Szívbetegség

Szívbetegség – a modern járvány?

Minden második férfi és nő szívbetegségben hal meg.

A stroke vagy a szívinfarktus Nagy-Britanniában évente közel háromszázezer ember idő előtti halálát okozza. Minden negyedik férfi szenved el szívrohamot még a nyugdíjas kor elérése előtt, és az elhalálozások negyede 65 évnél fiatalabbakat érint. A 35 és 54 év közti nők esetében a szívinfarktus és a stroke második helyen áll a rák után a halálozási okok közt. Bár a szívbetegség általában 45 éves kor után jelenti a legnagyobb veszélyt, a zsíros lerakódások már tízéves korunkban megjelennek az artériáinkban.

Sajnálatos módon minden második férfi és nő szívbetegségben hal meg.
Sajnálatos módon minden második férfi és nő szívbetegségben hal meg.

A szívbetegség modern járványa annyira elterjedt, hogy szinte magától értetődőnek vesszük. Elmulasztjuk megvédeni magunkat ettől a betegségtől, amelynek okai ismertek, és amelynek gyógymódjai már bizonyítást nyertek. A szívbetegségek életveszélyesebbek az AIDS-nél is. Az amerikai közegészségügyi szolgálat szerint a 2,2 millió amerikai közül, akik évente elhunynak, nem kevesebb mint 1,6 millióan vesztik életüket étrenddel összefüggő betegségekben, legfőképp szív- és érrendszeri betegségekben.

Nincs semmi természetes a szívbetegségek okozta halálban.

Nagyon sok olyan kultúra létezik a világon, melynek tagjai között nem különösebben magas a stroke vagy a szívroham előfordulási aránya. A brit lakosok körében a szívbetegség például négyszer olyan gyakori, mint a japánoknál. Több mint ötezer éves egyiptomi múmiákon végzett boncolások kimutatták ugyan a lerakódások nyomait az artériákban, ám nem bukkantak olyan elzáródásokra, melyek stroke-ot vagy szívrohamot eredményeztek volna.

Annak ellenére, hogy milyen nyilvánvalóak a szívroham tünetei (komoly mellkasi fájdalom, hideg veríték, émelygés, a vérnyomás hirtelen lezuhanása, gyenge pulzus), az 1930-as években még olyan ritkán fordult elő, hogy a diagnózis felállításához specialistára volt szükség. Amerikai egészségügyi adatok szerint a szívroham százezer lakosra eső előfordulási aránya 1890-ben nulla volt. 1970-re ez az érték 340-re emelkedett.

Habár előfordultak egyéb szívbetegségek (elmeszesedett szívbillentyűk, reumás szívbetegség, illetve egyéb öröklött betegség) okozta halálesetek, az artériák elzáródásának előfordulása – amely a stroke vagy a szívroham kiváltó oka minimális volt.

Figyeljünk oda a tünetekre!
Figyeljünk oda a tünetekre!

 Húsz évvel kevesebb egészségesen töltött élet

A szívbetegség ára átlagosan húsz évvel rövidebb élettartam. Bár az egészséges emberi élettartam legalább száz év, az emberek többsége idő előtt meghal szívbetegség vagy rák következtében. Azok pedig, akik megérik a kilencvenet, ritkán vannak jó egészségben – Alzheimer-kórtól vagy bénító reumától szenvednek. Nem csoda, ha néha feltesszük magunknak a kérdést: Ki akar olyan sokáig élni?

De az ember igenis élhet egészségesen száz évig.

Vegyük például az optimális táplálkozás négy úttörőjének az esetét. Dr. Linus Puling, kétszeres Nobel-díjas tudós hatvanöt éves korában fedezte fel a C-vitamin jelentőségét. Kilencvenhárom éves korában hunyt el. Legjelentősebb munkái közül néhányat kilencvenéves kora után végzett el. Dr. Roger Williams felfedezte a B5-vitamint és a folsavat, és kilencvenöt éves koráig aktívan tanított és írt. Kilencvenhat évesen hunyt el. Dr.Carl Pfeiffer, a mentális betegségek táplálkozási terápiás módszerének úttörője, masszív szívinfarktust szenvedett ötvenegy éves korában.

Éljünk egészségesen! Együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt.
Éljünk egészségesen! Együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt.

Az orvosai közölték vele, hogy pacemaker nélkül nincs esélye a túlélésre, és akkor is csupán maximum tíz évet jósoltak neki. Dr. Pfeiffer megváltoztatta az étrendjét, és nyolcvanéves korában hunyt el – élete utolsó szakaszát a többiekhez hasonlóan ő is aktívan töltötte. Dr. Abram Hoffer, aki szintén az optimális táplálkozás egyik korai képviselője volt, harmincöt évesen fedezte fel a B3-vitamin jelentőségét, és közel száz évig élt. Még nyolcvanéves korában is folytatott kutatásokat, betegeket látott el, publikált. A fent említett kutatók mindegyike középkorú volt, amikor komolyan megváltoztatták az étrendjüket és az életstílusukat.

Mégis, manapság minden ötödik férfi, és minden kilencedik nő szívbetegségben hal meg.

Ha ki tudjuk küszöbölni a szívbetegségek kockázatát, az plusz tíz, vagy akár húsz egészséges évet tenne hozzá az életünkhöz, feltételezve, hogy nem halunk meg daganatos betegségben, illetve nem töltjük öreg napjainkat reumában vagy Alzheimer-kórban szenvedve. Azonban azok az étrend- és életstílusbeli egyszerű változások, melyek csökkentik a szívbetegség kockázatát, tudvalevőleg minimalizálják ezeknek az egyéb súlyos betegségeknek a kialakulását is. A weboldalon fellelhető tanácsok követésével éveket adhatunk az életünkhöz, és életet vihetünk az éveinkbe.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.