Fájdalom enyhítése

Masszázs mint terápia

A masszázs egyike azoknak az ősi, nagyon hatékony érintésterápiáknak, amelyeket a nyugati világ egé­szen mostanáig elfeledett. Akár relaxációs módszerként, akár összetett méregtelenítő eljárásként alkalmazzuk, nagyon sok bajra hoz megoldást, beleértve a fájdalom­csillapítást is. Ezért egyre szélesebb körben használják mindenütt a világon.

Masszázs alapja

A masszázs hatékonysága a véráram stimulálásban, az idegek és izmok lazításában, valamint a „törődnek velem” érzés lélektani előnyeiben rejlik. Az erőteljes moz­dulatokkal dolgozó svéd masszázstól kezdve rengeteg vál­tozat létezik egészen az olyan gyengéd mozdulatokat használó technikáig, amelynél szinte észre sem vesszük, hogy masszíroznak bennünket.

Nemcsak az egész testet lehet masszírozni, hanem egy kisebb testfelületet, például a vállat és a nyakat is. Az a leghatékonyabb masszázs, ha az egész hátat megdolgozzak. Az alsó képsorozaton a leg­fontosabb fogásokat mutatjuk be, ezeket tanítják a veze­tő masszázsiskolákban. Bármilyen életkorban, bármilyen nemű páciensen hatásosan alkalmazhatók, beleértve a csecsemőket és kisgyermekeket is.

A masszírozandó személy feküdjön le egy kényel­mes, de szilárd felületen, meleg szobában. Jó ötet, ha tartunk a kezünk ügyében néhány nagyméretű törül­közőt, hogy letakarjuk a pácienst, nehogy fázzon a ke­zelés alatt. A masszőr használjon semleges olajat a masszírozáshoz, hogy a keze könnyedén csússzon a páciens bőrén (sokféle masszázsolaj közül választhatunk).

Mire jó a masszázs?

A masszázs hatékony módszer a fejfájás, a migrén, a depresszió, a szem kifáradása, az orrmelléküreg-gyul­ladás, a nyakfájás, a hátfájás, a köhögés, a hörghurut, a mellhártyagyulladás, a tüdőtágulás, az asztma, a ko­szorúér-betegség, a keringési problémák, a gyomorfájás, a székrekedés, a gurdélygyulladás, az izom- és ínfájda­lom, a nyáktömlőgyulladás, a kéztőalagút-tünetegyüttes, a lábfej- és bokafájdalom, a köszvény, az ízületi gyulladás, a csontritkulás, a Bechterew-kór, az ekcéma és a bőrgyulladás, a pikkelysömör, a terhességi és szülési fájdalom, valamint a rák okozta fájdalom enyhítésére.

Néhány alapvető masszázstechnika

  • Tenyérrel végzett „effleurage” masszí­rozás (a francia kifejezés könnyed érintést jelent): a masszírozás elején és végén alkalmazzák. Az olaj felvitele után helyezzük a két tenyerünket a páciens bőrére a megmasszírozandó testrészére, majd lassú és ritmikus mozdulatokkal, könnyed nyomással mozgassuk kezünket.. Fokozatosan növeljük a nyomást, különö­sen akkor, amikor a szív felé haladunk. Ujjainkat zárjuk össze, ujj hegyeinket pe­dig tartsuk el egy kissé a bőrfelülettől.
  • Hüvelykujjal végzett „ effleurage” masszírozás: a kötött és feszült izmok ellazítására használjuk azokon a területe­ken, ahol a csontok közel vannak a felü­lethez. Mindkét kezünk hüvelykujjával nagyon rövid, körkörös mozdulatokkal dolgozzunk, egyszerre csak nagyon kis izomfelületre összpontosítsunk. Mindaddig dolgozzunk váltott hüvelykujjal, amíg azt nem érezzük, hogy a szövetek ellazulnak. Adjunk bele egy kicsit több nyomóerőt, mint a tenyérrel végzett masszírozásnál.
  • Gyúrás (petrissage): ujjbegyünket hasz­nálva szorító, dagasztó mozdulatokkal lazítsuk fel az összecsomósodott izomros­tokat. Markoljuk meg az izmot, az egyik kezünk hüvelykujja és a másik kezünk ujjai között nyomjuk össze, és emeljük meg. Miután megragadtuk és megcsavar­tuk az izomszövetet, engedjük vissza, majd ismételten emeljük meg egy újabb összenyomáshoz. Ujjainkat ne csúsztassuk a bőrön, de ne is markoljunk mélyen a szövetekbe.
  • Dagasztás: olyan nagy felületek átgyú­rására alkalmazzuk, ahol nincs közvetle­nül csont a lágy szövetek alatt, például a csípő és a comb területén. Az egyik ke­zünkkel markoljuk fel az izmot, tegyük át a másik kezünkbe, majd markoljunk a húsba a következő területen. így ismé­teljük egyenletesen., ritmikusan a mozgás­sort, mintha kenyértésztát gyúrnánk. Összeszorított ujjakkal dolgozzunk, ne túl erős nyomással. A technika egyszerre lazítja és erősíti a testet.
  • Ütögető masszírozás: az ütögetés ser­kenti a bőr vérkeringését, és ingerli az idegvégződéseket. Kiváló izomtónus-nö­velő hatású masszírozási forma. Ujjain­kat tartsuk összezárva, és a két tenyerünk élével felváltva ütögessük a bőrfelületet. Csuklónkat tartsuk lazán, miközben ke­zünk gyorsan fel-le emelkedik. Néhány percig végezzük a gyakorlatot, szabályos és egyenletes mozgással. Ne vigyünk túl sok erőt az ütésekbe.
  • Behajlított tenyérrel végzett ütögetés („köpölymasszázs”): csésze alakban haj­lítsuk be tenyerünket, mintha egy kis lab­dát tartanánk kezünkben. Ütögessük úgy a bőrfelületet, miközben csuklónk szinte mozdulatlan marad, és az egész alkarunk mozog fel-alá. Szorítsuk össze az ujjain­kat, hogy az érintett testfelületen apró vá­kuumot keltsünk (olyan hangja lesz, mint a patadobogásnak), hatására vér áramlik a bőrfelületre, s ez élénkítő hatású. Néhány percig folytassuk a masszázst.

Nyirokmasszázs

Bizonyos természetgyógyászok nyi­rokmasszázst alkalmaznak a nyi­rokrendszernek, az immunrendszer eme fontos tagjának méregteleníté­sére. A terapeuta a nyaki nyirokmi­rigyekkel (helyesen: nyirokcsomók­kal) kezdi a masszírozást, és a nyirokfolyadékot óvatosan addig masszírozza, míg a duzzanat meg nem szűnik. Biztonságos, egyszerű, gyakran mégis drámaian hatásos módszer, különösen a fájdalmasan megduzzadt nyirok­csomók kezelésére.

A masszázs lehet lazító és élénkítő hatású, akár egyszerre is. Saját magunk masszírozása is kivitelez­hető, de jobb, ha valaki más végzi a masszázst.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.