• baba
• koraszülött
• otthoni ápolás

A koraszülött babák otthoni gondozása

A koraszülötteknek még akkor is speciá­lis gondozásra van szükségük, amikor már elérik a teljes időre született babák korát. Ahogy készülődünk a baba haza­vitelére, gondoljuk végig a következőket:

• Az első néhány hétben, amikor a baba hazaérkezett, tartsuk az otthonunkat me­legebben, mint általában szokásos – kö­rülbelül 22 fokon. Mire a koraszülött baba hazakerül, hőmérséklet-szabályo­zó mechanizmusai általában már mű­ködnek, de viszonylag kis mérete és a zsírtartalmához viszonyított nagy bőr­felülete miatt nehézségei lehetnek, ha nincs egy kis segítség. Továbbá ha túl sok kalóriát kell testhőmérséklete tartá­sára fecsérelnie, súlygyarapodása lassabb lesz.
• Ha a kicsi szokatlanul nyűgösnek tűnik, ellenőrizzük a szoba hőmérsékle­tét, vajon elég meleg-e. Érintsük meg a baba lábát, kezét vagy tarkóját, hogy meggyőződjünk róla, nincs hideg a szo­bában. (De azért ne fűtsük túl a szobát.)
• Vásároljunk koraszülöttek számára ter­vezett pelenkát, ha szükséges. Babaru­hákat is vásárolhatunk koraszülött mé­retben, de ne vegyünk túl sokat – mi­előtt észbe kapnánk, a gyerek már ki is nőtte.
• Sterilizáljuk a cumisüvegeket, ha abból etetjük a babát; az első haszná­lat előtt forraljuk ki, és minden etetés után forró vízzel mosogassuk el. Teljes időre született babáknál ez felesleges elővigyázatosság, viszont hasznos kora­szülötteknél, akik a fertőzésekre sokkal érzékenyebbek. Néhány hónapig te­gyünk így, vagy amíg a gyerek orvosa meg nem engedi, hogy elcsomagoljuk a sterilizálót.
• Gyakran etessük a kisbabát, még ha időnk nagy részét szoptatással vagy cumiztatással kell is tölteni. A koraszülöt­teknek nagyon kicsi a gyomruk, és két­óránként meg kell tölteni. Nem képesek annyira hatékonyan és hatásosan szopni, mint a teljes időre születettek, ezért ne­kik akár egy óráig is eltart, hogy meg­egyék a jussukat. Ne siettessük az etetést.
• Kérdezzük meg a doktort, vajon a kisbabának nem kellene-e multivitamin-kiegészítőt kapnia. A koraszülött babáknál nagyobb a veszély, hogy vita­minhiány alakul ki, mint a teljes időre születetteknél, és szükség lehet erre a pluszbiztosítékra.
• Ne kezdjünk el szilárd ételeket adni addig, amíg az orvos meg nem engedi. Szilárd ételeket általában akkor szoktak koraszülötteknek adni, amikor a 6-7 kg-ot elérik, vagy amikor legalább egy héten keresztül naponta 900 g-nál több táp­szert esznek, és/vagy amikor korrigált koruk eléri a hat hónapot. Adott esetben ha a babának nem elegendő csak a táp­szer vagy az anyatej, a szilárd ételeket akár négy hónapos korrigált korában is el lehet kezdeni adni.
• Lazítsunk. A kisbabánk kétségtele­nül sok mindenen ment keresztül, ahogy mi is. De ha már otthon van, az előb­bi elővigyázatossági intézkedéseket betartva próbáljuk meg elfelejteni, ami történt. Bármilyen nagy a kísértés, hogy kényeztessük vagy túlságosan óvjuk, próbáljuk meg úgy kezelni, mint egy normális, egészséges gyereket. Mert az is.

Egyes koraszülött kisbabáknak gon­dot okoz a légzés az ilyen félig feltámasz­tott helyzetben, amelyet a gyerekülés kíván. Egy vizsgálat szerint az ilyen cse­csemőknél az autóülésben töltött idő alatt az oxigénszint csökken, és ez a csökkenés az utazást követően akár harminc percig vagy még tovább is fennállhat. Egyesek­nél rövid ideig tartó apnoé (légzésszünet) is tapasztalható a gyerekülésben.

Gon­doskodjunk róla, hogy a gyereket a kór­ház személyzete a hazatérés előtt megfi­gyelje és megvizsgálja a gyerekülésben. Ha a babánál problémák jelentkeznek az autósülésben, használjunk ütközésre bevizsgált, újszülöttnek való autósülést, amelyben a csecsemő inkább fekszik, mint feltámasztva ül, és amely megvédi ütközés esetén anélkül, hogy a lélegzést befolyásolná.

Ha nem tudunk ilyen autó­ülést szerezni, az otthon töltött első két hónapban ne vigyük autózni, főleg ha a babának korábban apnoés rohamai vol­tak. Vagy kérjük meg az orvost, hogy leg­alább egy ideig vizsgálja a légzését, ami­kor a szokásos autóülésben ül. Hasonló lélegzési problémák előfordul­hatnak koraszülött babáknál csecsemő­ülésben vagy babahintában is, ezért ne használjunk ilyeneket az orvos engedé­lye nélkül.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.