Veszélyes vagy biztonságos

Röntgenvizsgálat mennyire káros?

 

Wilhelm Röntgen német fizikus több mint száz éve fedezte fel a róla elneve­zett sugárzást, amely forradalmasította az or­vostudományt, lehetőséget adva különböző diagnosztikai célú vizsgálatokra. Némi aggo­dalomra adhatnak okot azok a jelentések, amelyek szerint összefüggés mutatható ki a röntgensugárzásnak való kitettség és a rákos daganatok gyakorisága között, az orvosok azonban azt mondják, a megfelelő óvintézke­dések betartása esetén nincs mitől tartani.

Miről is van szó?

A röntgenvizsgálat során a sugarak áthatol­nak a test szövetein, majd egy különlegesen érzékeny filmen fogják fel őket. Ha testünk belsejében valami – a leggyakrabban egy csont – a sugárzás útjában áll, annak képe megjelenik a filmen. Az így készült felvétel többféle célt szolgálhat, a tüdőgyulladás ki­mutatásától kezdve egészen annak megállapí­tásáig, hogy van-e szükség fémszegecsekre egy törött csont rögzítéséhez. A sugárzást elnyelő, szájon át, beöntés vagy injekció formájában beadott kontrasztanyag alkalma­zásával a röntgenvizsgálat a patkóbélben kialakult daganat vagy, mondjuk, a nyaki verőérszűkület kimutatására is alkalmas.

A röntgenvizsgálat során alkalmazott sugárzás általában igen csekély mennyiségű. Az elmúlt 50 évben a fejlesztéseknek köszön­hetően az átlagos sugárdózis csaknem 90%-kal csökkent. 1930-ban pl. egy mellkas­röntgen során a testet 160 millirad (mrad) sugárterhelés érte; ma már ugyanez a vizsgá­lat kevesebb mint 20 mrad terhelést okoz. A szakértők szerint még egyszeri 5000 mrad sugárterhelésnek sincs káros hatása.

A baj csak az, hogy a sugárterhelés hatásai összeadódnak, és életünkben korántsem csak a röntgenvizsgálatok során ér bennünket ionizáló sugárzás. A földből, a légkörből, a saját testünkből és a világűrből évente mintegy 360 mrad-nyi sugárzás éri szervezetünket. A terhelésnek csupán 15-20%-a szár­mazik mesterséges forrásokból, pl. röntgen­vizsgálatból vagy radioterápiából. A sugárzás olyan genetikai változásokat idézhet elő a sejtjeinkben, amelyek rákos daganatok kifej­lődéséhez vezetnek. Készítsünk feljegyzést a rólunk készített röntgenvizsgálatokról, és arról, hogy hol tárolják ezeket a felvételeket.

A sugárterhelés csökkentése

Szerencsére az orvosok tisztában vannak a túlzott sugárterhelés veszélyeivel, így nem ve­tik alá pácienseiket szükségtelen röntgenvizs­gálatoknak. A számítógépes tomográfia (CT) és az átvilágítás szintén röntgensugarakkal, míg a mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) és az ultrahangos vizsgálat nem ionizáló su­garakkal történik, ezért nem is okoz a rönt­gensugárzáshoz hasonló elváltozásokat. Az új digitális röntgenrendszerekkel végzett vizsgá­latok kisebb sugárterheléssel járnak, mivel általában ezeket nem kell megismételni.

Noha tanácsos mérsékelni a röntgensu­gár-terhelést, nem árt megfelelő szempontból kezelni a kérdést. Mivel viszonylag csekély kockázatról van szó, valószínű, hogy e hát­rányt messze felülmúlják az orvosi vagy fog­orvosi röntgenvizsgálat kínálta előnyök.

Vigyázat! A terhesség alatt – főleg az első három hónapban -kerüljük a nem feltétlenül szükséges röntgenvizsgá­latokat. Ha mégis szükség van rá, tájékoztassuk a ra­diológust terhességünkről, és ügyeljünk rá, hogy a hasunkat ólomköténnyel takarják le.
Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.