A szívbetegség leggyakoribb 8 rizikótényezője
Kétségtelenül számos tényező járul hozzá a kardiovaszkuláris betegség kialakulásához, melyek legtöbbjét kiiktathatjuk az étrendünk és az életmódunk megváltoztatásával.
Ahhoz, hogy a kockázati csoportba tartozzunk, nem kell, hogy mindegyikkel rendelkezzünk. Ha csak keveset dohányzunk vagy iszunk, ha túl keveset mozgunk, kicsit sok zsírt fogyasztunk, és kicsit keveset a védő hatású vitaminokból és ásványi anyagokból, az ugyanolyan káros lehet, mintha túl sokat dohányoznánk vagy innánk, de amellett egészséges életet élnénk.
Cikkünkben később módunk nyílik rá, hogy felmérjük az átfogó kockázatunkat, hogy ezáltal tisztán láthassuk, milyen változtatásokat kell véghezvinnünk az étrendünkben és az életmódunkban a szív- és érrendszerünk egészségének érdekében. Mielőtt azonban felmérnénk kockázatunkat, meg kell értenünk, miért olyan fontosak ezek a tényezők.
A szívbetegség legfontosabb rizikótényezői:
Életmód
- Aerobik testedzés hiánya
- Túl sok stressz
- Túlsúlyosság
- Dohányzás
- Öröklött hajlam
Teszteredmények
- Magas vérkoleszterinszint (alacsony HDL, magas LDL szint)
- Magas vérzsírszint (trigliceridek)
- Magas vérnyomás
- Magas homociszteinszint
- Magas lipoprotein-(a)- szint
- Inzulinrezisztencia
Étrend
- Túl sok telített zsír
- Túl sok cukor
- Túl sok serkentőszer
- (tea, kávé) Túl sok só Túl sok alkohol
- Túl kevés antioxidáns vitamin:
- C-vitamin, E-vitamin Túl kevés B-vitamin Túl kevés kálium-, magnézium- és kalciumbevitel Túl kevés az omega-3 zsírok
- (halak és magvak) bevitele
- Túl kevés friss gyümölcs és zöldség
A főbb rizikófaktorok
1. A testmozgás hiánya
Az emberi lények mozgásra vannak tervezve. Az ülő életmód már önmagában megduplázza a szívbetegség kockázatát. Már a heti két-három alkalommal végzett mérsékelt testmozgásról is kimutatták, hogy emeli a „jó” HDL-koleszterin szintjét, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. A Wiley és kollégái által végzett vizsgálat szerint a csupán a kéz izmait fejlesztő gyakorlat, amit hetente háromszor két percig, nyolc héten keresztül végeztek, jelentősen csökkentette a vérnyomást. Azonban amikor a gyakorlatot Öt hétre abbahagyták, a vérnyomás visszatért a normál értékre.
Minél többet mozgunk, annál erősebb a hatás. Az egészségre nézve legelőnyösebb testmozgásnak az aerobikgyakorlatok számítanak, mint a kocogás, úszás, biciklizés és tempós séta. Ha úgy érezzük, nem vagyunk elég fittek, kezdjük óvatosan, talán fél óra testmozgással, heti két alkalommal. Kérjünk tanácsot szakértőtől, nehogy túl ambiciózus edzéstervet tűzzünk ki magunk elé, melyet aztán néhány hét múlva feladunk.
2. Stressz
A stressz hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. Ez az evolúciós tervezés természetes következménye. Főemlős őseink a veszélyes helyzetekre „harcolj vagy menekülj” típusú reakcióval reagáltak. Stresszes helyzetben a vérnyomásnak növekednie kell, hogy ellássa az izmainkat a harchoz vagy meneküléshez szükséges energiával. Egy másik ilyen reakció a vér besűrűsödése, mely a sebesülések begyógyulásában segített. Manapság ritkán kell fizikailag reagálnunk a stresszt kiváltó okokra, ám a vérnyomásunk továbbra is megemelkedik, és a vérünk továbbra is besűrűsödik. A hosszan tartó stressz kétségtelenül növeli a szívbetegség kockázatát, míg az akut stressz emeli a szívinfarktus rizikóját.
Ha nem tudjuk kiiktatni a stresszt az életünkből, akkor kétszer olyan fontos, hogy a lehető legegészségesebben táplálkozzunk.
3. Túlsúlyosság
A nők több mint egyharmada,a férfiaknak pedig majdnem a fele túlsúlyos. A súlyfelesleg nyilvánvaló kapcsolatban áll a megemelkedett vérnyomással és vérkoleszterinnel, illetve az inzulinrezisztenciával vagy a cukorbetegséggel. A túlsúlyosság okainak nagy része (túl sok telített zsír, cukor, elégtelen mennyiségű tápanyag és testmozgás) a kardiovaszkuláris betegségek kiváltója is. Ha a testsúlyunkat a magasságunkhoz mért ideális értékre csökkentjük – pozitív étrendbeli és életmódbeli változtatásokkal – azzal nagymértékben redukálhatjuk a rizikónkat.
4. Dohányzás
Napi egy doboz cigaretta elszívása megduplázza a szívinfarktus kockázatát, és ötszörösére emeli a stroke rizikóját. Napi negyven cigaretta tehát azt jelenti, hogy ötször nagyobb esélyünk van arra, hogy szívbetegség áldozatává váljunk.
Nagy-Britanniában évente harmincezer ember hal meg szívbetegségben a dohányzás miatt. A cigarettában található két fő mérgező anyag a szénmonoxid és a nikotin. Mindkettő növeli a véralvadás mértékét, károsítja az artériákat, és elősegíti a vérrögök kialakulását. A cigaretta ezenfelül szűkíti az ereket, ezáltal növeli a vérnyomást. Tízből kilenc erős dohányosnak mérsékelt vagy előrehaladott érelmeszesedése van, míg a nemdohányzók esetében ez az arány csupán tízből három.
5. Öröklött kockázat
Néhány családban nagyon magas a már fiatal korban megjelenő kardiovaszkuláris betegségek előfordulási aránya. Bizonyos esetekben ez öröklött géneknek köszönhető, melyek például hajlamossá teszik az illetőt a lipoprotein-(a) vagy a homocisztein termelésére.
Más esetekben a terhesség alatti elégtelen táplálkozásra vezethető vissza, továbbörökítvén az inzulinrezisztenciára való hajlamot egyik generációról a másikra. A legtöbb esetben azonban az öröklött kockázat nem más, mint néhány rossz étrendbeli vagy életmódbeli szokás átvétele.
6. Cukor, telített zsír és élénkítő szerek
A cukorfogyasztás összefüggésbe hozható mind a megemelkedett vérnyomással, mind a kardiovaszkuláris betegség megnövekedett előfordulási arányával. Néhány kutató nagyobb jelentőséget tulajdonít neki, mint a zsír fogyasztásának. A cukor növeli a vér ragadósságát, ami vérrögök kialakulásához vezethet, és növeli az inzulinrezisztenciát. A többletinzulin és a megemelkedett vércukorszint káros hatással van az artériákra.
Ha a szervezetnek nincs szüksége a fölös cukorra, akkor azt zsírrá alakítja. A magas cukortartalmú étrend megemeli a vérnyomásunkat, csökkenti a stresszel szembeni ellenálló képességünket (ami önmagában is egy rizikófaktor) és kapcsolatba hozható a diabétesszel.
Mivel a legtöbb cukorbeteg kardiovaszkuláris betegséget is kifejleszt, a kapcsolat a cukor, a finomított szénhidrátok és a szívbetegség között nagyon szoros. Ennek a fordítottja is igaz: a növényi rostokban és összetett szénhidrátokban gazdag táplálékok (mint például a lencse, a hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonafélék) csökkentik a kockázatunkat.
A cukor élénkítő szerként hat. Hiperaktív „rohamokat” válthat ki, melyeket az energiaszint zuhanása követ. Ilyen hatása van a többi stimulánsnak is, mint például a csokoládénak, a kólának, a kávénak és a teának. Ezek az anyagok arra késztetik a szervezetet, hogy felszabadítsa a cukortartalékait. A kávé és a tea megfosztja a szervezetet az ásványi anyagoktól, beleértve a káliumot és magnéziumot, azáltal, hogy csökkenti a felszívódásukat a táplálékból, és elősegíti a vesén keresztül való kiürítésüket. Az élénkítő szerek fogyasztásának csökkentésével mérsékelhetjük a szívbetegség kockázatát.
Az átlagos étrend kalóriáinak 42%-át teszi ki a zsír – és ennek majdnem a fele telített zsírsav. A telített zsír nem alapvető fontosságú komponense az étrendünknek, habár a teljes elkerülése lehetetlen és felesleges is. A szervezet átalakíthatja glükózzá, melyből energiát nyerhet, vagy zsír formájában elraktározhatja. Azonban mindenképp egészségesebb, ha az arányát a bevitt kalória 30%-ára csökkentjük, melynek csupán egyharmada telített zsírsav.
A régi tanács, hogy váltsunk át a telített zsírsavakról a többszörösen telítetlen zsírsavakra, például úgy, hogy vaj helyet margarint fogyasztunk, ma már nem állja meg a helyét. A többszörösen telítetlen zsírok, főzve vagy feldolgozott formában (mint pl. a margarinban) oxidánsok kialakulásához vezetnek, melyek károsítják az artériák falában lévő sejteket.
Vagyis inkább próbáljuk a bevitt zsír mennyiségét csökkenteni – fogyasszunk fölözött tejet, fél-vegetáriánusként együnk halat és csirkét a sertés- vagy marhahús helyett, fogyasszunk kevesebb sajtot, és kerüljük a gyors-, illetve az erősen feldolgozott ételeket, melyek általában nagy mennyiségű cukrot és telített zsírt tartalmaznak. A feldolgozatlan többszörösen telítetlen zsírokban gazdag ételek jótékony hatást gyakorolnak a szervezetre. A legjobb, ha ezeket nyersen fogyasztjuk.
7. Só
A só egyfajta tartósítószer. Először húsok tartósítására használták, mivel lelassítja az enzimreakciókat, melyek a hús romlását okozzák. Igaz ugyan, hogy bizonyos napi sómennyiség fogyasztása szükséges a szervezet számára, ám a só minden ételben jelen van, még a gyümölcsökben és zöldségekben is. Egyszerűen nincs szükség rá, hogy külön sózzuk az ételeinket.
A só túlzott fogyasztásáról tudjuk, hogy megemeli a vérnyomást, különösen az erre hajlamos egyének esetében. Sajnos nem könnyű meghatározni, hogy vajon ebbe a csoportba tartozunk-e, így hát a legjobb megoldás az, ha kerüljük a hozzáadott sót. Egy átlagember több mint 10 g sót fogyaszt naponta, ami hússzorosa a valójában szükséges mennyiségnek. A legtöbb embernél mérhető különbséget jelent a vérnyomásukban, ha a sót kiiktatják az étrendjükből.
8. Alkohol
Az alkohol kis mennyiségben valójában egészséges is lehet számunkra. Kísérletekben kimutatták, hogy kis mennyiségű alkohol fogyasztása megemeli a HDL-koleszterin szintjét, mely segít visszajuttatni a koleszterint a májba, ahonnan aztán kiürül a szervezetből. A proantocianidinben gazdag vörösbor különösen jótékony hatású. Azonban már nagyon kis mennyiségű alkohol is megemelheti a vérnyomásunkat.
Kutatók egy csoportjában felvetődött a kérdés, hogy vajon a kórházba került embereknek miért esik le a vérnyomásuk. Feltételezvén, hogy esetleg az alkoholfogyasztásban beállt szünetnek lehet köze a dologhoz, a páciensek egy új csoportjának étrendjét napi egy doboz sörrel egészítették ki. Ahogy az várható volt, ezeknél a betegeknél nem tapasztaltak vérnyomáscsökkenést.
Az alkohol idegméreg, ráadásul megfosztja a szervezetet a vitaminoktól és ásványi anyagoktól, tehát a fogyasztása nem ajánlott. Napi egy pohár vörösbor azonban, legalábbis ami a szívbetegségek megelőzését illeti, elhanyagolható negatív hatással rendelkezik, sőt valószínűleg jót is tesz nekünk.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.