• alkoholfogyasztás hatásai
• folyadék fogyasztás

Alkoholfogyasztás csökkentése, elhagyása

Az élvezetet jelentő alkoholtartalmú italok évezre­dekre visszatekintő fogyasztása az egész világon elter­jedt. Nagyon sokan fogyasztanak kisebb-nagyobb mennyiségben alkoholtartalmú italt anélkül, hogy őket krónikus alkoholistáknak neveznénk. Soha senki nem állította, hogy nyári melegben 1-1 korsó sör, vagy fagyos reggeli órákban egy kis „lélekmelegítő” káros volna. Az ízletes ebéd illetve vacsora ékessége 1-2 pohár jó minőségű bor.

Hol húzódik meg az a határ, amikor egészséges egyénekben, magas vérnyomás – betegségben tiltjuk fogyasztását?

A különböző alkoholos italok alkohol- és kaló­riatartalma igen eltérő. Az alkoholos italok nem alkoho­los alkotórészei között is számos egészségkárosító anyag (aldehid, fenol, ólom, tannin) található. Alkohol fogyasztáskor csökken a vérben a fontos ásványi anyagok (kálium, magnézium, kalcium, cink, foszfor) szintje.

Az alacsony káliumtartalom szívizom károsodáshoz, gör­csökhöz vezet, a magnéziumhiány ezeket súlyosbítja, a cinkhiány a nemi aktivitást, az immunrendszer műkö­dését csökkenti. Az alacsony foszforszint az agyban és szívben okoz maradandó károsodást.

A krónikus alko­holisták szellemi és érzelmi élete is megváltozik. Az alkohol csökkenti a szívizom összehúzódó képességét, értágulatot okoz. Ezért gondolják sokan – tévesen -, hogy az alkoholfogyasztás kedvező magas vérnyomás – betegségben. Azonban az értágulat következtében a szív frekvenicája másodlagosan emelkedik, és ez perctérfogat növekedést okoz. Ezért hosszú távon az alkohol fogyasz­tása vérnyomásemelő! A szívizom-károsodás ritmuszavar­ral jelentkezik, majd a szívüregek tágulata figyelhető meg.

Mennyit ihat a magas vérnyomásos ember?

Magas vérnyomás – betegség esetén az alkoholfo­gyasztás felső határa férfiaknak 20-30, nőknek 10-20 g naponta! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) férfiak esetében heti 9, nőknél heti 4 egység fogyasztását engedi meg (1 egység = 0,5 liter sör = 2 dl bor = 1 dl tömény ital).

A napi kis mennyiségű alkoholt (1-2 dl bor) fogyasztók körében ritkább a magas vérnyomás – betegség és a kardiovaszkuláris halálozás gyakorisága, mint az alkoholt egyáltalán nem fogyasztóknál, azon­ban 40 éves életkor alatt még a mérsékelt alkoholfo­gyasztás sem ajánlható.

A nagy borfogyasztó országok (Olaszország, Spanyolország, Franciaország) ajánlásai azért nem vonatkoztathatók Magyarországra, mert ezekben az országokban az égetett szeszek aránya 20%, míg hazánkban ez 45% körüli. Az égetett szeszek fogyasztása direkt szervkárosító hatásuk miatt tehát soha nem ajánlhatók hipertónia esetén. A mértéktelen ivás élesen szemben áll a kulturált körülmények közti, étkezésekhez kötődő borfogyasztással.

Az alkoholos perifériás idegkárosodás, a felszívódási zavarok, az alkoholos leépülés, a hangulat indokolat­lan és tartós nyomottsága, a rossz közérzet mellett a szívizom károsodása, az agyi erek elfajulása és ter­mészetesen mindenekelőtt az egyre súlyosbodó májbetegség jellemző.

Magyarországon körülbelül 800 000-re tehető a krónikus alkoholfogyasztók száma (2003-as statisztika). 1996-ban egy év alatt 8000-en haltak meg alkoholos eredetű máj- és hasnyálmirigy betegségben. A statisztika nem tartalmazza az alkohol okozta öngyilkosságot, erőszakos haláleseteket, és a keringési betegségeket sem.

Napi 50 g-nál több alkohol fogyasztása biztosan emeli a vérnyomást. A rendszeres alkoholfogyasztók körében az agyvérzés sokkal gyakoribb. Az alkoholfogyasztás és agyvérzés összefüggés kialakulásában az alkohol okozta vérnyomásemelkedés, a szívizom-károsodás, véralvadási zavarok, agyi véráramláscsökkenés játszik szerepet.

Az alkoholfüggőség, vagyis az alkoholizmus kezelésé­ben pszichiáterek, belgyógyászok, családorvosok segíthet­nek. A leszokás utáni absztinencia arányának javítása néha csak gyógyszeres támogatással sikeres (pl. acamprosate).

Hipertónia és az alkohol

Azok az emberek, akik rendszeresen nagy mennyi­ségben fogyasztanak, alkoholtartalmú italokat lényege­sen nagyobb valószínűséggel lesznek hipertóniások. Az alkoholtartalmú italok testsúlynövelő hatásáról gyakran megfeledkezünk. Ha csak a legkedveltebb sörökből 1 korsónyit fogyasztunk, akkor cukortar­talomtól függően 180 – 220 kilokalória bevitel történik (1 kifli 130, 1 zsemle 150 kcal, 100 g barna kenyér 240 kcal). A száraz borok 1-1 deciliterje 60-70 kcal, az édes boroké 100 kcal, de a Tokaji Aszú 220 kcal-t tar­talmaz. A töményebb italok közül 100 ml likőr 250-300 kcal-t, a pálinka 220 kcal-t tartalmaz.

Az alkoholtartalmú italok energia- és szénhidrát­tartalma eltérő. Ismert, hogy a cukros likőrök, pezs­gők gyorsan emelik a vércukorszintet, a sörök kevés­bé, de nagy az energiatartalmuk. A napi 1—2 dl vörös­bor fogyasztása a benne lévő flavonoidok, antioxidánsok miatt érelmeszesedést csökkentő hatású lehet. Alkohol fogyasztásakor a 7,2 kcal/g energiaérték feltétlen említésre méltó.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.