Mik a vesedaganat tünetei? Hogyan kezelhető?
A vesedaganatok aránylag ritkák, a daganatos betegek 2-3%-át teszik ki. Kialakulásukban exogén (szervezeten kívüli) okok, például: dohányzás játszhat szerepet, mások endogén (szervezeten belüli) okokat feltételeznek, de egyértelműen biztos etiológiai (kóroki) tényező nem ismert.
Esetleges genetikai faktorokat feltételez az a tény, hogy Európában a megbetegedés előfordulási aránya sokkal magasabb, mint Ázsiában vagy Afrikában. A betegség európai incidenciája 12,2/100 000. Ez az adat jól korrelál a magyarországi műtéti statisztikákkal, hazánkban évente közel 1000 veseeltávolítás történik tumor miatt. Ha a vesetumort előrehaladott stádiumban (távoli metasztázisok, érbe-törés, lokális ráterjedés a környező szervekre) kórismézik, az öt éves túlélés igen szerény, a 10%-ot is alig éri el, míg a korai tünet- és áttétmentes periódusban felfedezett és helyesen kezelt vesetumoros betegek 90%-a megérheti az öt évet, jelentős részük a teljes gyógyulásban bízhat.
Kiknek kell fokozottan ügyelniük?
Legrosszabb a prognózisa azoknak a betegnek, akiknél csontmetasztázist (csontáttétet) kórisméznek, ezek a diagnózis felállítását követően alig élnek egy évet. Akiknél a vesetumort korai stádiumban fedezik fel, hosszabb-rövid időszak után visszanyerhetik munkaképességüket, akár teljes életet is élhetnek. A megbetegedés népegészségügyi jelentősége az, hogy az új betegek kétharmad része aktív életkorban jelentkezik, s ezeknek a fele nem tér vissza eredeti munkakörébe.
Mik lehetnek a vesetumor tünetei?
A vesetumorok klasszikus tüneteit minden tankönyv megemlíti. A vérvizelés, a deréktáji fájdalom és a tapintható daganat azonban együttesen csak igen ritkán jelentkezik. Ha ezek a tünetek együttesen viszik orvoshoz a beteget, akkor már általában előrehaladott stádiumban kórismézik a folyamatot. A vesedaganatok sokszor egyetlen, legelőször jelentkező tünete a vérvizelés, mely különböző mérvű lehet, s azt jelenti, hogy a vese rendeltetésszerű működését végző szövetállományból kiinduló folyamat betört a vese üregrendszerébe. Ha a vérzés nagyfokú, el is zárhatja a vesevezetéket, s kőkolikához hasonló fájdalmat okoz.
Milyen tüneteknél érdemes egyből orvoshoz fordulni?
A vesedaganat az előbb említett kólikaszerű görcsökön kívül esetleg feszülő deréktáji fájdalmat is okozhat, ha a megnagyobbodott vesetumor feszíti a vese tokját. Sovány embereken, főleg az alsó pólusra lokalizálódó daganatok tapinthatóak is, ez mindenképp a folyamat előrehaladottságát jelenti. Nem gyakori tünet a láz, mely tumorszéteséssel magyarázható. Ritkábban jelentkező tünet a néha hevenyen kialakuló herevisszértágulat vagy a nagyajkakon megjelenő tágult vénás hálózat. Máskor hipertónia, gyengeség, étvágytalanság, nagyfokú fogyás, esetleg a nyakon tapintható nyirokcsomó vagy valamely hosszú csöves csont patológiás törése viheti orvoshoz a beteget. Általában ha ezek a tünetek akár egyenként akár együttesen jelentkeznek, mindenképp rossz prognózist jelentenek. A tüdőben, májban vagy agyban jelentkező áttétek esetén a folyamat általában inoperábilis (már nem operálható).
- A libidó csökkenése és okai
- A szexuális fejlődés visszamaradásának okai
- Vizelési panaszok okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Miért alakulhat ki vesetumor?
A vesetumorok kialakulásának oka ismeretlen, megelőzésére módszer nincs. A vesetumorok esetében egyértelmű, hogy a tünetek jelentkezésekor általában a folyamat előrehaladott vagy legalábbis olyan kitérjedtségű, amikor már nem lehet a teljes siker reményében felvenni a kór elleni küzdelmet. Nem tudjuk, hogy a vesedaganatok milyen gyorsan növekednek, de a kezelést elutasító néhány beteg megfigyelése alapján elképzelhető, hogy a klinikai tünetmentes stádium akár több évig is tarthat. Ha egy vesetumoros folyamatot sikerül még a klinikai tünetek jelentkezése előtt felfedni, akkor esély van a beteg teljes meggyógyítására.
Visszatekintés
Mi lehet a megoldás vesetumor esetén?
A vesetumoros beteg egyetlen reménye a gyógyulásra, ha sikerül megműteni. Az előrehaladott esetekben alkalmazott kemoterápia általában csak 25-35%-ban hoz javulást. A műtött betegeket szorosan kell követni.
A kialakult távoli áttétek részben sebészi, részben kemoterápiás módszerekkel kezelhetőek. A visszaeső betegek prognózisa kedvezőtlen, alig 30%-uknak van reménye az ötéves túlélésre.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.