Gyermekbetegségek

Mérgezések tünetei gyermeknél, hol kérjünk segítséget?

Mérgezésről egyrészt akkor beszélünk, ami­kor a gyermek, mérgező anyagot fogyaszt el, lélegez be, vagy bőrén, szemén keresztül ilyen anyaggal érintkezik, másrészt túl sokat vesz magához olyan szerből, ami nagy mennyiségben kárt okoz.

Mérgezés-segítség

Ezek a balesetek nagyobbrészt otthon történnek, és 80%-a ötévesnél fiatalabb gyerekkel. A legnagyobb veszélynek kitevő korosztály a másfél és három év közöttiek. Ebben az időszakban a gyerek megpróbálja felfedezni a világot, mindent a szájába vesz, amit talál, ugyan­akkor igyekszik a felnőttek felügyelete alól kibújni, hogy önállóan tevékenykedhessen.

Egyéves kor körül a gyerekek már nagyon kíváncsiak, ugyanakkor a szülők figyel­me is lankad a veszélyes anyagok minél jobb elrejtése kapcsán, így a kicsik sokszor könnyen érintkezésbe kerülhetnek velük: gyógyszerek (antidepresszánsok, nyugtatók, gyulladáscsökkentők, antihisztaminok stb.), szappanok, mosószerek, mérgező növények levelei és virágai (leander) vagy háztartási termékek (petróleumszármazé­kok, rovarölők, savak, oldószerek, alkohol) jelenthetnek számukra veszélyt.

A maró anyagok ivása (mint pl. lúgkő, hypó) nem mérgezést okoz, hanem az emésztőrendszer szöveteinek roncsolását; belső égéshez hasonló tüneteket vált ki. Az ételmérgezés általában a romlott ételekből, rosszul tartósított vagy fertőzött élelmiszerekből származik (ilyen, pl. amikor a tenger gyümölcseit a kikötő közelében gyűjtik be). A Staphylococcus mérgezés, az evés után néhány órával jelentkezik, a botulin mérgezés – ami a rosszul tartósított élelmiszerekben található, mint pl. házilag készített lekvárok vagy olajos konzervek, felvágottak – súlyosabb, gyakran halálos kimenetelű mérgezést okoz.

Mi történik

A mérgezést a következő tünetek jelzik: hányinger, hányás, has­fájás, hasmenés, láz, sápadtság, légzési nehézség, hidegrázás, fejfájás, látászavar, eszméletvesztés.

Mi a teendő

Amilyen gyorsan csak lehet, mérjük fel az eset súlyosságát, ha lehetséges, derítsük ki, mit nyelt le a gyer­mek, melyik testrészével lehet probléma (emésztőrendszer, légzőrendszer, bőr, szem). Azonnal hívjunk mentőt, és ha szükséges, rögtön kezdjük meg az elsősegélynyújtást. Ilyenkor azonban vegyük figyelembe, hogy akár nagyobb kárt is okozhatunk, tehát alaposan gondoljuk át, mit teszünk.

Mit tegyünk mérgezés esetén?

  • Nézzük meg, hogy a mérgező anyag vagy a gyógyszer csomagolásán lévő információs címke ír-e arról, hogy mit kell tenni baleset esetén. Kövessük az utasításokat, és mindenképpen hívjuk a mentőket.
  • Ha kórházba megyünk, vigyük magunkkal a csomagolást, vagy írjuk le a szer nevét és kémiai összetételét, hogy a szakorvos minél előbb azonosítani tudja a mérgező anyagot, és gyorsan megkezdhesse az elsősegélynyújtást.

Maró anyagok lenyelésekor

Határozottan nyissuk ki a gyermek száját, és a maradékmérgező anyagot távolítsuk el. Hányás esetén tartsuk oldalt a gyerek fejét, hogy megakadályozzuk a fulladást. Ha a legminimálisabb esélye van annak, hogy a lenyelt anyagmaró hatású (am­mónia, hypó, lúgkő, sósav, trielin stb.), ne erőltessük a hányást, hogy az anyag, amikor a nyelőcsövön és a szájon visszafelé halad, ne okozzon még több sérülést. Segíthet, ha itatunk a gyermekkel egy pohár vizet, így legalább hígítjuk a lenyelt maró anyagot.

Mérgező anyag belélegzésekor

Vigyük a gyermeket a szabad levegőre, vegyük le róla a szorosabb ruhákat, ha spontán nem lélegzik, mesterséges légzést kell alkalmazni, de ne feledjük, a mérgező anyag ránk is ártalmas lehet.

  • A bőr és a szem fertőzésekor az érintett részt mossuk le bő, folyó vízzel 5-10 percen keresztül, de ne dörzsöljük, akkor se, ha a gyermek nem panaszkodik fájdalomra vagy égő érzésre. Forduljunk orvoshoz.
  • Ételmérgezés Hányás esetén tartsuk a gyerek fejét oldalt, nehogy megfulladjon. Ha botul in mérgezésre gyanakszunk, sürgő­sen vigyük kórházba a gyermeket. Az étel­mérgezés megállapításának legegyszerűbb módja, ha kikérdezzük a családtagokat, hogy ki mit evett, és más is rosszul van-e.
  • Megelőzés: Először is ügyeljünk az élelmiszerek megfelelő tartósítására, és a higiéniára.

Segélyhívás

Minél hamarabb, legyen elegendő információ.

Készüljünk fel, hogy segélyhíváskor a követ­kező adatok birtokában legyünk:

  • A bejelentő neve, telefonszáma.
  • Mi történt? (Sérültek száma, állapota – életveszélyes, súlyos, könnyű.)
  • Hol történt? (Megközelítés módja.)

A legbiztonságosabb országok standardjai mellett a mérgezések 94%-a megelőzhető. Magyarországon évente kb. 2800-3000 gyermekkel történik mérgezés. 150-180 „elkerülhetetlen”, 2632-2820 elke­rülhető eset.

A gyanús ételeket, a felpuffadt dobozban lévőket, vagy az olyat, amelyik kibontáskor gázt ereszt ki, ne együk meg, hanem dobjuk ki. A nem szakember által fogott tenger gyümölcseiből ne vásároljunk, és főleg ne együk meg nyersen.

Néhány hasznos tanács a mérgezéssel kapcsolatban:

  • mindig legyen felügyelet alatt a gyermek
  • a veszélyes és mérgező anyagokat távo­lítsuk el a gyermek környezetéből
  • ne tartsunk mérgező anyagot a kony­hában vagy a kamrában, ha ez mégis elkerülhetetlen, hagyjuk meg őket az eredeti csomagolásban, ne öntsük át más flakonba, amiben pl. víz vagy élelmiszer szokott lenni.
  • a termékek címkéjét ne dobjuk ki
  • a gyógyszereket tároljuk biztonságosan, és tartsuk meg eredeti csomagolásukban, őrizzük meg a használati utasítást is
  • zárjuk kulcsra a mérgező szereket tároló bútorokat
  • mindig tartsuk elérhető helyen a legkö­zelebbi kórház számát
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.