Máj – A hepatológiai diagnosztikát kiegészítő („surrogate”) vizsgálatok
Máj cirrhosis kialakulása során a csontvelő szintetikus tevékenysége is károsodik, ennek jelzői a thrombocytopenia, illetve leukopenia, előrehaladottabb esetekben az anaemia. A betegek vérzékennyé válnak. Erre utal, hogy mind az alvadási idő, mind a vérzési idő megnyúlik.
Gyulladásjelzők
A máj által termelt ún. akutfázis-proteinek (prealbumin, C-reaktív protein, orosomucoid, coeruloplazmin, C3-C4-komplementek, cytokinek, a-lantitripszin) a májszövetben zajló gyulladásos folyamat jelzői.
A krioglobulinok 37 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten precipitálódó patológiás immunglobulinok, amelyek felmelegítésre visszaoldódnak. Hepatológiai jelentősége elsősorban az ún. kevert típusú krioglobulinnak van, amely monoklonális IgM- és poliklonális IgG-komponensekből áll. A korábban esszenciális krioglobulinémiának jelölt kórképekről kiderült, hogy hátterükben elsősorban szerológiai aktivitást mutató hepatitis B vagy C vírusfertőzés áll.
A szérumepesav fokozott szintje (< 12 umol/L) lehet cholestasis és/vagy hepatocelluláris lézió következménye is. Jelentősen kóros értékek jellemzően a pruritussal kísért primer biliaris cirrhosis (PBC) és primer szklerotizáló cholangitis (PSC) során alakulnak ki.
Szérumlipidek és különböző lipidfrakciók vizsgálata
A májbetegségek diagnosztikájában fontos a szérumlipidek, illetve a különböző lipidfrakciók értékékeinek ismerete. A kóros máj leletek miatt vizsgálatra kerülők egyre jelentősebb hányadában a primer ok (okok) a kóros metabolizmusban keresendők (metabolikus szindróma). A következményes steatosis hepatis leggyakoribb kísérői: hypercholesterolaemia, hypertrigliceridaemia, testsúlytöbblet (obesitas), diabetes mellitus. Ilyen esetekben a szérumtranszferázok közül a GPT (ALT) fokozódás dominanciája jellemző, a deRitis-hányados: GOT/GPT < 1.
- Máj eredetű fájdalom
- Perfúziós szcintigráfia a szív vizsgálatara
- Erős dohányos – CT-vizsgálat
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A zsírbeépülés szempontjából kedvezőtlen paraméterek: a tartósan kóros értéken lévő szérumtriglicerid és az alacsony denzitású (low-density-) lipoprotein (LDL) szintek. Ismert (sokat idézett) tény, hogy „kövér embernek zsíros a mája”, de fontos megjegyezni, hogy a fenti vizsgálatok normál értéktartományon belül lévő numerikus értékei nem zárják ki a steatosis hepatis lehetőségét.
Vasháztartás
A vasháztartás paramétereiben (szérumvas, TVK,ferritin, transzferrin, szolúbilis transzferrinreceptor) észlelhető kóros eltérések különböző májfunkciókat érinthetnek. A májsejtek sérülése esetén a cytosolban lévő vastartalom kiáramlása fokozhatja a szérum normál (11-26 umol/L) vasszintjét. Jelentősebb eltérés esetén haemochromatosis lehetőségére is gondolni kell.
Ilyenkor a teljes vaskötő kapacitás (TVK) 48-85 umol/L határértékeknél magasabb, vashiány esetén viszont az alsó értékhatárt sem éri el. Haemochromatosisra jellemző a szérumferritin magas szintje (normál értékhatárok: 30-400 ng/ml). Az alacsony transzferrinszint (normál értékhatárok: 2,2-5 mg/ ml) a krónikus folyamatok előrehaladottabb stádiumaiban (cirrhosis hepatis) kialakuló szintetizáló kapacitás csökkenésére utalhat.
- A szérumréz tartalmának fokozott volta és csökkent haptoglobinszint Wilson-kór lehetőségét veti fel. A diagnosztika, illetve a kóros leletek klinikai értékelésének részletei a betegséget tárgyaló fejezetrészben találhatók.
- A porphyrin-anyagcsere zavarainak markerei, valamint a coeliákiára utaló laboratóriumi vizsgálatok helyes klinikai interpretálásának részletei szintén a májat (illetve az anyagcserét) érintő releváns fejezetrészekben kerülnek bemutatásra.
- Máj- és/vagy epeúti megbetegedések felmerülése esetén indokolt lehet a széklet laboratóriumi vizsgálata. A széklet mennyiségének, konzisztenciájának megítélésén túlmenően információt kell szerezni annak színéről is.
Az agyagszerű (sokszor „ragacsosan lazának” ítélt) forma az epeszekréció elégtelenségére (cholestasis) jellemző, támogathatja az epeúti elzáródás lehetőségét. Ez a konstelláció gyakran észlelhető a májat érintő malignus folyamatok esetén is. Ugyancsak malignomák progressziójára jellemző az anaemizálódással párhuzamosan észlelt széklet (humán) vérteszt pozitivitás.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.