• kezelések
• rovarcsípés

Rovarcsípés, poloska, kullancs kezelése

A rovarokkal való érintkezés helyi sérülése­ket okozhat a bőrön, de egyéb tüneteket is kiválthat.

A természet ébredésével felélednek az élősködők is, és a sza­badban kirándulva óhatatlanul is találkozhatunk jó néhánnyal. A kullancsok az egyik leggyakrabban emlegetett rovarok, amelyek számos kórokozót hordozhatnak, így fertőző forrásnak számítanak. Magyarországon ma közel 20 féle kullancs él, de nem mindegyik terjeszt az emberre is veszélyes betegséget. A mindennapokban észlelt „kullancshisztéria” miatt fontos néhány tévhitet száműzni és megnyugtatni a kedélyeket.

Mi történik

A rovarcsípés okozhat kisebb-nagyobb zavarokat a szervezetben. A szúnyogcsípés jellemzően viszket, kellemetlen, de hamar elmúlik. A hártyásszárnyúak (méh, darázs, lódarázs -> képek lent) csípése viszont erősebb és tartósabb reak­ciókat vált ki, az arra hajlamos embereknél súlyos általános tüneteket okozhat, ami akár életveszélyes is lehet (anafilaxiás sokk).

A kullancs-, poloska-, bolha-, bögölycsípés helyi tüneteket okoznak, mint például kivörösödés, duzzanat, viszketés, fájda­lommal járnak, illetve helyi vagy általános fertőzést is előidézhetnek.

Mikor aktívak a kullancsok?

Hazánkban az első kullancsok április elején jelennek meg. Voltaképp mindenütt előfordulhatnak, ahol az őket hordozó gazdaál­lataik (rezervoár) élnek, így nagytestű emlősállatok élőhelyén is gyakran fellelhetők. Különösen a tölgyeseket, árnyékos helyeket kedvelik, ezért az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban tartózkod­nak legszívesebben. A kullancsok napokig is képesek ülni a növé­nyeken és első pár lábukat antennaként lengetve várják áldozatukat.

Terjedésüket talán ellenálló képességük biztosítja számukra

Széles hőmérsékleti és nedvességi határon belül képesek fennma­radni. Élelem nélkül hónapokig, sőt évekig képesek élni hibernálódott állapotban. A megtermékenyített nőstény egyszer rak petét, azután elpusztul. A petéből kikelő lárvák kisemlősökön (rágcsálók) és madarakon, hüllőkön telepszenek meg. Vedlést követően nim­fákká alakulnak. A nimfák elsősorban kisemlősökön szívnak vért, majd újabb vedlést követően felnőtt kullanccsá (imágó) válnak. A kullancsok ebben az akár két évig is tartó fejlődési szakaszukban (pete-lárva-nimfa kifejlett kullancs) többször szívnak vért, ennek során fertőződhetnek meg.

A kullancs fertőzése

A kullancs béltraktusába került kórokozó a vérszívás során a nyálmirigyekbe jut és csípéskor a nyállal vivődik át. A nőstény a szájrészét mélyen a bőrbe fúrja, elülső lábaival pedig lehorgo­nyozza magát, így akár 5-7 napig is képes folyamatosan vért szívni. Szúráskor a nyálával érzésteleníti a bőrt, ezért sokszor észrevétlen marad. Az első órában csak nyiroknedvet szív, majd 4-6 óra múlva találja meg az első véreret és akkor már vért is szív. Legtöbbször a vérszívás közben megnagyobbodott idegen testként észlelt állatot érzékeljük több óra vagy néhány nap múlva.

Mit tegyünk?

Enyhe tünetek esetén külsőleg (gél vagy krém formájában), illetve belsőleg (szájon át cseppekben vagy tablet­tában) antihisztamint adhatunk. Súlyosabb tünetek fellépésekor szájon át kortizon adható.

Kullancsok által közvetített fertőzések (Lyme)

kullancs által terjesztett számos betegség közül gyakoriságuknál vagy a betegség súlyossága miatt kiemelkedő jelentőségűek a kullancs-encephalitis, a Lyme borreliosis, a tularaemia.

A betegség kórokozója vírus, melynek természetes hordozói a vadon élő kisemlősök. Vérszívás útján fertőződnek a kullancsok és fertőzik meg az embert. Ritkán, de előfordul a fertőzésnek egy más útja, amikor is a fertőzött szarvasmarha vagy kecske nyers tejének fogyasztása közvetíti a fertőzést.

A betegség megjelenése – a kullancsok szaporodási ciklusának megfelelően – szezonalitást mutat, főleg a tavaszi-nyári hónapokra tehető.

Milyen tünetek jelentkezhetnek?

Lappangási ideje 7-14 nap. Enyhe formája lázzal „influenzaszerű” felső légúti tünetek­kel jár, és nem alakulnak ki idegrendszeri tünetek. Súlyosabb formájában a bevezető tünetek után átmeneti láztalanság következik, majd ismételt lázkiugrás (kétfázisú láz­menet) mellett, vállövi fájdalmak, heves fejfájás jelzi az idegrendszeri manifesztációt.

Ez lehet enyhe savós agyhártyagyulladás, de lehet maradandó bénulások­kal járó agyvelőgyulladás is. Jellegzetes lehet a vállöv izomzatának bénulá­sa. A betegségnek specifikus kezelése nincs, de védőoltással megelőzhető. Az aktív védőoltás elölt vírust tartalmazó oltóanyaggal történik. Az alapimmunizálás három oltásból áll, ez biztosítja a teljes védelmet, melynek fenntartásához 3-5 évenkénti emlékeztető oltás szükséges.

A csípés helyét fertőtlenítő oldattal érdemes bekenni. Egy-két napig lencsényi bőrpír és viszketés jelentkezhet, ami a „csata helyszínét” jelzi, vagyis az immunrendszer védekező mechanizmusai beindul­nak. Ez a folt rendszerint néhány nap múlva elmúlik. Egyéb foltok, bőrtünetek és kísérő panaszok esetén viszont érdemes orvoshoz fordulni!

Homeopátia

A következő homeopátiás szerek adhatók: Cantharis 5CH az erősebb helyi reakció esetén, ha savóval teli hólyagok képződnek és az égő érzés hideg hatására csökken. A Pyrogenium 5CH a bakteriális fertőzések megelőzésére való. A Tarentula cubensis 5CH erős gyulladás esetére, ami erős fájdalommal, dagadással, helyi bőrkeményedéssel jár; esetleges vérömleny kialalakulásakor. Az Apis mellifica 15CH 3 labdacs naponta háromszor rózsaszínű dagadás esetére, amikor csíp, éget, és hideg vizes borogatásra enyhülnek a tünetek. Azoknak a gyerekeknek, akik úgy tűnik, vonzzák, a rovarokat megelőzésképpen adhatunk Ledum palustre 5CH-t

Növényterápia

A csípésre egyenlő arányban a következő keveréket alkalmaz­hatjuk: Calendula (Körömvirág) tinktúra, Ledum palustre (Homeopátiás szer, alap­anyaga a mocsári molyűző) tinktúra és Phytolacca tinktúra.

Mi a veszélyesebb: a kullancs és szúnyogcsípés vagy a rovarriasztó szerek használata?

A csípés. A kullancsok a Lymekór, és a kutyákat veszélyeztető babéziózis és ehrlichiosis, valamint az anaplazmózis kórokozóit hordozhatják Magyarországon. Ezek a betegségek súlyos tünetekkel járhatnak, például idegkárosodással, bénulással, sőt akár végződhetnek halállal is. A szúnyogok a nyugat-nílusi lázat és az agyvelőgyulladást terjeszthetik.

A rovarűző szerek leggyakoribb hatóanyaga, a DEET nagyobb és hosszabb ideig tartó védelmet nyújtott az egyik vizsgálatban, mint 15 másik típusú készítmény. A DEET gyermekek számára is biztonságos, amennyiben előírás szerint használják, azaz a legalacsonyabb hatékony dózist alkalmazzák (gyerekeknek 10 százalékos vagy alacsonyabb koncentráció ajánlott), nem viszik fel a javasoltnál gyakrabban a bőrre, és éjszakára lemossák. Ha a DEET bántja az orrát, próbálja ki a szagtalan pikaridint tartalmazó termékeket. Ezek az 1998 óta világszerte forgalomban lévő rovarűzők az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az emberre nem jelentenek veszélyt.

A kullancsok ellen még jobban védheti magát, ha permetrines spray-vel befújja a cipőjét, zokniját, nadrágját és felsőjét ez az anyag pillanatokon belül végez a hívatlan vendégekkel. Vigyázzon, a bőrére ne kerüljön a szerből!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.