• könny
• tünetek

Könnycsatorna elzáródás tünetei és okai

A könny a könnymirigyben és a kötőhártyákban található járulékos kis könny mirigyekben termelődik. A könny mirigy a szem külső szélénél helyezkedik el a csontos szemgödörben. A különböző összetételű könnyfrakciók ezután összekeverednek, majd a pislogás során a könny a könnypontokhoz kerül. A szem belső zugához közel eső, a szemhéj szélén található alsó és felső könnypontokon keresztül a könnycsövecskékbe jut, melyek a szem­héjszéllel párhuzamosan futnak, majd a kettő egy közös csatornácskába, ez pedig a könnytömlőbe torkollik.

A könnytömlő elhelyezkedése

A könnytömlő az orrhát és a szem között helyezkedik el, normál esetben nem látható. Innen a könny vezetéken keresztül a könny az orr alsó részébe.

Az újszülöttek egyötödénél a születés utáni hetekben-hónapokban a szem könnyezése, váladékozása jelentkezik. A prob­léma valódi oka tulajdonképpen az, hogy a könnycsatorna az át­lagostól később válik átjárhatóvá. Normál körülmények között a fogantatás utáni 8. hónapban a könnycsatorna átjárhatóvá válik, a könny a szemből akadály nélkül lejuthat az orrüregbe. Ez azon­ban számos újszülöttnél kicsit később következik be, egy éves korra 90%-ban magától megoldódik, addig azonban állandó pa­naszt okozhat.

A könny mint védőrendszer

A könny a szem külső részének, a szaruhártyának és a kötőhártyának a kiszáradását akadályozza meg, a rendszeres pislo­gással a szemhéjak és szempillák pedig újra és újra bevonják könny­filmmel a szem külső burkait. Ez a könnyfilm azonban nemcsak nedvesít, hanem antitesteket, enzimeket is tartalmaz, ami a szemfelszínre kerülő baktériumokat, vírusokat is elöli, így válik egy még komplexebb védekezőmechanizmus részévé.

Fokozott könnyezés esetén, pl. síráskor az orrba is megnöve­kedett mennyiségű könny kerül, azaz többször kell orrot fújnunk. A szemtől az orrig vezető csatornarendszert szoktuk egységesen könnycsatornának nevezni. Az újszülötteken tulajdonképpen ez a csatorna záródik el. Mind a könnyezés, mind a csipásodás az így kialakult könny pangásából fakad. Az elzáródáshoz vezethet egy eleve szűkebb csatorna, ami könnyebben elzáródik, vagy fejlődési maradványként a könnycsatornában levő, fel nem szívódó hártya.

Milyen panaszt okoz?

A születés utáni első 12 hétben kezdődő, gyakran visszatérő váladékozás, mely gyakran egyéb felső légúti fertőzésekkel együtt jelentkezik. Ennek intenzitása különböző lehet. Enyhe esetben hi­degben könnyezést észlelhet a szülő vagy csak ébredéskor csipásak a szempillák. Súlyosabb esetben a szempillák úgy összeragadnak, hogy a szemnyitást is akadályozhatja. Ez az állapot spontán nem javul, a szemcseppes kezelést követően akár napokon belül vissza­tér.

Mit kell tenni?

Ekkor érdemes felkeresni egy szemészorvost, aki speciális vizs­gálómódszerek segítségével igazolja a könnycsatorna-elzáródást. Ez egyrészt egy festék teszt, amikor is fluoreszcein festéket jut­tat a szembe, majd 5 perc múlva megnézi, hogy észlelhető-e még a szemrésben festék. Ha észlelhető, az a könnyelvezető rendszer zavarát jelzi.

Könnycsatorna-elzáródás kezelése

Ha a könnycsatorna-elzáródást diagnosztizálják, antibiotiku­mos szemcseppet ajánlatos használni, illetve a rendszeres könny­csatorna-masszázst el kell kezdeni. Ezt a következőképpen kell kivitelezni. Először is mossunk kezet. Ezután mutatóujjunkat he­lyezzük az orrgyökre a belső szemzughoz. Ujjunkkal felülről lefelé haladva nyomást gyakorlunk az orra, amivel a könnycsatornában megnöveljük a nyomást, így a még meglévő membrán átszakadhat. A masszázst naponta ötször 10 percig végezzük. A masszázsnak tehát nem az a célja, hogy a váladékot a könnycsatornából a szem­résbe nyomjuk.

Antibiotikumos szemcsepp használata

Az antibiotikumos szemcsepp használatakor a váladék jelentősen csökkenni fog, vagy meg is szűnik, ám amint abbahagyjuk, néhány napon belül újra megjelenik. Ne lepődjünk meg ezen, hiszen az antibiotikum a könnycsatorna-elzáródást nem szünteti meg, csak a szűkület miatt pangó könny felülfertőzését kezeljük vele. Ezért nem érdemes újra és újra antibiotikumos szemcseppekkel próbálkozni, hanem felforralt és lehűtött vízzel mosogassuk le a szempillákról a beszáradt, illetve a bővebb váladékot. Az antibiotikumos cseppet tartogassuk előrehaladottabb fertőzésekre!

Mikor keressük fel az orvost?

Gyakran észlelhető, hogy ha a baba orra váladékos, akkor lángol fel a szemváladékozás is. Mivel a kettő közötti csatorna szűkülete vagy csökkent átjárhatósága okozza a problémát, célszerű az orr felől is csökkenteni a váladékot, a baktériumok, vírusok pan­gását. Gyakori orrszívással, orrcseppel a könnycsatorna kijáratát tesszük szabaddá. Ha a panaszok nem változnak, érdemes újból felkeresni szemészorvosunkat.

A még fel nem oldódott membrán átszakítására, a szűkület oldására könnycsatorna-átfecskendezés és szondázás végezhető. Hazánkban ezt a beavatkozást 8 hetes kor után, leginkább 3-4 hónapos korban végzik. Angolszász országok­ban ezt a beavatkozást egy éves korra halasztják.

Orvosi kezelés

Először folyadékkal telt fecskendő végére olyan kanült he­lyeznek, mellyel a könnyponton keresztül a könnycsatornácskába bejuthatnak. Ha a befecskendezett folyadék visszacsorog, a könny­csatorna nem átjárható. Ekkor egy kis fém dróttal, szondával a könnyutak lefutását követve óvatosan egyre előrébb és előrébb haladnak, majd ha rugalmas akadályba ütköznek, kicsit nagyobb erővel a membránt áttörik. Azért, hogy a beavatkozás sikeréről meggyőződjenek, újból folyadékot fecskendeznek a könnycsa­tornába. Ha a baba orrán keresztül a szájába jut a folyadék és nyel­nie kell, a szondázás sikerrel járt.

Ha a panaszok nem múlnak…

Előfordulhat, hogy a sikeres átfecskendezés ellenére a panaszok nem múlnak el. Három alkalommal, legalább 6 hetes szünetekkel ismételhető a fenti művelet. Ez után felmerül, hogy könnycsatorna-­szűkülettel vagy rendellenes lefutással állunk szemben. Ekkor kis szilikoncsövecskét vezetnek be a könnycsatornába, megkönnyítve a könny lefolyását. A csövecskét 6 hónap után távolítják el. Új eljárás a könnycsatorna ballonnal való tágítása.

A könnycsatornába ballont vezetnek, melyet folyadékkal megtágítanak, felfújnak, 90 másod­percig felfújva tartanak, ezután leengednek. Néhány perc után is­mét felfújnak 60 másodpercre, majd ismét leengednek. Végül a bal­lont eltávolítják. Ha ez a beavatkozás sem jár sikerrel, komplexebb műtéti eljárás még mindig hozhat gyógyulást.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.