• ájulás
• sokk

Mi a különbség a sokk és az ájulás között?

Mindkettő a vérkeringés akut elégtelenségét (hipotenzió és hipovolaemia) jelenti, de a sokk súlyos, életveszélyes állapot, ami azonnali kezelést igényel, a kollapszus viszont enyhébb, fektetésre általában magától is elmúló keringési zavart jelent.

Különböző elnevezéseket (kollapszus, syncope, sokk) használnak az akut, általános keringési elégtelenség megjelölésére. A kollapszus elnevezést a rövid ideig tartó, fektetésre spontán is megszűnő, nyom nélkül elmúló állapot megnevezésére használjuk. A kollapszus oka az agy vérátáramlásának átme­neti csökkenése, amit a vérnyomás mintegy 60 Hgmm alá történő esése vált ki.

Ájulást kiváltó okok

A kiváltó okot tekintve két állapotot sorolunk ide, éspedig az orthostatikus kollapszust, és a pszihogén kollapszust, amit egyszerű ájulásnak, vasovagalis kollapszusnak, vagy syncopenak is neveznek. Az orthostatikus kollapszusról már volt szó, az utóbbi pedig vasolabilis egyénekben támadhat váratlan izgalom, különböző érzelmi reakciók, hosszas, mozdulatlan állás, undort keltő szag vagy látvány, fizikai és szellemi kimerültség, éhezés, zárt helyiségben páratelt, elhasznált levegő hatására.

Ájulás tünetei

Tünetei az eszmélet­vesztés, sápadtság, alig tapintható pulzus, alacsony vérnyomás. Bármi váltja ki az ájulást, csak akkor múlik el nyom nélkül, hogyha vízszintes helyzetbe fektetjük az egyént, s így gyorsan rendeződik az agy vérátáramlása. Különben maradandó agyi anoxiás károsodás keletkezhet.

Megjegyzendő, hogy a hirtelen eszméletvesztést követő elesés akár súlyos sérüléseket (csonttörések, koponyasérülések stb.) okozhat. Veszélyes munkahelyen (pl. magas állványon), vagy autóvezetés közben fellépő ájulásnak halálos kimenetele is lehet.

Speciális esetet képez a hipoxiás ájulás, amely akut hipoxia hatására alakul ki. Példaként az 5000-6000 m magasságot meghaladó hegymászókat szokás említeni. Szédülés, sápadtság, verejtékezés és bradycardia előzi meg az ájulást, ami fektetésre és oxigén belélegeztetésre megszűnik. Újabban hasz­nálják az úgynevezett túlnyomásos zsákot is.

Túlnyomásos zsák, vizsgálatok

Ennek az a lényege, hogy az egyént légmentesen zárható zsákba helyezik, amelybe levegőt pumpálnak ad­dig, amíg a zsákon belüli légnyomás megközelíti a tengerszinten mérhető értéket. A páciens állapota egy-két órán belül rendeződik. Érdekes, hogy a barokamrában végzett kísérletek szerint a vér adrenalin szintje akár a nyolcszorosára is emelkedhet a hipoxia hatására, miközben az artériás nyomás 40 Hgmm-re, a pulzusszám pedig 44/percre csökken. A változatlan noradrenalin koncentráció a szimpato-adrenalis szabályozó mechanizmus disszociációjára utal. Ezért nem jön létre olyan presszorválasz, ami kivédhetné az ájulást.

Sokkos állapot és jellemzői

Soknak nevezzük azt az állapotot, amelyben a vérkeringés nem tudja kielégíteni a sejtek oxigén- és anyagcsereigényeit, ezért súlyos, maradandó következményekkel járhat, sőt az életfontosságú szervek károsodása miatt halálos kimenetelű lehet. A sokkos állapot jellemzői a szapora, nehezen ta­pintható pulzus, sápadt, szürke bőr, aprócseppes verejtékezés, szapora, felüle­tes légzés, szomjúság érzet, alacsony vérnyomás, eszméletvesztés. Ez az álla­pot spontán nem múlik el, tehát gyógykezelést igényel.

Sokk okai

A sokknak többféle oka lehet, amelyek különbözőképpen csökkentik a vérkeringés három meghatározó paraméterét (vérnyomás, keringő vérmennyi­ség, perifériás ellenállás). Cardiogen sokk esetében a károsodott szívműködés nem képes fenntartani a vérnyomást és a perctérfogatot. Oligaemiás sokk esetében a keringő vérmennyiség csökkenése az elsődleges: vérveszteség, nagyfokú só- és vízveszteség. Vasoregulációs sokkban a perifáriás ellenállás csökkenése indítja el a kórkép kialakulását. A sokk kezelésében a kiváltó ok specifikus terápiája mellett a haemodinamikai paraméterek helyreállítása a cél.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.