Az akutan vérző beteg vizsgálata – gasztrointesztinális vérzés
A vérzés súlyosságának megítélésében a vérnyomás és pulzus mérése nélkülözhetetlenül fontos. Fentiekben utaltunk arra, hogy a haemorrhagiás sokk tünetei mellett a masszív vérzés jele az is, ha a beteg felültetésekor tachycardizálódik, és vérnyomása több mint 15 Hgmm-t esik. A hemoglobin-csökkenés nem korai jel, akkor észlelhető, ha már extravaszkuláris folyadék lép be az erekbe az elvesztett volumen pótlására, a folyamat 24-72 órát is igénybe vehet. Ezzel szemben krónikusan zajló gasztrointesztinális vérzés esetén a hemoglobin-érték igen alacsony lehet, akár normális vérnyomás és pulzusszám mellett is.
Diagnózis
A haematemesis általában a felső gasztrointesztinális traktus vérzésére utal, a vérzésforrás rendszerint a Treitz-szalagtól orálisan van, a melaena ürítése az jelzi, hogy a vérzés már legalább 10-14 órával korábban megkezdődött. A nasogastricus szondaaspirátum megtévesztő lehet, akár 15-18%-ban is vérmentes aspirátum nyerhető felső gasztrointesztinális vérzésben, többnyire nyombél-fekély vérzéskor. Az aktívan vérző betegekben jellemzően hiperaktív bélhangok hallhatók. A volumenhiány és a belekből felszívódó vérfehérjék miatt az urea nitrogénértéke rendszerint magas.
Anamnézis és a fizikális vizsgálat
Az anamnézis és a fizikális vizsgálat csak ritkán diagnosztikus értékű gasztrointesztinális vérzésben, a diagnosztika legbiztosabb módszere az endoszkópia. Sürgősségi, azaz urgens (24 órán belüli) endoszkópiát kell végezni minden masszívan és manifeszten vérző esetben. Az aktívan vérző és látható ércsonkos fekélyek, valamint vérzés jeleit mutató nyelőcső vagy gyomor varicositas eseteiben endoszkópos vérzéscsillapítást kell megkísérelni az urgens endoszkópia során.
Haematocheziával járó vastagbélvérzésben a sürgősségi kolonoszkópia az elsőként választandó diagnosztikus módszer. Hemodinamikai instabilitással járó haematochezia esetében elsőként a felső endoszkópiát tanácsos elvégezni az esetleges proximalis vérzésforrás kizárására. Sikertelen diagnosztikus kolonoszkópia után, ha a haematochezia masszív és folyamatos, a radionuclid scanvizsgálat vagy angiográfia segíthet a vérzés helyének kimutatásában.
Vékonybél eredetű vérzés gyanújakor az enteroszkópia, enterográfia és legújabban a vékonybél kapszulás endoszkópiája a választható diagnosztikus módszer. Ha az egyik eljárással sem tisztázható a vérzés forrása, akkor intraoperatív endoszkópia végezhető.
- Sebészet
- A libidó csökkenése és okai
- A szexuális fejlődés visszamaradásának okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az okkult vérzés diagnosztikus stratégiája (gasztrointesztinális vérzés )
A nehezen identifikálható vérzés diagnosztikus stratégiája (gasztrointesztinális vérzés )
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.