• szürkehályog

Szürkehályog tünetei (katarakta)

Szürkehályog (katarakta) esetén a lencsék ho­mályossá, opálossá válnak, és zavarják az éles látást. A nyugati országokban a szürkehályog leggyakoribb oka az öregedés: az életkor előre­haladtával a lencsét alkotó rostok károsodnak. 65 éves kor felett a népesség 75%-át érinti.

Általában mindkét szemen jelentkezik, de az egyiken súlyosabbak a tünetek. A lencserostok elváltozásai nem fordíthatóak vissza, de a szür­kehályog ritkán okoz teljes vakságot. Még a leg­súlyosabb esetekben is képes a beteg fényt és ár­nyékot egymástól megkülönböztetni.

Tünetek és jelek

A jellemző tünetek az alábbiak:

• homályos látás, látászavar, fokozatos látásvesztés;
• a tárgyak körvonalai életlenek, elmosódnak;
• a színlátás romlik, a tárgyak színei tompábbaknak látszanak

Egyoldali szürkehályog esetén nehézségeink lehetnek a távolságok megítélésében. A szemüveges szürkehályog-betegeknél gyakran változhat a szemüveglencsék dioptriaszáma.

A szemlencse hosszúkás, rostos sejtekből áll. E sejtek fehérje-anyagcseréje szürke-hályognál megváltozik, és a normálisan átlátszó szemlencse homályossá, opálossá válik. A lencsék átlátszósága a látás szem­pontjából alapvető, hiszen ha bármilyen homály állja el a fény útját, a látás minden­képpen zavart szenved.

A szürkehályog okai

A szürkehályogok többsége egyszerűen az öregedési folyamat része; a legtöbb beteg a 65 év felettiek közül kerül ki.

Lehetnek azonban más okai is, többek között ezek:

• cukorbetegség – a diabétesz okozhat szemészeti szövődményeket. Minden szürkehályogos beteg vér- és vizeletcu­kor-szintjét meghatározzák amiatt, hogy nem áll-e a háttérben cukorbeteg­ség;
• rubeóla – a terhesség során elszenvedett rubeólafertőzés magzati szürkehályogot okozhat;
• szemsérülések;
• túlzottan erős napfénynek való tartós ki­tétel;
• ionizáló sugárzások, röntgensugárzás;
• hosszan tartó szteroidkezelés;
• dohányzás.

A diagnózis módja

A szürkehályog általában az egyik szemet érinti; ekkor a beteg igen jól észleli látás­zavarát, hiszen a két szem látásélessége el­térő. Ha a szemész vagy az optometrikus szürkehályogra gyanakszik, oftalmoszkópos vizsgálatot végez. Az optometrikus réslámpát is használ; szemcsepp segítsé­gével kitágítja a pupillát, hogy alaposab­ban meg tudja vizsgálni a szem állapotát.

A szürkehályog kezelése

A szürkehályog akkor kezelhető, ha már súlyosabb tüneteket okoz, és zavarja a nor­mális életvitelt. Ez persze egyénileg elté­rő lehet. Egy 50 éves teherautó-sofőrnek már az enyhébb szürkehályogja is kezelendő, míg egy 80 éves idős ember, aki már keveset olvas, kevésbé van érintve még az előreha­ladott szürkehályogtól is.

Újabb technika a lencse-emulzifikáció, amikor a szaruhártyán és a szemlencse zsákján kisméretű bemetszést ejtenek. A lencsét ultrahangos módszerrel eltörik, és kiemelik. A mesterséges lencsét behe­lyezik a lencsezsákba. A műtét legtöbbször helyi érzéstelení­tésben történik, és egynapos eljárás. A műtét után tévézéshez és autóvezetés­hez szemüveget kell használni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.