális szívverést.
Mit tegyünk?
Forduljunk orvoshoz, ha minden nyilvánvaló ok nélkül pulzusunk megváltozott, mellkasi fájdalmunk van, szédülünk vagy egyéb tüneteket észlelünk. Ha szívünk vadul kalapál, le tudjuk lassítani dobogását, ha néhány másodpercre visszatartjuk lélegzetünket, köhögünk, lassan vizet iszunk, nyakunkat dörzsöljük hátul, vagy hideg vízzel lemossuk arcunkat. Ez egyébként csak akkor hat, ha nincs súlyos probléma.
Kövessük a betegség kezelésére vonatkozó orvosi utasításokat, és tegyük meg az alábbi megelőző intézkedéseket. Azonnal hívjunk orvost, ha a megszokottól eltérő tünetek jelentkeznek. Hívjuk a mentőt (104), ha látjuk, hogy valaki hirtelen összeesik. Hallgassuk meg a beteg szívverését és légzését, s ha a hiányukat tapasztaljuk, adjunk mesterséges lélegeztetést a várakozás ideje alatt, a mentők megérkezéséig. Újraélesztést, szívmasszázst csak akkor végezzünk, ha tudjuk, hogyan kell – ellenkező esetben súlyos károkat okozhatunk.
A szívverést elektromos impulzusok vezérlik, amelyek a sinus-csomóból indulnak, majd átterjednek a pitvar-kamrai csomóra és az ingerületvezető nyalábokon keresztül a szívizomra. Ezt az utat bejárva serkentik a szívet a ritmikus összehúzódásra és a vér hatékony áramoltatására.
Tartsuk a ritmust!
Bizonyos életmódbeli változtatásokkal minimálisra csökkenthetők a szívdobogásos epizódok. Aritmiát válthat ki az alkohol, a dohányzás, a stressz, a túl sok evés, sőt akár a túlzásba vitt testmozgás is. Ugyanilyen hatásúak lehetnek egyes gyógyszerhatóanyagok is: pl. a recept nélkül kapható nátha elleni orvosságok és fogyókúrás tabletták, ill. néhány vérnyomáscsökkentő hatóanyagai. Ilyenkor a gyógyszer vagy az adagolás megváltoztatása csökkentheti, sőt meg is szüntetheti a szívdobogást. Egyes élelmiszerek – pl. a lágy és túlérett sajtok, a vörösbor, a joghurt, a pácolt vagy füstölt húsok és halak – alvás közben is kiválthatnak ritmuszavart, míg a koffein inkább az ébrenlét óráiban képes erre.
Súlyos aritmia esetén a páciens szervezetébe beültetett szívritmus-szabályozó biztosítja a normális szívritmust. Az ún. szupraventri-kuláris aritmiát, amely a szív pitvaraiból ered, az orvosok vagy gyógyszeresen kezelik, vagy pedig úgy, hogy műtéttel roncsolják a bűnös szövetdarabot
Kezelés
A kezelés a ritmuszavar típusa és súlyossága szerint változik.
Gyógyszerelés:
- A béta-blokkolók lassítják a gyors szívverést.
- A kalciumcsatorna-blokkolók lassítják a szívverést, mert fékezik a kalcium ki- és beáramlását a szívizomsejtekbe.
- A kinidin a szívizomba vezető idegeken keresztül stabilizálja a rendszertelen szívverést. A procainamid, a disopyramid és a morocozin szintetikus vegyületek, amelyek a kinidinhez hasonlóan hatnak a szív ingerületvezető rendszerére.
- A digoxin csökkenti a kóros ingerületvezetést, javítja a szív összehúzódását.
- A tocainid és a mexiletin a kamrai aritmiára hat. Gyakran más szerekkel együtt alkalmazzák.
- A flecainid és a propafenon az elektromos impulzusok vezetését lassítja a pitvar-kamrai területen.
- Az amiodaron is igen hatásos ritmuszavar elleni gyógyszer, de sok mellékhatása is van. Csak a más gyógyszerrel nem kezelhető aritmiák esetében alkalmazzák.
Szívritmus-szabályozók:
Ha az aritmia zavarja a szív hatékony működését, segíthet a mesterséges szívritmus-szabályozó (pacemaker). Ez a kicsi, műtéttel beültetett eszköz öngyújtó nagyságú, és lényegében ugyanúgy működik, mint a szív természetes ritmusszabályozó rendszere. A benne lévő elemek elektromos impulzusokat hoznak létre, amelyek a szívhez erősített apró vezetékeken keresztül továbbjutva késztetik összehúzódásra a szívizmokat. Minden pacemakert az egyedi szükségletek szerint programoznak be. Időnként ellenőrizni kell, hogy megfelelően működnek-e. Néhány évenként az elemeket sebészeti úton ki kell cserélni. Ezt rendszerint járóbeteg-rendelésen végzik el.
Forradalmi újdonságok
A szívaritmia típusai
Lassú szívverés (bradycardia)
- Sinus bradycardia: A szív következetesen hatvannál kevesebbet ver percenként.
- Sick sinus szindróma: A sinuscsomó nem gerjeszt, nem továbbít elektromos impulzusokat.
- Szívblokk: Az elektromos inger vezetésének hiánya a pitvar és a kamra között.
Gyors szívverés (tachycardia)
- Supraventricularis tachycardia: Gyors szívverés a pitvarokban vagy a pitvarcsomóban.
- Pitvarlebegés: A normálistól eltérő ingerforrás miatt a pitvar összehúzódása 250-350 ütés percenként.
- Pitvarfibrilláció: Percenként 350-nél többször rándul meg a pitvar, amely remegést eredményez.
- Rohamokban jelentkező: A pulzusszám hirtelen és gyors szívverés átmenetileg 140-250 per perc közé emelkedik.
Megelőzés
Ne dohányozzunk, és ne igyunk alkoholt. Mind a nikotin, mind az alkohol aritmiát válthat ki. Csökkentsük – vagy teljesen hagyjuk el – a koffein és a többi serkentőszer élvezetét. A koffein-mentes kávé, tea és frissítők általában ártalmatlanok. Sok megfázás és allergia elleni tabletta nyálkahártyaduzzanat-csökkentő alkotórésze gyorsítja a szívverést, ezért ezeket kerüljük. Szedjük rendszeresen gyógyszereinket, tartsuk be az orvosi utasításokat.
Alternatív terápiák
Ezek csak akkor hatékonyak, ha az aritmia kialakulásában pszichés tényező is szerepet játszik.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.