Vészhelyzet

Teendők sokkhatás esetén, a sokk lehetséges okai

Az orvosi értelemben vett sokk nem azonos az érzelmi megrázkódtatás nyomán fellépő lelki sokkal. Előbbi életveszélyes állapot, mert a keringési rendszer nem tud megfelelő mennyiségű oxigéndús vért juttatni a szívhez és az agyhoz. Előidézheti nagyarányú vérveszteség, súlyos égési sérülés, hányás vagy hasmenés miatti folyadékvesztés, allergiás roham és szívelégtelenség is.

Tünetek

Minél súlyosabb a keringési elégtelenség, annál hevesebbek a tünetek. Ha a sérült sok vért veszít, tüstént gyanakodjunk fizikai sokkra. Az alábbi tünetek is erre az állapotra utalhatnak.

  • A beteg szomjúságot érez.
  • A keringés összeomlása, illetve a nagymértékű vérveszteség hatására a bőr szürkéskék lesz. Nyomjuk meg a bőrt, majd engedjük el. Árulkodó jel, ha az egészséges bőrszín csak lassan vagy egyálta­lán nem tér vissza.
  • A beteg elerőtlenedik és szédül, esetleg émelygés, hányinger tör rá, hány.
  • A légzés szapora, de felületes.
  • Ha az összes vér fele (felnőtteknél mintegy három liter) távozik, a csuklónál nem tapintható ki a pulzus
  • Az érverés gyors, és egyre gyengül.
  • A beteg erősen verítékezik, bőre hideg, nyirkos.
  • Nyugtalanság, erőszakosság, melynek oka, hogy az agy nem kap elegendő oxigént. Önkéntelen ásítozás, levegő után kapkodás (a szervezet igyekszik oxigénhez jutni). Ha a test minden tartaléka kimerül, ájulás következik be, s végül megáll a szív.

Belső vérzés

Súlyos belső vérzés alakulhat ki, ha a testet erőhatás éri, ám a bőr nem szakad föl. Ugyanakkor külső hatás nélkül is felléphet, amikor például egy elhanyagolt gyomorfekély vérezni kezd. Íme az intő jelek.

  • Látható sérülés nincs, mégis a fenti tüneteket tapasztaljuk.
  • Bevérzés jelenik meg a bőrön, ahol a ruha anyaga belenyomódott. A duzzanat növekedésével egyre csúnyább és kiterjedtebb lesz.
  • A beteg úgy érzi, mintha a felgyülemlett folyadék szétfeszítené a hasát vagy a mellkasát.
  • Vér szivárog a testnyílásokból.
  • A sérülés után bizonyos idővel a beteg összeesik, eszméletét veszti.

A vérzés jellege és lehetséges okai

Fül, orr

A fülből szivárgó élénkvörös, friss vér a külső fül vagy a dobhártya sérülését jelezheti. Az orrból csorgó élénkvörös, friss vér forrása megrepedt ér lehet. Ha a fülből vagy az orrból híg, sárgás, savós vér jön, komoly fejsérülésre kell gyanakodnunk (a folyadék az agyburokból, a vér a fül vagy az orr belsejéből származik).

Száj

Amennyiben a felköhögött vér élénkvörös, habos, tüdővérzéssel kell számolni. Ezzel szemben a kávézacchoz hasonló, sötétvörös vér a tápcsatornából származik.

Végbélnyílás

Az élénkvörös, friss vér a belek alsóbb szakaszából (a vastagbélből, végbélből) jöhet, míg a sötét, véres, szurokszerű széklet a tápcsatorna felsőbb részéből (a gyomorból) származhat.

Húgycső nyílás

A vese, a húgyvezeték, a hólyag vagy a húgycső bevérzésére utalhat a vöröses vizelet, mely esetleg vérrögöket is tartalmaz.

Hüvelybemenet

A friss vagy sötétvörös vér általában a menstruáció jele, ugyanakkor fertőzés, vetélés, szülés, erőszakos közösülés nyomán is felléphet ilyen vérzés.

Segítség! Sokk gyanúja ese­tén hívjuk a mentőket. Ha nem magunk vagyunk, kérjünk meg valakit, hogy telefonáljon, így mi elláthatjuk a sérültet, beteget.
Ne habozz! A sokk életveszé­lyes! Amennyiben a fent leírt tünetek bármelyikét észleljük – akkor is, ha nincs látható sérü­lés -, gyanakodjunk sokkra.
Csak óvatosan! A sokkos beteg sérült lábát fel kell polcol­ni, kivéve, ha valamelyik szem­mel láthatóan eltört: ekkor csak az ép lábat emeljük föl!

Teendők:

  1. Lássuk el! Nézzük meg, mi váltotta ki a sokkos álla­potot. Ha erősen vérző sebet látunk, tegyünk rá nyomó­kötést. Az égési sérülést hűtsük le. A károsodott testrészt emeljük föl, és tartsuk a szívnél magasabban.sokk
  2. Fektessük le! Nyugtassuk meg a sérültet, és kérjük meg, hogy ne mocorogjon. Fektessük szőnyegre vagy plédre, paplanra. A feje maradjon alacsonyan, ne tegyünk alá semmit, a lábát viszont polcoljuk alá (pl. székkel), hogy magasabban legyen a szívnél.
  3. Lazítsuk meg a ruházatot! A szűk ruha elszorítja az ereket. Ilyenkor lazítsuk meg a ruhadarabokat a nyaknál, a mellen és a derékon.
  4. Tartsuk melegen! Takarjuk be a sérültet pokróccal vagy kábátokkal. Fontos, hogy ne melegvizes palack­kal vagy fűtőpárnával melegítsük!
  5. Hívjunk segítséget! Riasszuk a mentőket. Tájékoz­tassuk a mentésirányítót, hogy sokk gyanúja áll fenn. Számoljunk be minél részletesebben a feltételezett okról.sokk
  6. Figyeljük meg! A mentők kiérkezéséig rendszeresen ellen­őrizzük, hogy eszméleté­nél van-e a sérült, több­ször vizsgáljuk meg a légzését és pulzusát, vegyük tekintet­be az esetleges változá­sokat. Ha szomjas, ned­vesítsük be az ajkát tiszta, vizes ruhával.

Vigyázz!

  • A sérültet nem szabad közvetlen (sugárzó) hő hatá­sának kitenni! A melegítés célja épp az, hogy biztosít­suk a létfontosságú szervek vérellátását, ám ha meleg vizes palackot vagy elektromos fűtőpárnát teszünk a bőrére, a vér a testfelszínre áramlik, ahelyett, hogy a test belsejében maradna.
  • Ne adjunk a sérültnek sem ételt, sem italt, mert lehet, hogy a kórházi kezelés alatt altatni fogják.
  • Ha a sérült eszméletét veszti, tegyük szabaddá a légutat, és ellenőrizzük, hogy van-e légzése. Készüljünk fel az újraélesztés megkezdésére.

Mi a különbség sokk és sokk között?

Az orvosi értelemben vett sokkot a keringés súlyos elégtelensége vagy összeomlása váltja ki. A pszi­chés sokk ettől gyökeresen különbözik. Általában valamilyen trauma (pl. haláleset) nyomán követ­kezik be. A kínzó feszültségnek számtalan tünete lehet: például alvászavar, nyugtalanság, koncent­rációs zavar. A lelki sokk testi tünetekben is meg­nyilvánulhat, például hasmenés, izzadékonyság vagy akár hányás formájában.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.