Babaápolás

A gyerek 11. havi táplálása: elválasztás a cumisüvegtől

A gyerek 11. havi táplálása: elválasztás a cumisüvegtől

Ha gyerekorvosoktól kérdezik, mikor kell leállni a cumisüvegről, többnyire azt felelik, hogy lehetőleg egyéves, de leg­később másfél éves korra. Ha szülőktől kérdezik, mikor sikerült leállni róla, bi­zony jóval hosszabb időt szoktak meg­adni.

A szülőknek (és gyerekeknek) több okuk is van arra, hogy az orvos által ja­vasolthoz képest hosszabb ideig megmaradjanak a cumisüvegnél: például mert a szülőnek kényelmes, a gyereket meg­nyugtatja, nem lesz mindenki maszatos stb. Ha ehhez hozzávesszük a szülők fá­radtságát és a gyerekek ragaszkodását a megszokotthoz, nem csoda, ha millió­számra vannak két-három éves gyere­kek, akik még cumisüvegből isznak.

Van azonban egy szempont, amire a szakma többsége szeretné felhívni a szü­lők figyelmét

A gyereknek az a legjobb, ha egyéves születésnapjáig vagy nem sok­kal azután leáll a cumisüvegről. Ennek is számos oka van. Elsősorban erre is ugyan­úgy rá lehet szokni, mint a többi csecse­mőkori cselekvésre (amilyen pl. A cumizás, az álomba ringás stb.). Minél hosszabb ideje tart (és minél nagyobb a gyerek), annál nehezebb leszoktatni ró­la. A viszonylag rugalmas egyéves gye­rek leszoktatása gyerekjáték ahhoz a küz­delemhez képest, amit egy akaratos két­évessel meg kell vívni.

Másodsorban ha egy nagyobb kisgye­rek cumisüvegből eszik, fennáll a veszély, hogy elromlik a foga, és nem csak azért, mert már van minek elromlania. A kisba­bákat általában az anyjuk ölében etetik, és a végén elveszik tőlük a cumisüveget, a már járó gyerekek azonban lehetőleg mindenhová magukkal viszik. Ha a gye­rek menet közben iszik, és egész nap a szájában lóg az üveg, az állandóan édes tejben, italban ázó fogat megtámadja a cukor, és ezért könnyen szuvasodhat.

Harmadsorban a cumisüvegből ita­tott totyogók a kelleténél több italt, tejet fogyasztanak, s ha jóllaknak folya­dékkal, nem tudnak eleget enni. Az ilyen kisgyerek nemcsak rossz evő lesz (ami nem csoda, hiszen a pocakja állandóan tele van valamilyen itallal), hanem vita­minhiányos is. Ha az üveg állandóan tele van almalével, a krónikus hasmenés veszélyének is ki van téve.

Jegyezzük meg! Aki a fenti érvek után sem hiszi el, hogy egy-két hónapon belül jó volna átállni a bögrére, az gondolja meg, hogy a gyerek fejlődését is hátráltatja a cu­misüveg állandó markolászása-szopogatása: így csak az egyik kezét tudja játék­ra, felfedezésre használni, emellett teli szájjal beszélni se tud.

Pohárból való ivás

Maga az ismerkedés nem túl nehéz, bár kissé maszatos dolog. Ennél némileg nehezebb feladat rávenni egy gyereket, hogy cumisüveg helyett ezen­túl csak bögréből igyon. Az alább java­solt módszerekkel simábbá lehet tenni az átmenetet:

Helyes időzítés: Nem érdemes akkor kezdeni a leszoktatást, amikor a gyerek beteg, nagyon fáradt, sőt akkor se, ha éhes. Egy nyűgös baba nem fog örömmel részt venni a kísérleteinkben. Nagyobb kimozdulás, bébiszitterváltás és hasonló megrázkódtatás után is várjuk ki az időt, amíg lecsillapszik.

Lassan járj: Hacsak nem akarunk egy csapásra megválni a cumisüvegtől – ez in­kább idősebb tipegőknek és nagycsopor­tosoknak megfelelő, akiknek a közremű­ködésével már számolni lehet -, az átté­rés legcélszerűbb módszere a cumisüveg lassankénti kiiktatása és eközben a bögre bevezetése

Ezt többféleképpen is végre lehet hajtani:

  • Először csak az egyik étkezésnél etes­sük meg cumisüveg helyett bögréből a gyereket. A következő edénycsere előtt várjunk néhány napot, esetleg hetet. Az első csere a déli etetésnél megy a leg­könnyebben. A reggelinél és a vacsoránál nehezebben szoktak belenyugodni.
  • Az üvegbe töltött folyadék (egyéves ko­rig tápszer, efölött hígítatlan tej) mennyi­sége kisebb legyen, mint a gyerek adagja, a különbséget a végén adjuk oda pohár­ból. Fokozatosan csökkentsük az üveg­ből és növeljük a bögréből adott mennyiséget.
  • Először csak az egyik étkezéssel kezd­ve a cumisüvegben ne legyen más, csak víz. A tejet, tápszert, szörpöt tartsuk fenn a bögrének. Így a gyerek hamaro­san rájön, hogy cumisüvegből már nem érdemes innia. Ügyeljünk, hogy ezalatt is elegendő tápszert, tejet vagy más, kal­ciumtartalmú ételt fogyasszon.

Tegyük el szem elől a cumisüveget

Ha nem látja, hátha nem jut eszébe. Ha eltesszük előle (a bögrés etetés közben), talán kevésbé vágyakozik utána. Dugjuk szekrénybe, magas polcra, és végül dob­juk ki, ha már az utolsó étkezésnél is sike­rült megszabadulni tőle. A bögrét viszont tartsuk elöl a lakás különböző pontjain, a hűtőben, konyhapulton, ebédlőaszta­lon, hogy a gyerek szeme előtt legyen.

Legyen érdekes

Szerezzünk be a gye­reknek színes, képes bögrét, amin rajta van a kedvenc állatfigurája, vagy átlátszó poharat, hogy nézegethesse a benne lévő ital kavargását. Figyeljük meg, melyik tetszik neki jobban.

Ne reménykedjünk a tisztaságban

Hacsak nem kiömlésbiztos csőrös bög­réből adunk inni a gyereknek, fel kell rá készülni, hogy sok víz le fog folyni a gyereken, mire meg­tanul bögréből, pohárból inni. Hagy­juk a babát kísérletezni, s míg ő saját kezűleg ügyködik, védjük magunkat, a padlót és a falat, vegyünk kötényt, terítsünk le újságpapírt, konyharuhát, törülközőt. Ne engedjünk a kísértésnek, hogy kivegyük a kezéből, és magunk itassuk meg, nehogy mindent bemasza­toljon. Aki a cumisüveget meg tudta fogni, a bögrével is boldogulni fog.

Érjük be kevesebbel

Mármint mennyi­ségben. Számítani lehet rá, hogy átszok­tatás közben a tejből, tápszerből keve­sebb fog fogyni. Majd ha megtanulta, hogy az egész napi folyadékmennyisé­get bögréből igya meg, ismét többet fog elfogyasztani.

Mutassunk példát

Az ilyen korú kis­gyerekek imádják utánozni a felnőtte­ket (főleg akiket szeretnek). Használjuk ki az utánzási kedvét, igyunk együtt ve­le bögréből (ha van nagyobb testvére, arra is rábízhatjuk a feladatot).

Biztatás

Adjunk dicsérő visszajelzést, valahányszor a bögrét használatba veszi. Tapsoljuk meg, ha felemeli (még ha nem iszik is belőle). Örvendezzünk minden kortynak.

Fő a türelem

Róma sem egy nap alatt épült fel, a cumisüvegről se lehet egyik napról a másikra leszokni. Heteket, ta­lán egy-két hónapot rá kell szánni. Mint a gyereknevelésben annyiszor, az első napok kezdeti nehézségei után kellő következetességgel (tehát ha nem hagyjuk magunkat, és nem adjuk vissza neki a cumisüveget) és türelemmel sok­kal könnyebbé tehetjük az átállást. Akkor sem szabad feladni, ha több idő­re van hozzá szükség, mert a gyerek túl­zottan ragaszkodik a cumisüveghez. Nem az számít, milyen gyorsan érjük el a célt, hanem hogy elérjük.

Még több kedvességgel

Sok kisgyerek­nek a cumisüveg nemcsak táplálékforrást, hanem vigaszt is jelent. Ha korlátozzuk a vele tölthető idejét, készüljünk rá föl, hogy többet kell babusgatnunk, többet kell ját­szanunk vele, tovább akarja hallgatni az esti mesét az ölünkből, kell neki még egy kitömött állatka, hogy jól érezze magát.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.