Hogyan végezzünk cardio edzést?
Szív- és érrendszerünk, valamint légzőszerveink állapota javulásának az alább felsoroltak lehetnek a következményei:
- Megnövekedett oxigénfelvétel
- Alacsonyabb pulzusszám és vérnyomás
- Magasabb hajszálérsűrűség a vázizomban
- A testzsír arány és az hasi zsír csökkenése
- A HDL (jó) koleszterin szintjének megemelkedése
- Az összkoleszterin-szint csökkenése
- Csökkent inzulinszükséglet
- Alacsonyabb megbetegedési és halálozási ráta
A cardio-fitness alapelve nagyon egyszerű:
Ritmusos, aerob típusú mozgások, melyben a főbb izomcsoportok: például a combfeszítő izom (quadriceps) combhajlító izom (hamstrings) stb. vesznek részt. A szívnek gyorsabban és erősebben kell vernie, hogy az oxigént ezekhez az izomcsoportokhoz elszállítsa. Ennek eredményeképpen, nem csak az izmok, hanem a szív és az érrendszer is dolgozik. Más szavakkal úgy mondhatnánk, hogy a cardio-edzés folyamán a szív és érrendszer úgy reagál valamilyen külső terhelésre, hogy megnöveli az elérhető oxigén mennyiségét.
Cardio típusú mozgásformák például a futás, evezés, úszás, jogging, biciklizés, gyors gyaloglás. Röviden tehát ezek a főbb izomcsoportokat megmozgató, viszonylag hosszabb ideig tartó, közepes intenzitású gyakorlatok. A cardio típusú mozgáshoz értelemszerűen, főleg a fent említett aerob, l-es típusú (lassú) izmok szükségesek.
Pulzusszám cardio edzésnél
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan lehet, ezen gyakorlatok megfelelő intenzitását kiszámolni, előbb nézzük meg, hogyan számoljuk ki a maximális pulzusszámot.
Maximális pulzusszám = 2069 – (0.67 * életkor)
- „Erősítő” edzéstípus – mit jelent és mi a hatása?
- Tíz ok, amiért érdemes mozogni
- Testmozgás kérései
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Egy 30 éves embernél például a maximális pulzusszám:
2069 – (0.67 x 30) = 186.8.
Erre a mutatóra lehet alapozni az edzés intenzitását. Általában a pulzusszám 70%-85% közötti, 20-60 percig tartó, legalább heti háromszori edzés a leginkább ajánlott.
A pulzusmérő készülékek is nagyon hasznosak lehetnek, hiszen edzés közben lehetőség van rá, hogy ellenőrizzük a pulzusszámot és figyelemmel kövessük, hogy megfelelő intenzitással edzünk-e.
Szükséges egy alapedzettség?
Igen! Ahhoz, hogy képesek legyünk a megfelelő intenzitással edzeni, rendelkeznünk kell legalább alapszintű edzettséggel. Alap állóképesség híján nem valószínű, hogy rögtön hosszabb ideig követhető az adott iram, ezért érdemes az edzések intenzitását fokozatosan felépíteni.
Testünk az életkor előrehaladtával egyre lassabban képes növelni fittségét. Egy edzésprogram elején inkább a ráfordított időt, semmint az intenzitást ajánlott növelni. Az első 4-6 héten, csak 1-2 hetente 5-10 perces edzésidő-növelés tűnik reálisnak. Miután már több mint egy hónapja tart az edzésprogram, mind a gyakoriság, mind a ráfordított idő és az intenzitás is növelhető a következő 4-8 hónap folyamán. A fizikailag nem jó állapotban lévő vagy idősebb embereknél még ennél is hosszabb időtartam ajánlott.
Cardio edzés intenzitásának mérése
Egy aerob típusú edzés intenzitását nagyon egyszerűen, de hatékonyan lemérhetjük az ún. beszédteszttel. Ha mozgás közben az ember tud beszélni, anélkül, hogy levegő után kapkodna, akkor megfelelő az intenzitás. Ha beszéd közben „elfogy a szusz”, akkor csökkenteni kell az intenzitást, viszont, ha semmi erőfeszítésünkbe sem kerül a beszéd, akkor lehet, hogy túl könnyű a gyakorlat.
- Az intenzitás mérésének másik módszere az ún. Borg-skála: mely az „érzékelt erőfeszítést” méri és melynek mérőszámai 6-tól 20-ig terjednek, ahol 6 a nagyon könnyű gyakorlatot, 20 a maximális erőfeszítést jelzi. Egy cardio-edzés alatt ajánlott erőfeszítés mértéke a középérték körül, 12-16 között van.
- Egy másik műszer a lépésszámláló. Ez nem az intenzitást, hanem az aktivitást méri. Egy edzés alatt kb. 4000 lépést ajánlott megtenni. (Az ember ajánlott napi lépésadagja kb. 10 000 lépés.) Ez egy nagyszerű, de egyszerű, könnyen használható kis készülék. Általában a csípő körül, az övre vagy a zsebre lehet rögzíteni.
Minden egyes lépést megmér és összeszámol. Javasolt a nagyon kevés vagy semmilyen mozgást nem végzők, illetve a fogyókúrázók számára, akik növelni szeretnék aktivitásuk mértékét, mivel ennek segítségével önellenőrzést végezhetnek.
Összegzésképpen
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.