Rizikófaktorok csökkentése – A főbb védelmezők
Vitaminok és ásványi anyagok
A vitaminoknak és az ásványi anyagoknak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében betöltött szerepét nagymértékben alábecsülik. Nehéz megállapítani, hogy a szervezetbe bevitt mennyiségük csökkenése milyen mértékben felelős a kardiovaszkuláris betegségek számának növekedésében. A szervezet számára a megfelelő mennyiségű antioxidáns tápanyag megszerzése alapvető fontosságú, mivel ezek az anyagok megvédik a káros szabadgyököktől, melyek megtámadják az artériák falában lévő sejteket.
Az A-vitamin (mind retinol, mind karotin formájában), a C- és az E-vitamin antioxidánsként hat. Más antioxidáns enzimek a szervezetben található szeléntől és cinktől függnek. A B6-vitamin, a folsav és a B12-vitamin hiánya összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségekkel, főként, mivel ezek az anyagok megakadályozzák a homocisztein képződését, mely károsítja az artériákat. A megfelelő mennyiségű kalcium, magnézium és kálium bevitelével csökkenthető a vérnyomás. Ezek közül a magnézium a legfontosabb tápanyag.
Halolajok
A halolajok gazdagok omega-3 zsírokban, és védelmet nyújtanak a szív- és érrendszeri betegségek ellen. A következő ételek jó forrásul szolgálnak: a magvak, mint például a tökmag vagy a lenmag, a ragadozó halak, mint például a lazac, a hering, a makréla, a tonhal. Egy másik lehetőség a halolaj táplálék kiegészítőként való fogyasztása, ami az EPA és DHA omega-3 zsírok koncentrált forrását jelenti. Mint minden esszenciális zsírsav esetében, a hal olajban való sütése károsítja ezeket a zsírsavakat, csökkentve ezáltal jótékony hatásukat.
Zöldségek és gyümölcsök
Ha nem fogyasztunk elég zöldet (vagy pirosat, sárgát, kéket), azzal megnöveljük a szív- és érrendszeri betegség kockázatát. A gyümölcsök és zöldségek természetes színe antioxidánsokat tartalmaz, mely megvédi az artériákat a károsodástól. A gyümölcsök és zöldségek ezenfelül gazdagok vitaminokban és ásványi anyagokban is, különösen káliumban és magnéziumban. Minél többet tudunk meg a növényekben rejlő jótékony hatású fitotápanyagokról, annál érthetőbbé válik, hogy a napi öt adag gyümölcs és zöldség fogyasztása miért áll szoros kapcsolatban a szívbetegség elleni nagymértékű védelemmel.
A legjobb indikátorok
Koleszterin- és zsírprofilunk
A szívbetegségek legjobb indikátora a vérünk koleszterin-és trigliceridszintje. Ahhoz, hogy a vér képes legyen elszállítani, a koleszterin hozzákapcsolódik egy bizonyos fehérjéhez, amit lipoproteinnek neveznek. Általában a vérben fellelhető koleszterin körülbelül 70%-a alacsony sűrűségű lipoprotein (low-density lipoprotein – LDL) formájában szállítódik. A maradék magas sűrűségű lipoprotein (high-density lipoprotein – HDL) formájában kerül elszállításra.
- Így készítsd fel a szervezeted a télre!
- A legjobb vitaminok és ásványi anyagok hajnövekedésre
- A vitamin
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ahogy a vér összkoleszterin szintje növekszik, úgy emelkedik az LDL-koleszterin szintje is – szívbetegségek tekintetében mindkét tényező magasabb kockázatot jelez. Másrészről a HDL-koleszterin láthatólag segít eltávolítani a koleszterint a vérből és az artériák faláról. Vagyis a magasabb HDL-szint, általánosan szólva, kisebb kockázatot jelent. A legjobb indikátor az összkoleszterin és a HDL-koleszterin aránya.
A lipoprotein-(a) egy sajátos lipoprotein, mely növeli az artériák elzáródásának esélyét. Magas szintje megbízható jelzésül szolgál a magasabb kockázatra, vagyis ajánlatos tisztában lenni a saját szintünkkel. Szintén nem árt tudni a vérünk homociszteinszintjét. A magas szint itt is megnövekedett kockázatot jelez – akárcsak a vérben található trigliceridek magas szintje.
Pulzus és vérnyomás
Legkönnyebben a pulzusunk és a vérnyomásunk mérésének segítségével nyerhetünk betekintést kardiovaszkuláris rendszerünk egészségi állapotába. A pulzusunk a szívünk erejét tükrözi. Ha percenként csupán 60-szor kell vernie ahhoz, hogy a vért körbeáramoltassa a testünkben, akkor nyilvánvalóan egészségesebb, mintha percenként 80-at kéne ütnie. Minél többet sportolunk, annál erősebbé válik a szívünk (végső soron ez is csak egy izom).
A biciklistáknak általában nagyméretű szívük van, míg az ülő életmódot folytatóknak kicsi. Az ideális pulzusszám percenként 65. Néhány sportolónak a pulzusszáma akár 45 is lehet, azonban a legtöbbünk számára a reális célkitűzés a 60.
A vérnyomásunk nem annyira a szívünk, inkább az artériáink egészségi állapotát tükrözi. Minél magasabb a vérnyomásunk, annál nagyobb az érszűkület valószínűsége, illetve a kardiovaszkuláris betegségek kockázata. Nagy általánosságban elmondható, hogy a 140 feletti szisztolés nyomás, illetve a 90 feletti diasztolés nyomás jelentős kockázatra utal.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.